Kivert fogakkal nem lehet fél perc alatt megenni egy kőkeményre száradt kenyeret - az oroszok így kínozták az ukrán hadifoglyokat

2022. október 5. - 16:23 | Külföld

A Mykhailo Dianovról készült kép bejárta a világot. Hátborzongatóan néz ki rajta az az ukrán katona, aki több hónapnyi orosz fogság után egy fogolycsere keretében szabadult. Szörnyű kínzásokon ment keresztül, de végül sikerült túlélnie és visszatérnie a családjához.

Kivert fogakkal nem lehet fél perc alatt megenni egy kőkeményre száradt kenyeret - az oroszok így kínozták az ukrán hadifoglyokat
Twitter/Defense of Ukraine

Szeptember második felében mi is beszámoltunk arról, hogy nagyszabású fogolycsere zajlott le Ukrajna és Oroszország között: az orosz fél 215 foglyot engedett el, köztük a mariupoli Azovsztal fémmű védőit, az ukránok pedig 55 orosz állampolgárt és Viktor Medvedcsuk ukrán ellenzéki politikust bocsátották szabadon. Mellesleg, ez utóbbi figura nem akárki, egyik lányának egyenesen Vlagyimir Putyin orosz államfő a keresztapja.

De a cikkünk hőse nem ő, hanem a szeptemberben szabadult 42 esztendős ukrán Mykhailo Dianov, aki a Sky Newsnak adott interjújában elmondta, az oroszok hogyan kínozták a foglyokat, ahol a kiéheztetés csak egy volt a kegyetlen módszerek közül.

Dianovnak már korábban, a fogságba esése előtt sérült volt a karja, amit akkor egy fémszerkezettel ideiglenesen stabilizáltak. Miután három hónapnyi harc után májusban a védők megadták magukat, ezt a rögzítőt a donyecki Olenivka táborban az oroszok érzéstelenítés nélkül letépték róla.

Ami az ellátásukat illeti,

fejadagonként jutottak hozzá az ennivalóhoz, de az elfogyasztásra mindig csak 30 másodpercük volt. "Ezalatt az idő alatt képtelenség volt elfogyasztani. Éheztünk. Amikor este lehunytam a szemem, nem a családomon vagy a szülőföldemen járt az eszem. Az egyetlen dolog, amire csak gondolni tudtam, az az étel volt" - nyilatkozta Dianov, aki négy hónap alatt 40 kg-ot fogyott.

"A kenyér nagyon kemény volt. Azoknak a srácoknak nem is volt idejük enni, akiknek nem volt foguk, mert mondjuk azt kiverték nekik. Úgy bántak velünk, mint az állatokkal" - tette hozzá, megjegyezve, hogy Olenivkát koncentrációs táborként fogták fel.

Leírt egy olyan helyzetet is, amikor az éhező katonák bogyókat szedtek a földről. Amikor az orosz őrök ezt észrevették, botokkal verték meg az "elkövetőket", majd magánzárkába rakták őket. Ezenkívül rendszeresen áramütéssel kínozzák az ukrán foglyokat, és tűket szúrtak a körmeik alá. A rabságban tartottak szálláshelye 150 fő befogadására volt alkalmas, ennek ellenére az épületben vagy 800 személyt zsúfoltak össze. Alvóhelyet találni szinte csoda volt, és egy idő után Dianov lába olyan merev volt, hogy alig tudott járni.

Amikor már döntés született a szabadon engedésükről őket, a foglyoknak nem árultak el semmit sem. Teljesen meztelenre vetkőztették és átkutatták őket, majd öt órán keresztül guggoltatták őket, hiszen nem volt hova ülniük. Csak vártak, mert egyikük sem tudta, mi fog történni velük. Dianov szemét ragasztószalaggal tapasztották le, hogy ne lásson semmit. Körülbelül 36 órát keresztül utaztatták, és fogalma sem volt, hová viszik.

Mindebből csak arra a hangra emlékszik, amikor az orosz katonákkal együtt kiszállt a kocsiból és átszállt egy repülőgépbe. Amikor valaki végre levette a szalagot a szeméről, megtudta, hogy a sajátjaival fog találkozni.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint az Azov-parancsnokok szabadon bocsátásában Recep Tayyip Erdogan török elnök közvetített. A felek megállapodtak, hogy az elengedett Azov-tagok a háború végéig török területen maradnak. Volodimir Zelenszkij élőben közvetített televíziós kapcsolásban beszélt a fogolycsere érintettjeivel, aki azt is ígéri, hogy nem állnak meg, amíg az összes emberüket haza nem hozzák a fogságból.

Az Azovi-tenger partján fekvő Mariupol elfoglalása kulcsfontosságú volt Moszkvának a 2014-ben elcsatolt Krím félsziget és Oroszország szárazföldi része közötti folyosó megteremtése szempontjából. A település Azovsztal nevezetű, hatalmas acélműve lett a város védelmének utolsó bástyája. Becslések szerint több ezer katona és civil húzhatta meg magát az acélmű területén és az alatta húzódó alagútrendszerben, és egészen május közepéig, azaz megadásukig, azaz a fogságba kerülésükig hősies ellenállást tanúsítottak.

(topky/para)