1
Fotó: TASR
Megosztás
A „félreértések” elkerülése végett tisztázna több kérdést is Szlovákia és Magyarország között Ivan Korčok Szlovák külügyminiszter, akinek meghívására kedden Pozsonyba érkezett Szijjártó Péter magyar külügyminiszter. Korčok elmondta neki, hogy „tisztába tenné” a magyar állam által adott támogatásokat, az ellenőrzésüket a szlovák-magyar vegyes bizottságokra bízná. Szijjártó Korčok előtt még találkozott a Szövetség vezetőivel, nekik megígérte a gazdasági támogatások folytatását, a Korčokkal folytatott tárgyalásainak fényében ez valószínűleg csúszni fog.
A szlovák-magyar kapcsolatok olyan intenzívek, olyan sok fontos projektünk van, hidakat építünk, gázvezetékeket kapcsolunk össze, ezért Korčok rendszeresen találkozni szeretne magyar kollégájával. „Az első eredménye a tárgyalásainknak, hogy az ország külügyminiszterei legalább évente kétszer személyesen találkoznak” – jelentette be Ivan Korčok.
Így várták a szlovák külügyben Szijjártó Pétert (Fotó: Paraméter)
Szerinte ez következik a szlovák-magyar alapszerződésből is, amelyre különben is jobban építene a szlovák külügyminiszter. „Kicsit az az érzésem, hogy erről a szerződésről mintha sokszor megfeledkeznénk, nekünk meggyőződésünk, hogy ez az 1995-ös dokumentum fontos alapja az együttműködésnek, jó mechanizmusokat tartalmaz a problémák megbeszélésére” – jelentette ki Korčok.
Problémalista és tájékoztatás
Korčok nem véletlenül emlegette az alapszerződést, mivel a szerződés alapján működő szlovák-magyar vegyes bizottságoknak viszonylag komoly szerep juthat a következő időben. A külügyminiszter szerint ugyanis van több olyan kérdés, amit tisztázni kellene akkor is, ha a szlovák-magyar viszonyt ő is jónak tartja.
„Azért hívtam meg magyar kollégámat, mert a szlovák fél szükségét érzi, hogy több területről és témáról beszélgessünk, nyíltan megmondom, hogy egyes területeken sok a kérdőjel” – mondta a megbeszéléseket követő sajtótájékoztatón Korčok.
Ezekről a témákról írásban is tájékoztatták a magyar felet. „Ezzel összefüggésben átadtunk egy tömör dokumentumot” – tájékoztatott Korčok. Idézte Heger miniszterelnököt, aki szerint a „jó kapcsolatok alapja a kölcsönös tájékoztatás arról, hogy milyen dolgokat tervezünk, amelyek érintik a kapcsolatainkat”.
Az átadott dokumentum egyfajta javaslatlista is a kérdéses témákról. „Ebben a dokumentumban kértük Magyarországot, hogy minden olyan kormányzati programját, amely érinti Szlovákiát vagy akár közvetlenül nálunk valósul meg, hogy a standard nemzetközi kapcsolatoknak megfelelően valósítsák meg, tehát konzultációk után, vagy kölcsönös megegyezés alapján” – jelentette ki Korčok.
„Péter megértette”
Majd megdicsérte magyar kollégáját. „Szeretném Péternek megköszönni, hogy megértette, hogy a kölcsönös kapcsolatainkat szolgálja, hogyha elkerüljük, hogy egyes aktivitásaikról csak a sajtóból szerezünk tudomást” – mondta Korčok Szijjártónak.
Majd felsorolta, hogy ilyen kellemetlen dolognak tartja, hogy a sajtóból értesültek arról, hogy a magyar kormány épületeket vásárolt Kassán, vagy hogy a magyar kormány létrehozott egy pénzalapot, amiből a szomszédos országokban akar mezőgazdasági földterületeket felvásárolni.
„Vagy ilyen az, amikor kiderül, hogy Magyarország Szlovákiába akar forrásokat juttatni vagy éppen templomokat restaurálni” – magyarázta Korčok.
A kulturális és oktatási támogatásokkal sincs minden rendben
Egy újabb „Péternek” szóló köszönet után Korčok határozottan elmondta kifogásait is a kulturális és oktatási támogatások kapcsán is.
„Ez a terület le van fedve egy megállapodással, a kérésem az volt, hogy térjünk vissza ehhez a megállapodáshoz, mert a szlovák oldalról azt érezzük, hogy a gyakorlati megvalósítás eltér attól, amiben 2004-ben megállapodtunk” – ismertette a szlovák külügyminiszter.
Gazdasági támogatás – csak az uniós előírások alapján – Szijjártó transzparenciát ígért
Ugyancsak téma volt a Magyarország által nyújtott gazdasági támogatások rendszere. „Intenzíven beszéltünk a gazdasági támogatásokról is, amelyeket Magyarország nyújt Szlovákia területén. Elmondhatom, hogy megállapodtunk, hogy ezeket a támogatásokat kétoldalú megállapodás alapján adják majd, olyan feltételekkel, amelyekben megegyezünk” – mondta Korčok.
A szlovák külügyminiszter szerint a gazdasági támogatások kérdésében semmilyen megállapodás nem létezik.
„A gazdasági támogatás 2017-től létezik, ha jól emlékszem, és mi tudni szeretnénk, hogy milyen kritériumok alapján, kinek van hozzáférése, valóban összhangban vannak-e az uniós előírásokkal – sorolta kifogásait Korčok.
