Kora újkori és Mária Terézia-korabeli leleteket találtak a régészek
Kora újkorból származó állatcsontokat, kerámiaedény-töredékeket és fémtárgyakat, valamint Mária Terézia-korabeli krajcárt is találtak a régészek egy Kecskemét belvárosában zajló megelőző feltáráson - tájékoztatta Kolonics Bence ásatásvezető régész az MTI-t csütörtökön.
A Kecskeméti Katona József Múzeum munkatársa elmondta: a nagyjából 400 négyzetméteres területen, ahol társasház és mélygarázs épül majd, december közepe óta dolgoznak. A régész szerint a Kecskemét középkori, kora újkori városmagjának északi részén található terület a 18. században már biztosan betelepült volt és a mai telekosztás is a 18. századi formáját mutatja kisebb változásokkal.
Emlékeztetett arra, hogy az utca már akkor is a Kaszap nevet viselte, amelyet egy létező kútról kapott. Elnevezése egy honfoglaló vitézhez, Kaszap táltoshoz kötődik, aki a monda szerint kardjával kutat fúrt. A táltos létezésére történeti adat ugyan nem létezik, így inkább egy mondabeli szereplőről van szó. Az utcanév azonban a mai napig megmaradt és 1967-ben, a város 600. évfordulójára védettséget is kapott.
A feltárás során előkerült, konyhai hulladékként értelmezhető állatcsontok, kerámiaedény-töredékek és fémtárgyak a 17-19. század közé tehetőek. A leletanyagban megtalálható még egyebek mellett egy 1762-es Mária Terézia-korabeli krajcár, illetve egy csontnyelű vaskés, amelyek szintén értékes, a helytörténet szempontjából fontos információkat őriznek - tette hozzá Kolonics Bence.
A munka során egy többosztatú lakóépület alapfala is előbukkant három falszakasszal, amelynek falazási technikája réti mészkőből, agyagból, téglatörmelékből áll. Bontása során pedig egy bélyeges tégla is előkerült, ami a 18-19. századra tehető. Feltárása szintén nagy jelentőséggel bír, hiszen Kecskemét belvárosában nem sok alkalommal volt példa az épített örökség elemeinek régészeti módszerekkel történő megfigyelésére. A munkák hamarosan egy mélyebb szint feltárásával folytatódnak.
(MTI)
