Megosztás
Többség – kisebbség nyelvhasználat” címmel kétnapos konferencia zajlik csütörtökön és pénteken a komáromi Selye János Egyetemen.
Az előadások a magyar–szlovák interetnikus kapcsolatokat taglalják, elsősorban történeti és nyelvészeti megközelítésben.
A mai napon szlovákiai magyar nézőpontból két előadás érdemelt külön említést. Lucia Satinská és Júlia Vrábľová, a pozsonyi Ľudovít Štúr Nyelvtudományi Intézet munkatársi a nyilvános nyelvhasználat törvényi szabályozásáról beszéltek, konkrétan a szlovák nyelvtörvény példáján keresztül. Rámutattak, hogy már maga a nyilvánosság – megfogalmazásukban a „nyilvános közeg“ – sem egészen egyértelmű, szorosan behatárolható fogalom, ami pedig a nyelvet illeti, szerintük is sokkal élőbb, dinamikusabb és rugalmasabban fejlődő fenomén, mintsem hogy merev törvényi keretek közé lehessen szorítani. Később – kérdésre válaszolva – azt is elmondták: a multikulturális értelemben vett természetes kétnyelvűség akadályát Szlovákiában elsősorban az „államalkotó nemzetiség“ fogalmának jelenlegi alkotmányos meghatározásában látják.
Nem érdekli a magyarokat a nyelvtörvény
Ezt követően Simon Szabolcs, az SJE Magyar Nyelv és Irodalom Tanszékének oktatója tartott előadást „Szlovákiai magyarok és az újabb nyelvtörvények” címmel. Elmondta, hogy 2 felmérés is készült a szlovákiai magyar értelmiség körében a korábbi, illetve a módosított nyelvtörvény ismeretéről. Mindkettő – de különösen az utóbbi, amelyet az idén értékeltek ki – érdektelenséget mutat: a megkérdezetteknek ugyanis mindössze 24 százaléka olvasta a törvényt.
Simon Szabolcs (Fotó: Vas Gyula)
Pozitív példaként néhány polgári szerveződés tevékenységét említette: a Kétnyelvű Dél-Szlovákia mozgalom például felhívja a figyelmet azokra a jogainkra, amelyeket érvényesíteni lehet és kell. Például a magyar nyelvű helységnévtáblák használatára, amelyek egy 2011 októberében készült felmérés szerint 34 jogosult településen hiányoztak. A 2009-ben alakult Anyanyelvünkért Polgári Társulást szintén dicséretes kezdeményezésként említette. Elsősorban azért, mert tagjai nemcsak megállapították, hogy adott jogainkkal sem élünk maradéktalanul, hanem tettek is valamit a helyzet orvoslására. A Fórum Kisebbségtudományi Intézettel karöltve ugyanis megjelentettek egy brosúrát, amely részletesen taglalja, hol beszélhetünk magyarul, Szlovákia mely településein használható hivatali érintkezésben a magyar nyelv, hová fordulhatunk panasszal, ha megsértették nyelvi jogainkat, és sok egyéb hasznos információt is tartalmaz. A Nyelvi jogok Szlovákiában – Anyanyelv-használati útmutató idén már második, bővített kiadásban jelent meg.
A mai nap során egyebek mellett még Szabómihály Gizella: A szlovákiai magyar kisebbségi politika megjelenési formái c. előadását hallgathatták meg az érdeklődők.
Vas Gyula