Költségvetés 2021: A pénzügyminiszter szerint a kormány önmagán spórol, de a számok nem azt mutatják, hogy nagyon meghúznák a derékszíjat
A szociális szféra lehet a jövő éves költségvetés egyik nyertese, amely az ideinél több mint 350 millió euróval nagyobb pénzcsomagból gazdálkodhat. Sokkal több pénzből gazdálkodhat azonban az ideinél a mezőgazdasági és a közlekedési ügyi minisztérium is, igaz, ennél a kettőnél jelentős bevételi tétel az uniós támogatás. A kultúra mostohagyerek, csak egymillió euró pluszt dobott neki a pénzügy.
Az igazság, a segítségnyújtás és a felelősség költségvetése lesz a jövő éves költségvetés, jelentette ki Eduard Heger (OĽaNO). A pénzügyminiszter ez azt jelenti, hogy nem hallgatnak el semmit, megpróbálnak mindenkinek segíteni, akit sújt a járvány, természetesen felelősségteljesen. Habár a hiány jövőre is óriási lesz.
A 2021-es költségvetés 5,5 százalékos gazdasági növekedéssel számol, a reálbérek 2,9 százalékkal nőnek majd, a költségvetési hiány pedig 7,44 százalékos lesz. Ez már a kilábalás éve lehet, hiszen idén az előrejelzések szerint 6,7 százalékkal zsugorodik a gazdaság.
A pénzügy arra is készül, hogy a koronavírus gazdasági hatása nagyobb lesz a vártnál, a rosszabbik forgatókönyv szerint idén nem 6,7%-kal, hanem 8,4-gyel esik vissza a gazdaság, és a jövő éves növekedési is alacsonyabb, mindössze 4,3 százalékos lesz. Erre készülve hagyták jóvá a több mint egymilliárd eurós tartalékot.
8 milliárd euró hiány, nem lesz nullszaldó a következő években, elszáll az államadósság
Idén csaknem 8,7 milliárd eurós hiányt tervez a kormány – GDP arányosan 9,7 százalék –, amit viszont jövőre még jövőre is csak 8 milliárd euróra tud leszorítani, ez GDP arányosan – a tervezett növekedésnek köszönhetően – „csak” 7,44 százalékos hiányt jelent majd.
A kiegyensúlyozott költségvetést elengedte a kormány, az egyelőre kilátásban sincs:
2022-re 6,18 százalékos, 2023-ra pedig 5,72 százalékos GDP arányos hiányt tervez a kabinet.
Heger szerint az Európai Unió is arra kéri a tagállamokat, hogy ne csökkentsék túlságosan gyorsan a gazdaság finanszírozását.
Elszáll a bruttó állami adósság is, amely már idén átlépi a maastrichti 60 százalékos határt. A pénzügyminisztérium előrejelzése szerint az év végén meghaladja a GDP 62 százalékát, jövőre pedig átlépi a 65 százalékos határt is. Az adósságállomány növekedése a következő években is folytatódik, egy kicsit talán lassul, ami a rendkívül magas költségvetési hiányt figyelembe véve egyáltalán nem meglepő: 2022-ben 68,2, 2023-ban pedig 69,1 százalék lesz.
A munkanélküliség szinten marad
Heger szerint a kormány elsősorban magán akar spórolni, megpróbálják elérni, hogy a lakosságot ne sújtsa nagyon a válság. „A munkanélküliség az előrejelzés szerint nem fog emelkedni, jövőre is marad – az egész éves átlagot tekintve – az idei 6,8 százalékos szinten” - jelentette ki a miniszter. 2022-re és 2023-ra enyhe csökkenést jelez a pénzügy: 2022-ben 6,2%-ra, majd két év múlva 5,7 százalékra csökkenhet a munkanélküliek aránya, ami már alacsonyabb lesz a tavalyi, 5,8 százalékos értéknél. Szerinte ezt segítik majd a Covid-támogatások, amelyek segítik a munkahelyek megőrzését.
Idén is lesz reálbéremelkedés?
A bérek tekintetében optimista a kormány,
még az idei évre is jósol egy minimális, 0,6 százalékos reálbéremelést, jövőre pedig akár 2,9 százalékkal is emelkedhetnek a bérek a nemzetgazdaságban.
