Korčok elismeri, hogy októberben „felkeverte a port”, a szlovák-magyar kapcsolatokban jobban tart a hazai „politikától”

Fotó: Paraméter

A Szijjártó Péter magyar külügyminiszterrel tartott októberi tárgyalását szerinte alaposan megtervezték. „Csak megemlítem, hogy alapos mérlegelés után döntöttem úgy, hogy fel kell tennem azokat a kérdéseket, amelyek már régóta itt rezonáltak, de szinte mindenki úgy tett, mintha nem léteznének – utalt Korčok arra a szlovák-magyar külügyminiszteri találkozóra, amelyen rákérdezett a magyar állam szlovákiai termőföld- és ingatlanvásárlásaira, valamint a magyar állam által Szlovákiában nyújtott vállalkozói és kulturális támogatásokra. – Az az elvem, hogy ha van valami probléma, akkor ne halogassuk, ne toljuk magunk előtt, hanem próbáljuk megoldani.”

A „felkevert por”

Ezekkel a problémákkal együtt szerinte Szlovákia és Magyarország között standard párbeszéd folyik. Úgy véli, hogy az októberi külügyminiszteri találkozóval kicsit „felkeverte a port”, de az mára már újra „leülepedett”. Lát azonban egy másik problémát is.

„Nem is Magyarországon, hanem itt Szlovákiában a politika egy része nem képes megbékélni azzal, hogy teljesen normálisan tudok kommunikálni a magyar partneremmel, és nem tud kibékülni azzal, hogy egyes dolgokat meg akarok oldani, és nem akarok úgy tenni, mintha egyes problémák nem léteznének” – jelentette ki a külügyminiszter.

Szerinte vannak olyan szlovákiai politikusok, akiknek érdeke a szlovák-magyar viszony romlása.

„Sajnálom, hogy a kommunikációnak ebben a részében célzottan úgy állítanak be, mondjak bármit a két ország viszonyáról, mintha ezt a magyar kisebbség ellen mondanám – célzott Korčok Gyimesi György (OĽaNO) parlamenti képviselő bejegyzéseire.

Gyimesi nem egyszer vádolta sovinizmussal, „magyargyűlölettel” Korčokok, és államtitkárát Martin Klust is. „Ezeknek a politikusoknak azt üzenem, hogy nem hagyom magam kiprovokálni ezzel a kártyával, ami a sovinizmussal határos” – jelentette ki a külügyminiszter. Az őt érő támadásokat a politika részének tartja, nem fog „visszalőni”.

A két ország jó kapcsolata mellett fontosnak tartja a magyar kisebbség szlovákiai helyzetét is.

„Nem akarok semmi mást, csak hogy a két állam között jó kapcsolat legyen, és hogy ezek a kapcsolatok segítsék a mi magyar állampolgáraink kultúrájának, a nemzeti és nemzetiségi kultúrájának a fejlődését, nemzeti és nemzetiségi identitásának erősödését” – mondta Korčok.

Előrelépések és intenzív kommunikáció

Korčok szerint az októberi találkozó óta több területen előrelépés történt. „Köszönhető ez annak is, hogy a magyar fél nagyon gyorsan lépett, elég, ha csak a mezőgazdasági parcellák ügyére gondolunk” – mondta Korčok. A külügyminiszteri találkozó után a magyar kormány úgy döntött, mégsem hozza létre a Termőföld Magántőkealapot, amelynek az lett volna a feladata, hogy termőföldet vásároljon a közép-kelet-európai országokban, amihez 400 millió euró alaptőkét is kapott volna. Ebből 280 milliót a magyar állam tett volna bele. Korčok kiemelte azt is, hogy a Magyar Villamos Művek elállt attól a tervétől, hogy megvegye a Közép-Szlovákiai Elektromos Műveket (SE). Ezt a lépést ellenezte Richard Sulík gazdasági miniszter és Eduard Heger kormányfő is. A magyar kormány Romániában és Szerbiában hasonló földvásárlási programot működtet.

Más területeken azonban nem volt ilyen gyors az előrelépés a külügyminiszter szerint.

„Vannak területek, amelyekről szintén intenzív kommunikáció folyik, de még nincsenek válaszok” – mondta a miniszter. Példaként az oktatási, a kulturális és a vállalkozóknak adott magyar állami támogatásokat említette.

Közös történelmi ügyek

Újra elindult a közös történelmi bizottság munkája. „Fontosnak tartom, hogy a történelmi kérdéseket, amelyekben eltér az álláspontunk, hagyjuk a történészekre, szakemberekre, hogy ezt a kérdést ne politizáljuk át” – mondta a miniszter. Év végéig egy „elszámoló listát” küld Szijjártónak. „Tisztázni akarom, hogy melyik kérdésben hol állunk” – mondta Korčok.

Macront nem bírálta Gyimesi

Újságírói kérdésre a külügyminiszter kitért arra a „botrányra” is, amit Pavol Hamžík budapesti szlovák nagykövet és Márki-Zay Péter magyar ellenzéki kormányfőjelölt találkozója váltott ki. A „botrányt” Gyimesi György indította egy Facebook-bejegyzésével, követelve, hogy a szlovák külügy vonja felelősségre a nagykövetet.

Korčok szerint azonban Hamžík úgy járt el, ahogyan nagykövetként kellett.

„Tudja mi lett volna a probléma? Ha a nagykövetünk nem vett volna részt azon a találkozón. A nagykövet feladata, hogy megismerje a teljes politikai spektrum véleményét, és ebbe beletartozik az ellenzék is” – mondta a külügyminiszter.

Korčok szerint Gyimesi ilyen erővel Emmanuel Macront francia köztársasági elnököt is bírálhatta volna, aki hétfőn szintén találkozott Márki-Zay Péterrel. „Én nem vettem észre, hogy óriási probléma lett volna abból, hogy a francia elnök találkozott ugyanazzokkal az ellenzéki politikusokkal, akivel a mi nagykövetünk is találkozott. Eszembe jutott az a kétféle méter, vagy kétféle „kilométer”, amit korábban velünk kapcsolatban emlegettek” – mondta Korčok.

Lajos P. János