– De ebben a kérdésben is támogatásra találtam a miniszter kollégámnál, és létrejön egy munkacsoport erre a témára, amely megválaszolja a kérdéseket.”
Szijjártó teljes transzparenciát ígért a gazdasági támogatásokat illetően is, és azt mondta, hogy mindenképpen az uniós előírásokkal összhangban fogják folyósítani a továbbiakban.
„A szlovák fél által kért információkat természetesen megadjuk, és hogy minden fél komfortosan érezze magát ebben a helyzetben, egy olyan keretrendszert hozunk létre, amelyet a későbbiekben a gazdasági vegyes bizottság felügyelhet” – tette hozzá Szijjártó.
Majd megerősítette, hogy az oktatási és a kulturális támogatásokat a kisebbségi vegyes bizottság felügyelheti a jövőben.
Történelmi kérdésekről történészeket kérdezne
Korčok végül történelmi kérdésekről is beszéltek. „Azt érezzük, hogy vannak a közös történelmünknek olyan kérdései, amelyekről a két országban eltérőek a nézetek, de ez a téma szerintem nagy felelősséget jelent a politikusok számára. Mi nem akarjuk sem elfelejteni, sem kitörölni a történelmet, de azt kérem, hogy a közös történelmünkre vonatkozó eltérő nézeteinket kezeljük felelősségteljesen, hogy ne korbácsoljuk fel az érzelmeket, az indulatokat – mondta a szlovák külügyminiszter. –
Ezeket a kérdéseket adjuk az arra hivatottak kezébe, azokéba, akiknek nincsenek politikai motivációik. A történészek fórumára gondolok, amely a korábbi időszakban már működött.”
Szijjártó csak a gazdasági kérdésekről beszélt, majd kicsit "brüsszelezett"
Szijjártó Péter csak köszönni tudta a meghívást, majd hosszan méltatta a szlovák-magyar kapcsolatokat, de a tárgyalások részleteire nem nagyon tért rá. Azt hangsúlyozta, céljuk, hogy minél hatékonyabb legyen a két ország együttműködése, majd sok impozáns számot mondott a gazdaság működéséről. A Korčok által nevesített problémákról egyáltalán nem beszélt, viszont elmondta, hogy hamarosan, októberben elkészül az utolsó hiányzó autópálya-szakasz Miskolc és Kassa között, nyílik még egy újabb határátkelő Nagyrozvágynál, és épülnek az Ipoly-hidak.
Egy kicsit azért Pozsonyban is szidta Brüsszelt.
„A bővítés területén nem tudott előre lépni az Európai Unió, a migrációs paktum erőltetése viszont zajlik, és ennek fordítva kellene történnie” – „brüsszelezett” egyet Szijjártó. – Ha ez a kettő fordítva lenne, az jó lenne, de így, ebben a formában ez komoly károkat jelent Európa számára.”
Majd elmondta a magyar kormány álláspontját, hogy a migrációt kizárólagos nemzeti hatáskörben kellene tartani. Elismerte emellett, hogy nagyon fontosak a kétoldalú találkozók a multilaterális megbeszélések mellett.
A Beneš-dekrétumok maradnak, de a magyar kisebbség már nem „nem kollektív bűnös”
Korčok a 2007-es parlamenti nyilatkozatot említette, amely kimondta a Benes-dekrétumok megváltoztathatatlanságát, egyben elítélte a kollektív bűnösség elvét. „Elutasítom a kollektív bűnösség elvét” – jelentette ki Korčok. –
Meggyőződésem azonban, hogy a szlovákiai magyaroknak is szükségük van más témákra, amelyek túlmutatnak a történelmi kérdéseken, az etnikai elveken, mert ma Szlovákiának fontosabb az állampolgárság elve.”
Szijjártó ehhez annyit fűzött hozzá, hogy vannak olyan történelmi témák, amelyekről teljesen más a két fél álláspontja. „A történelem kapcsán el kell fogadnunk, mert ez a realitás, hogy ugyanazt a töténelmi esemény más-mást jelenthet két nemzetnek, főleg úgy, hogy ilyen szoros kötelékben, ilyen közel élünk egymáshoz.
El kell fogadnunk, hogy ami a történelem során nekünk tragédia, az másnak lehet jó hír. És el kell fogadni azt is, hogy ha valami nekünk a történelemben jó hír, az másnak tragédia – mondta Szijjártó. A legfontosabb kérdés az, tiszteletben tudjuk-e tartani egymás érzéseit.”
Majd ő is megerősítette, hogy a kollektív bűnösség elvét elfogadhatatlannak tartja Magyarország. „A kollektív bűnösség elvét mi a legsötétebb történelmi korszakokhoz soroljuk.
Ezért is volt számomra megnyugtató, amikor Iván azt mondta a megbeszélésünkön, hogy 2007-ben a szlovák parlament hozott egy olyan határozatot, amiben a szlovákiai magyarokat a kollektív bűnösség vádja alól felmentette” – dicsérte Korčokot Szijjártó.
Majd hozzá tette, hogy ő úgy tudja, a Beneš-dekrétumoknak napjainkban már nincs jogi hatálya. Ennek ellentmond, hogy bizonyos esetekben még mindig előfordul, hogy a dekrétumok alapján koboz el parcellákat a szlovák állam.
Lajos P. János