Kolíková és Kollár megegyeztek a vizsgálati fogság vitatott pontjaiban
Ha nincs igazolva, hogy egy gyanúsított befolyásolni próbálja az ellene zajló eljárást vagy annak tanúit, az emiatt elrendelt vizsgálati fogság hossza nem haladhatja meg az öt hónapot.
Ha nincs arra utaló konkrét bizonyíték, hogy a gyanúsított befolyásolni próbálta az eljárást, az ilyen indok miatt elrendelt vizsgálati fogságot öt hónap után nem is lehet meghosszabbítani.
A törvénytervezetet a kormány is jóváhagyta, ezzel pedig véget ért a konfliktus Mária Kolíková igazságügyi miniszter és Boris Kollár (Sme rodina) házelnök között. Utóbbi azután kezdte el kritizálni a vonatkozó törvényt, hogy jelöltje, a Szlovák Titkosszolgálat (SIS) volt igazgatója március közepén került vizsgálati fogságba, mert a bíróság szerint esetében fennált az eljárás befolyásolásának veszélye.
A befolyásolás miatt elrendelt vizsgálati fogság a kormány döntése értelmében csak akkkor lehet öt hónapnál hosszabb, ha igazolni lehet, hogy a gyanúsított közvetve vagy közvetlenül befolyásolási kísérletet tett.
Maffiózók, terroristák és gyilkosok kivételt képeznek
Az öthónapos korlátozás alól kivételt képeznek azok, akiket maffia-, illetve terrorcselekményekkel, vagy olyan bűncselekménnyel gyanúsítanak, melyek esetében életfogytig terjedő szabadságvesztés szabható ki. Az ilyen esetekben továbbra is meghaladhatja az öt hónapot a befolyásolás miatt elrendelt vizsgálati fogság időtartama.
A kormány által jóváhagyott javaslat igyekszik erősíteni a vizsgálati fogságban tartózkodó személyek jogait, illetve célja az is, hogy a hatóságok és állami szervek által minőségibb, részletesebb indítványok és döntések szülessenek az előzetes letartóztatásokkal kapcsolatban.
Amennyiben a bíróság a jövőben a vizsgálat befolyásolásának veszélye miatt helyez valakit előzetes letartóztatásba, a vonatkozó döntésnek tartalmaznia kell azokat az alapos gyanút igazoló, konkrét tényeket, amelyek alapján fennál a befolyásolás veszélye.
Szlovákiában a büntetőeljárások gyanúsítottjait három indokkal lehet vizsgálati fogságba helyezni. Az aktuális törvénymódosítás kizárólag a befolyásolást illető rendelkezéseket változtatja meg, a szökés-elrejtőzés, valamint a bűnismétlés miatt elrendelt előzetes letartóztatások feltételei nem változnak.
A törvénymódosítás nem jár azzal, hogy automatikusan kiengedik az előzetesből azokat a gyanúsítottakat, akiket a vizsgálat befolyásolásának veszélye miatt helyeztek vizsgálati fogságba. Az ő sorsukról minden esetben az illetékes bíró fog döntést hozni.
A kormány jóváhagyását követően a törvénytervezet hamarosan a parlamentbe kerülhet, ahol ha jóváhagyják, akkor augusztus 1-jén léphet hatályba.
(TASR/parameter)
