9
Fotók: a szerző - További felvételekért kattints!
Megosztás
A Pókateleki Kondé család azonos korban élő, de más ágáról van szó, mindkét cselekmény a dunaszerdahelyi Kondé-emlékév kiemelt eseményei közé tartozik.
Csütörtökön délelőtt Póketeleki Kondé Miklós nagyváradi püspökről emlékeztek meg a Bacsák utcai Csemadok-háznál. A 18. században élt, 1802-ben elhunyt nagyváradi püspök, családi alapítványtevő a korabeli Szerdahely melletti Kétszer-Újfalun, azaz a mai Bacsák utcában született 1732-ben, az egyik legrégibb csallóközi nemesi család sarjaként.
Nagy Attila helytörténész, az emléktábla felállításának egyik kezdeményezője közölte, hogy a Póketeleki Kondé család már 680 éve, 1342 óta, amikor megkapták a mai Sárga kastélyt is magába foglaló egykori Pókatelkét, Pókaföldét, a Csallóköz egyik legrégibb és legbefolyásosabb nemesi családja volt.
„Zomor fia, Miklós akkor megkapta a Szerdahely melletti Pókatelket, azóta birtokolták ezt a helyet is, ahol ma állunk” – jegyezte meg. Hozzátette, a tábla felavatásával „elsősorban az ember, de a töretlen pályautat bejárt pap és magyar egyházi méltóság előtt” is szeretnének fejet hajtani.
Emlékeztetett rá, hogy Kondé Miklós Nagyszombatban tanult teológiát, majd 1756-ban Somorján, később Csallóközcsütörtökben és Felbáron volt plébános. Kifejtette, hogy később szepesi kanonok, majd a bécsi Pázmaneum rektora, esztergomi kanonok, honti és sasvári főesperes, illetve a királyi ítélőtábla főpapja vált belőle. 1791-ben belgrádi, 1800. december 22-án pedig nagyváradi püspökké szentelték, egyszersmind az esztergomi érsek segédpüspöke is volt. A nagyváradi püspöki címet haláláig viselte.
Nagy Attila a történelmi ismertetőn kívül rámutatott a püspök azon erényeire, amelyek a mai és következő generációk számára is példaként szolgálhatnak, ezek pedig a kitartás, a hűség és a szociális érzékenység. Utóbbi kapcsán rámutatott, hogy
„Miklós püspök szívén viselte a szegények, az elesettek sorsát”, javakat adott szegényház építtetésére, támogatta az újfalui ispotályt, vagyis a korabeli kórházat is, végakaratában pedig szerette volna, ha az elesettek ruháztatásban, élelmeztetésben részesülnek.
A táblaavató másik kezdeményezője, A. Szabó László dunaszerdahelyi alpolgármester az eseményen megjelent diákokhoz szólva beszélt a lokálpatriotizmusról. „A lokálpatrióta szívén viseli települése sorsát, ismeri annak múltját, és tevékenyen formálja a jövőjét. Szereti és óvja a környezetét, tiszteli közössége tagjait. A város vezetőiként azt szeretnénk, ha mindenki így viszonyulna szellemi és épített örökségünkhöz, de mindenekelőtt embertársaihoz” – mondta.
Emlékeztetett arra, hogy „Dunaszerdahely számos híres embert adott a városnak, az országnak és a nemzetnek, akikről nem szabad megfeledkeznünk”, hozzátéve, fontos továbbadni is mindazt, amit ők képviseltek.
„Azok, akik sokat tettek a városért, példát mutattak jótékonyságból, a közösség érdekében végzett áldozatos munkából, megérdemlik, hogy ne feledkezzünk meg róluk, hogy őrizzük emléküket. Akire emlékeznek, akiről beszélnek, az ugyanis továbbra is él, az a közösség tudatában folytonosan létezik” – fogalmazott.
Elárulta, hogy a mostani kezdeményezés nem egyedülálló, a jövőben a város ismert szülöttjei vagy jeles személyiségei tiszteletére további emléktáblák avatását tervezik.
Az emléktáblaavatóhoz képest időrendben korábban történt, azonban nem kevésbé jelentős eseménynek számít a Pókateleki Kondé család „Dunaszerdahelyen maradt ágának ősszülei, Pókateleki Kondé István (1743–1811) császári és királyi tanácsos, templomatya, s felesége, Padányi Biró Margit (1760–1812), illetve leszármazottaik” újratermetése. A Kondé-emlékév egyik fontos eleme az „SOS – Mentsétek meg lelkeinket” program, ennek része volt a Kondé család Kisudvarnoki úti temetőben található sírjának restaurálása, illetve a család újratemetése egy méltóbb helyen.
A családot egykor a mai Bonbon hotel és a járási hivatal egykori épülete közti temetőben helyezték végső nyugalomra, 1960-ban viszont sírjukat átvitték a Kisudvarnoki úti temetőbe. Most ezt a Csaplár kőfaragó család révén – melyhez a Kondé Miklós emlékére felavatott tábla elkészítése is fűződik – restaurálták és pótolták a kereszt egyik szárát – írja a Dunaszerdahelyi.sk.
A sírkeresztet a temetőben a Kálvária szoborcsoporttal szemben állították fel, majd október 4-én egy katolikus egyházi szertartás keretében exhumálták, október 12-én pedig eltemették a családot, akiknek lelki üdvéért ezután a Szent György-templomban tartottak szentmisét.
November 4-én mindezekről szó esik majd a Csallóközi Múzeummal közösen az intézményben megtartandó Kondé emlékkonferencián.
(SzT)