Ez köszönhető a viszonylag alacsony inflációnak is, amely az idei 1,9 százalékról jövőre 1,1 százalékra lassul.
A szociális tárcának plusz 354 millió
A szociális tárca plusz 354 millió eurója elsősorban a 13. nyugdíjra és a egyéb szociális jellegű kiadásokra megy majd el. Csak a 13. nyugdíj 310 millió eurójába kerül a költségvetésnek. Az állami szférában azonban nem lesz béremelés, igaz, komolyabb bércsökkenéssel sem számol a kormány. „Ha emelkednének a bérek az állami szférában, akkor az az adófizetők kinevetését jelentené” - magyarázta a pénzügyminiszter. Szerinte tisztában vannak azzal, hogy a koronavírus miatt a gazdaságban nagy a bizonytalanság, sokan az állásukat féltik, ezért nem lenne szerencsés, ha ilyen helyzetben az állam emelné saját alkalmazottai fizetését. A kormány bérkiadásai azonban nem csökkennek, sőt, a Heger által bejelentett megszorítások ellenére az ideihez képest kicsit emelkedik is a központi intézmények bérköltsége: míg idén 2,426 milliárd eurót tervezett be bérekre a kormány, a jövő évi költségvetésben 2,499 milliárd szerepel, vagyis 73 millió euróval többet fordítanak erre a célra.
Az egészségügy 440 millióval kap többet
Jelentősen emelkedik az egészségügyi minisztérium költségvetése is, az idei 1,33 milliárd euróról 1,77 milliárd euróra, ami csak mintegy 440 millió eurós emelkedést jelent. Veronika Remišová (Za ľudí) szerint az egészségügyi beruházásokat nem kerülheti el a kormány. „A második hullám közepén vagyunk, és ez a költségvetés egyben azt is megmutatja, hogy nagyon rövid időn belül meg kell valósítani a reformokat, például az egészségügyben is” - jelentette ki a kormány alelnöke.
Minden tárca jól járt, néhány azonban sokkal jobban, mint a többi
Ugyan a központi sajtótájékoztató csak a szociális és az emelte ki, nominálisan minden tárca költségvetése nő, és vannak olyanok is, amelyek az ideinél sokkal több pénzből gazdálkodhatnak.
A mezőgazdasági minisztérium például a szociális tárcánál is nagyobb emelést kap, mintegy félmilliárd euróval nagyobb lesz a büdzséje: az idei 967 millió helyett 1,488 milliárdot használhat fel.
Igaz, ennek túlnyomó része uniós alapokból származik: 968 millió euró folyik be hozzá a brüsszeli költségvetésből. Ugyanez vonatkozik a közlekedésügyi minisztériumra, amely az idei 1,15 milliárd helyett 1,48 milliárd euróból gazdálkodik. Talán a legkisebb emelkedés a kultúrában várható: az idei 291 millió helyett 292 milliót kap a Natália Milanová (OĽaNO) vezette minisztérium, vagyis kicsit több mint egymillió euróval „gazdagodik” a kultúra. A miniszter asszony ennek ellenére elégedett volt, mint mondta, legalább a büdzséje nem lett kevesebb az ideinél.
Mégis, hol keressük a csökkenést?
Az állami költségvetés kiadási oldala azonban ennek ellenére jelentősen csökken: az idei 26,31 milliárd euróról 23,864 milliárd euróra, ez a csökkenés azonban nem a tárcák költségvetésében jelentkezik, hanem az úgynevezett általános pénztári tartalékban (VPS). Ez a fejezet idén még több mint 11 milliárd eurós(!) volt, vagyis magasan a legnagyobb az egész költségvetésben, beleértve a Szociális Biztosító 8,15 milliárdos költségvetését is. Idén a VPS már csak 6,7 milliárd eurót kezel, ebből is 1,5 milliárd euró az egyes tárcák nagyobb beruházásaira van félretéve. Ezeket a pénzügyminisztérium Értéket a pénzért részlege ellenőrzi, mielőtt a tárcák nekifoghatnak a megvalósításnak. De ebből a zsebből fizeti a kormány az uniós költségvetéshez való hozzájárulást is.
A kormány által szerdán elfogadott költségvetést még a parlament módosíthatja, az elfogadása decemberre várható.
Lajos P. János
