Komáromiak sürgönye Ázsiából
Csallóközi lenyomatok CCXV.
Forrás: magyarorszagkepekben.blogspot.com
Komárom vármegyei mindennapok a Nagy Háború árnyékában című helytörténeti alsorozatunkkal fel- és megidézzük olvasóinknak, hogyan zajlottak a hátországi emberek mindennapjai, ill. hogyan alakult a tájhoz kötődő személyiségek élete és munkássága az Alsó-Csallóközben az 1914–1918. évi világégés idején. Forrásunk a korabeli regionális sajtó.
(LXXXVI. rész)
Ferenczy Károly földmívesiskola-igazgató, tartalékos főhadnagy, aki Przemyśl vára átadásával – sok-sok társával együtt – orosz fogságba került. Feleségének 1915 tavaszán Ázsiából sörgönyözöt, amely által – a személyes jellegű sorokon túl – másoknak is üzent: „Mórocz, Jankulár – s egyáltalában az én csapatomba tartozó összes komáromiak – egészségesen kerültek fogságba. Állomáshelyüket nem ismerem”.
*
Dr. Alapi Gyulát könyvtárosként, levéltárosként, muzeológusként tartja számon a kollektív emlékezet. Nevezett Komárom vármegye és a város közéletének ügybuzgó személyisége a Tűzoltó Szövetség megyei titkári tisztségét is betöltötte. Lentebbi javaslatával történetesen „a tűzjelzés rendszerbe foglalását” sürgette. Közleményét teljes nevével szignálta: „A középkorból maradt ránk az a szokás, hogy veszedelem idején a harangokat félreverik. A haladó kor ebben is bizonyos rendet kíván teremteni. Például, ha a szérűn egy kazal ég, fölösleges rémületet kelteni a belvárosban, vagy az Ujvárosban, azt mindenki belátja. A rendőrség és a tűzoltóság közös feladata volna a tűzjelzéseket egységesen szabályozni, mint ez már más városokban megtörtént, és kerületek szerint leadni veszedelem esetén a tűzjelzést, mely minden templomra kötelező volna. Ennek előnye az, hogy a városban mindenki tudná tűz esetén, hogy az I., a II. stb. kerületben van a tűz, és nem okozna fölösleges ijedelmet vagy aggodalmat a lakásuktól távollevő polgárokban.”
*
Az Országos Izraelita Patronage Egyesület komáromi fiókja jelentést adott ki 1914. évi működéséről és zárszámadásáról. A közgyűlés előtt Fried Jenő alelnök megemlékezett az elhalálozott Schnitzer Ármin dr. főrabbiról, aki a Patronage Egyesületnek egyik megalapítója és fejlesztője volt.
Az egyesületi előterjesztés betűje szerint 1914-ben 11 elhagyott gyermeket helyeztek el gondozásra. Tagjaik száma 150 fő. Évi bevételük 1349 korona 80 fillér, kiadásuk 1177 korona 16 fillér. Elhunytak: Kautmann Gyula, Epstein Béla és Freystadtl Zsigmond.
*
Az Apollo mozgószínház műsorán az A páncélszoba című detektívtörténet szerepel négy felvonásban. „Ezt látni kell” – hirdeti a keretes szöveg, amely imigyen zárul: „Mozi után menjünk az Otthon kávéházba!”
Lelkes Vince
