Talajközeli ózon miatt romlott a levegő minősége szerdán Pozsonyban és környékén, emiatt pedig figyelmeztetést adott ki a Szlovák Hidrometeorológiai Intézet.
Az intézet közölte, szerdán a fővárosban, a Mamateyova és a Jeséniova utcán található mérőállomásokon mértek a határértéket meghaladó talajmenti ózonszintet, ezért szerdán 14 órakor életbe lépett a figyelmeztetés Pozsonyra és a környékére vonatkozóan.
Az SHMÚ jelentéséből kiderül, hogy a Mamateyova utcán található mérőállomáson 14 órakor 205 mikrogramm/köbméter volt a talajközeli ózon koncentrációjának egyórás mérési átlaga, a nyolcórás mérési átlag pedig 105,6 mikrogramm/köbméter volt.
A Jeséniova utcai mérőállomáson 15 órakor ugyanez az adat 186, valamint 114,5 mikrogramm/köbméter volt.
Az SHMÚ leszögezte, az ország többi járásában nincs probléma levegő minőségével.
A hét elején a Komáromi járásban mértek a határértéknél magasabb talajközeli ózonszintet, itt a figyelmeztetést szerdán délután vonták vissza.
A riasztás 180 mikrogramm/köbméteres légszennyezettségi koncentrációnál lép életbe, és ha az meghaladja ezt a határértéket, egészségi problémák jelentkezhetnek.
A Duna-parti városnál a hét első napján 188 mikrogramm/köbméteres adatot mértek egy óra alatt, és az SHMÚ azt javasolta, hogy az emberek keveset tartózkodjanak a szabadban, rövidebb ideig szellőztessenek, és korlátozzák a légszennyezéssel járó tevékenységeket.
Szerdán délután az SHMÚ munkatársa, Peter Holomáň arról tájékoztatta a portálunkat, hogy a komáromi állomáson 24 órán keresztül olyan szintre süllyedt az ózon koncentrációja, hogy a szmogriadót fél négykor lefújták.
A magyarországi Országos Meteorológiai Szolgálat munkatársa a portálunknak elmagyarázta, milyen folyamat "terméke" ez az ózon. Kuntár-Molnár Anna, az OMSz Időjárás-előrejelző osztály szakembere elmondta, hogy ez a troposzférikus – azaz a Föld légkörének legalsó rétegén kialakuló – ózon egy másodlagos szennyező anyag, ami azt jelenti, hogy nem közvetlen módon kerül a levegőbe, hanem egyes, úgynevezett prekurzorok, előanyagok (nitrogén-dioxid, szén-monoxid, metán, valamint az illékony szerves anyagok) kémiai reakciói során képződik fény hatására. A prekurzorok legnagyobb forrása a gépjárműforgalom, valamint a fosszilis tüzelőanyagok égetése. Általában a kora reggeli csúcsforgalom idején kezd el növekedni a nitrogén-monoxid (NO), szén-monoxid (CO), koncentrációja, majd a délelőtt folyamán a NO-ból és a CO-ból nitrogén-dioxid képződik, melyből a napfény hatására végül ózon keletkezik.
A meteorológus megjegyezte, hogy a gyenge szél, magas hőmérséklet, alacsony légnedvesség és nagy besugárzás következtében van a legnagyobb esély a fotokémiai szmog keletkezésére, emiatt inkább a nyári időszakban gyakori, amikor intenzívebb a napsugárzás, hozzátéve, hogy a magas ózonkoncentráció miatt kialakuló szmogot nevezik fotokémiai szmognak.
A szakember figyelmeztetett a troposzférikus ózon ártalmasságára is, mert az a tüdőbe kerülve légzési nehézségeket okoz, elősegíti az asztma kialakulását, ezen kívül szemirritációt és fejfájást is indukálhat.
(parameter)