Megosztás
Az Egyesült Államok és Észak-Korea között a koreai háború óta igen feszült a viszony, csak néhány rövid időszakban történt enyhülés.
1945-ben a második világháborús japán vereséggel véget ért a Koreai-félsziget japán megszállása. Koreát a 38. szélességi kör mentén két részre osztották: Észak-Koreát Kim Ir Szen irányította a Szovjetunió támogatásával, míg Dél-Koreát az Egyesült Államok védelmezte.
1950 júniusában – Kína és a Szovjetunió támogatásával – Észak-Korea lerohanta Dél-Koreát. Az Egyesült Államok vezette szövetség visszafoglalta Szöult. 1953 júliusában fegyverszüneti megállapodást írtak alá, amelyet máig sem követett békeszerződés, Washington pedig szankciókkal sújtotta Észak-Koreát.
1968 januárjában a Pueblo amerikai "kémhajót" elfogták az észak-koreaiak. Tizenegy hónapi fogság után a legénység 83 amerikai tagja kiszabadult. Phenjan szerint a hajó megsértette a területi vizeit, amit az Egyesült Államok tagadott.
1969-ben Phenjan lelőtt egy amerikai felderítő repülőgépet.
1994 júniusában Jimmy Carter – példátlan módon – Észak-Koreába látogatott. Októberben, három hónappal Kim Ir Szen halála után – akit fia, Kim Dzsong Il követett a hatalomban – Phenjan és Washington kétoldalú megállapodást írt alá. Észak-Korea vállalta, hogy polgári célú atomreaktorok építéséért cserébe felszámolja katonai atomprogramját.
1999-ben, egy évvel a nagy hatótávolságú ballisztikus rakétával végzett első kísérlet után Kim Dzsong Il moratóriumot hirdetett a rakétakísérletekre, Washington pedig enyhített a büntetőintézkedéseken.
2000 októberében Madeleine Albright amerikai külügyminiszter Phenjanban találkozott Kim Dzsong Il elnökkel.
2002 januárjában George W. Bush amerikai elnök "a gonosz tengelyének" nevezte Észak-Koreát (illetve Irakot és Iránt). Októberben Washington azzal vádolta meg Phenjant, hogy titokban magas fokon dúsított uránt állít elő, megsértve az 1994-ben megkötött megállapodást.
2004 augusztusában Észak-Korea kijelentette, "lehetetlen", hogy részt vegyen az atomprogramjáról tartandó újabb tárgyalásokon az Egyesült Államokkal, Hitlernél rosszabb "zsarnoknak" és "politikai idiótának" nevezte Bush elnököt.
2006-ban Phenjan végrehajtotta első kísérleti atomrobbantását.
2008 októberében az Egyesült Államok levette Észak-Koreát a terrorizmust támogató országok listájáról annak fejében, hogy a kommunista rendszer hozzájárul "valamennyi atomlétesítménye ellenőrzéséhez". Phenjan 1988 óta szerepelt ezen a feketelistán, a dél-koreai utasszállító 1987-ben történt lelövésében játszott feltételezett szerepe miatt. A tragédiában 115 ember vesztette életét.
2016 januárjában egy amerikai diákot, Otto Warmbiert őrizetbe vettek, majd 15 évi kényszermunkára ítéltek egy propagandaplakát ellopása miatt. Warmbier 2017 júniusában hunyt el, miután kómában hazaszállították az Egyesült Államokba.
2017. január 2-án Donald Trump amerikai elnök kijelentette, hogy Észak-Korea sosem tud "amerikai terület elérésére képes atomfegyvert kifejleszteni".
Júliusban Észak-Korea két tesztet hajtott végre interkontinentális ballisztikus rakétával. "Az egész amerikai terület elérhető számunkra" – jelentette ki Kim Dzsong Un észak-koreai vezető.
Augusztus 8-án Donald Trump "tűzzel és haraggal" fenyegette meg Észak-Koreát.
Augusztus 29-én Phenjan újabb ballisztikus rakétát indított, amely átrepült Japán északkeleti része felett. Az amerikai elnöki kijelentette: "a fenyegető és destabilizáló cselekedetek csak tovább növelik az észak-koreai rezsim elszigeteltségét a térségben és a nemzetközi közösségben egyaránt. Minden megoldás szóba jöhet".
Szeptember 3-án az észak-koreaiak végrehajtották hatodik kísérleti atomrobbantásukat, állításuk szerint hidrogénbombával. Donald Trump leszögezte, hogy "a megbékítés politikája nem működik", és kormánya szankciókat fontolgat minden olyan állammal szemben, amely kereskedelmi kapcsolatban áll Észak-Koreával.
(MTI)