A klíma és a természet védelmében tudatos és felelősségteljes cselekvésre van szükség

2020. március 5. - 19:51 | Külföld

A következő évtizedekre vonatkozó bármilyen közös uniós klímacélt vagy kibocsátás-csökkentési pályát az Európai Tanácsnak kell kijelölnie. A magyar álláspont szerint a zöld átállás terheit nem viselhetik kizárólag a felzárkózó országok, a nyugat-európai tagállamok beruházásaihoz nem csoportosítható át forrás a kohéziós- és az agrárpolitikáról - hangsúlyozta Kaderják Péter, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) energia- és klímapolitikáért felelős államtitkára a Környezetvédelmi Tanács ülésén csütörtökön, Brüsszelben.

A klíma és a természet védelmében tudatos és felelősségteljes cselekvésre van szükség
Illusztrációs felvétel (TASR/AP)

Az ITM az MTI-hez eljuttatott közleményében ismerteti, hogy az uniós tagállamok klímavédelemért felelős minisztériumi vezetőinek találkozóján az Európai Bizottság bemutatta az új uniós Klímatörvény tervezetét. A tagállamok képviselői megismerhették az igazságos átmenet finanszírozását célzó mechanizmusra vonatkozó javaslatot és az európai zöld megállapodáshoz kapcsolódó beruházási terveket is.

Kaderják Péter a tárca közleménye szerint kijelentette: Magyarország üdvözli, hogy az Európai Bizottság közzétette az Európai Unió első klímatörvényének tervezetét, amely rögzíteni fogja az unió klímasemlegességi célját 2050-re.

A klímatörvény vitájának egyik legfontosabb eleme a 2030-as kibocsátás-csökkentési céllal kapcsolatos döntés lesz. Ezzel kapcsolatban az államtitkár jelezte, hogy éles ellentmondásban van egymással az uniós nemzeti jövedelem 1 százalékát kitevő, rendkívül alacsony ambíciót megjelenítő 2021-2027-es uniós költségvetésre tett brüsszeli javaslat és a klímatörvény tervezete, amely az uniós klímagáz kibocsátás-csökkentés további 15 százalékos növelését szorgalmazza 2030-ra. Hangsúlyozta, hogy a költségvetési ráfordítás növelése nélkül a magasabb 2030-as klímacél elérésével kapcsolatos terhek javát a kevésbé jómódú tagállamok polgárai viselnék, ami Magyarország számára elfogadhatatlan.

Az unió az igazságos átmenet mechanizmus mentén a zöld átállás terheinek megosztása érdekében egy alapot hozna létre azoknak az európai régióknak, ahol a gazdasági tevékenység ma még számottevő mértékű szén-dioxid-kibocsátással jár. "Magyarország azonban nem támogatja, hogy az Igazságos Átmenet Alap a kohéziós és agrárforrások terhére valósuljon meg. Helyette egy alternatív elosztási mechanizmust javaslunk, amely hozzájárulna az átmenet igazságos forráselosztásához. A magyar kezdeményezés alapján azok a tagországok - köztük Magyarország -, amelyek felelős és eredményes klímavédelmi intézkedéseik révén 1990-hez képest már legalább 30 százalékkal csökkentették klímagáz-kibocsátásaikat, az eredeti javaslatnál több forrást kapnának az alapból. Mivel érdemben hozzájárul a klímasemleges átmenethez, így feltétlenül támogatásra érdemes a szénerőművek gázerőművekké alakítása is" - fejtette ki Kaderják Péter.

A magyar kormány egyetért a körforgásos gazdaság megvalósítására irányuló intézkedések irányainak további meghatározásával. A kapcsolódó új cselekvési terv az uniós gazdaság korszerűsítését alapozza meg, amelyben meghatározó elem a klímasemleges és körforgásos termékek előállításának és forgalmazásának ösztönzése is.

Kaderják Péter aláhúzta: fontosnak tartjuk, hogy mindannyian tiszta, egészséges környezetben éljünk. A magyar kormány eddig is és a jövőben is cselekszik a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás, a teremtett környezet védelme érdekében, ezért alkotta meg és hajtja végre a célirányos lépéseket egységes keretbe foglaló Klíma- és természetvédelmi akciótervet - áll az ITM közleményében.

MTI