Kolíková 65 évesen nyugdíjba küldene minden bírót, és átvilágítaná a vagyonukat

2020. július 9. - 15:06 | Belföld

Fix felső korhatár a bíróknak, átalakul az alkotmánybírók választása, amelyben az eddiginél jóval komolyabb hatáskört kap a köztársasági elnök, készül a bírók vagyoni és alkalmassági átvilágítása, létrejön a Legfelső Közigazgatási Bíróság és szűkül a bírók immunitása – Mária Kolíková (Za ľudí) igazságügyi miniszter kidolgozta az igazságszolgáltatás reformját.

Kolíková 65 évesen nyugdíjba küldene minden bírót, és átvilágítaná a vagyonukat
Fotó: TASR

„A reform célja az értékek visszaállítása az igazságszolgáltatásban és az alkotmányosság védelme Szlovákiában – jelentette ki a reform bemutatásán Mária Kolíková. –

Egyetértés van az igazságszolgáltatásban arról, hogy ilyen reformra szükség van.”

A reformot egy alkotmánytörvény alapozza meg, amelyhez kapcsolódik több más jogszabály módosítása is. Kolíková szerint az elképzeléseivel egyetért mind a négy koalíciós partner, és a célokkal egyetértenek az érintett szakmai szervezetek is. Azt azonban elismerte, hogy részletekben még lesznek egyeztetések.

Fix 65 év

A bírók jövőre már csak 65 éves korukig ítélkezhetnek, kivéve az alkotmánybírókat, akiknek esetében 70 év lesz a korhatár.

„Erre az intézkedésre számíthattak a bírók, hiszen a 65 éves korhatár már ma is sok esetben nyugdíjazást jelent” – mondta Kolíková.

Jelenleg a Bírói Tanács mérlegelheti, hogy javasolja-e a 65. életévét betöltött bíró nyugdíjazását, ha javasolja, akkor a köztársasági elnök dönt. Jövőre azonban ez már automatikus lesz.

Szigorúbb vagyoni ellenőrzés

Szigorúbb lesz a bírók vagyonának ellenőrzése, a Bírói Tanács alkotmányos felhatalmazást kap a bírók vagyonának átvilágítására. Az átvilágítás céljából a tanács nemcsak a bíró vagyonbevallására támaszkodhat majd, hanem anyagokat kérhet a rendőrségtől vagy más közhatalmi szervtől, tehát akár a titkosszolgálattól is.

A Bírói Tanács összetétele is változni fog, törvénybe írják azt az utóbbi időben alkalmazott gyakorlatot, hogy a parlament, a köztársasági elnök és a kormány nem küldhet aktív bírót a tanácsba, ezzel kiegyensúlyozhatóvá válik a 18 tagú testület, amelybe eleve 9 tagot a bírók választanak maguk közül.

Alkotmánybírót választ a köztársasági elnök?

Viszonylag nagy változásra készül Kolíková az alkotmánybírók megválasztásánál. Az egyik legnagyobb, hogy minősített többség, vagyis

legalább 76 igen szavazat kell a parlamentben a jelöltek megválasztásához, és a választás nyilvános lesz.

Alapvetően marad ugyan az eddigi gyakorlat – a parlament kétszer annyi bírójelöltet választ, mint ahány szabad hely van, és a köztársasági elnök a jelöltek közül nevez ki alkotmánybírót –, de egyes specifikus esetekben jelentősen megnő az államfő hatásköre.

Ha passzív a parlament

Ilyen eset például, ha a parlament hosszú ideig nem tud jelölteket választani, mint ahogyan ezt a közelmúltban is láttuk, Kolíková ezt nevezi a parlament „passzivitásának”.

„Az alkotmánybírókat a köztársasági elnök kinevezheti a parlament javaslata nélkül is, ha a parlament nem választja meg a szükséges számú jelöltet a meghatározott határidőben” - magyarázta a miniszter.

Az államfőnek a parlamenti választásra jelöltek közül kell választania, ha volt nyilvános meghallgatás, akkor az azon részt vett jelöltek közöl. Ha nem volt nyilvános meghallgatás, mert a parlament azt sem tartotta meg, akkor a meghallgatást a köztársasági elnöknek kell megszerveznie.

A sokszínűség védelme az alkotmánybíróságon

Kolíková korlátozná a bírók mandátumának hosszát, ha egy ciklus alatt az alkotmánybírók többségét, vagyis legalább hét megüresedett helyre kellene új bírót választani. „Ezzel korlátoznánk a hatalom koncentrációját egy politikai garnitúra esetében” - jelentette ki Kolíková.

Az alkotmánybírókat jelenleg 12 évre választják, ebben az esetben tehát a mandátumuk hossza 6 évre csökkenne.

A politikusi múlt nem lesz kizáró ok továbbra sem, az igazságügyi miniszter szerint sokkal fontosabb, hogy erkölcsi szempontból megfelelő embert válasszanak a funkcióba, és ennek a kritériumnak szerinte egy korábbi politikus is megfelelhet.

Legfelsőbb Közigazgatási Bíróság

A Legfelsőbb Bírósággal azonos szinten létrejön a Legfelsőbb Közigazgatási Bíróság (LKB), amely

a közigazgatási ügyek mellett fegyelmi bíróságként működik majd a jogi szakterületeken dolgozók – a bírók, az ügyészek, a végrehajtók és valószínűleg az ügyvédek – esetében.

Ez a bíróság őrködik majd a választások tisztasága felett is, és jogerősen dönt majd a választási panaszokról. Két választás – a köztársasági elnöki és a parlamenti – esetében azonban megmarad az Alkotmánybíróság ellenőrzési joga, ha alapvető kétségek merülnek fel az LKB döntésével szemben.

A változások már jövő januárban életbe léphetnek, ekkor jön léltre hivatalosan az LKB is, de a tényleges ítélkező munkát csak 6 hónapos felkészülés után, vagyis 2021 júliusában kezdi meg.

- lpj -