1
-illusztráció- (Fotó: TASR/AP)
Megosztás
Németország és az Egyesült Arab Emírségek fejenként százmillió dollárt ajánlott fel a klímaváltozás által leginkább érintett országok megsegítésére csütörtökön, az ENSZ idei éghajlatváltozási csúcstalálkozójának (COP28) első napján.
Emellett Nagy-Britannia, az Egyesült Államok és Japán is tett kisebb pénzügyi felajánlásokat a természeti katasztrófákkal szembesülő országok számára. Így ez az első alkalom, hogy pénzt folyósítanak abba a káralapba, amelyről tavaly állapodtak meg az egyiptomi COP27 csúcstalálkozón.
António Guterres ENSZ-főtitkár a csúcstalálkozóra küldött videoüzenetében kijelentette, hogy az emberiség komoly bajban van, utalva a Meteorológiai Világszervezet új felmérésére, amely szerint a Föld klímakatasztrófa felé sodródik.
A globális átlaghőmérséklet 1,4 Celsius-fokkal meghaladja az iparosítást megelőző időszakban mért értéket, emiatt nagy a valószínűsége, hogy 2023 lesz az eddig mért legmelegebb év, megelőzve a 2016-os esztendőt – közölte a Meteorológiai Világszervezet csütörtökön.
Guterres korábban kijelentette: a COP28 lehetőséget nyújt az országoknak arra, hogy "megfelelő határidőn belül döntsenek" a szén-dioxidot kibocsátó fosszilis üzemanyagok használatának megszüntetéséről, nehogy a Föld átlaghőmérséklete túllépje az 1,5 Celsius-fokos határt, súlyos károkat okozva az emberek életében és az ökoszisztémában egyaránt.
A tervezett megállapodás emellett lehetőséget teremt a részt vevő országoknak arra, hogy egyre több megújuló energiával kapcsolatos, a meglévő hálózatok és technológiák energiahatékonyságát elősegítő projekt mellett kötelezzék el magukat – fűzte hozzá a főtitkár.
Rafael Grossi, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) főigazgatója a csúcs helyszínén az AP hírügynökségnek adott interjúban azt mondta, hogy a klímaváltozás elleni fellépés szükségessége világszerte szemléletváltozáshoz vezetett, és nemzetközi szinten is megnövekedett az akarat az atomenergia nagyobb mértékű felhasználására. Elismerte ugyanakkor, hogy továbbra is jelen vannak a köztudatban az atomenergiával kapcsolatos biztonsági aggodalmak, és a NAÜ-nek nehézséget okoz egyes országok – mindenekelőtt Irán – atomprogramjának ellenőrzése.
A két héten át tartó klímacsúcson csaknem 200 ország mintegy 70 ezer képviselője vesz részt, köztük államfők, miniszterelnökök, klímaaktivisták és kutatók.
(MTI)