1
Ľuboš Machaj, az RTVS igazgatója és Martina Šimkovičová kulturális miniszter (Fotó: TASR)
Megosztás
Martina Šimkovičová (SNS) kulturális miniszter elindította a közmédia megrendszabályozását, új nevet, igazgatót és a kormánypártok által kiválasztott, nagy hatalmú irányító és ellenőrző testületeket kapna a Szlovák Rádió és Televízió (RTVS), és valószínűleg egy kicsit több pénzt, ha az átalakítás eredménye a kormánynak is tetszeni fog. Az RTVS dolgozói tiltakoznak, az ellenzék nagygyűlést szervez, az Európai Bizottság tiltakozik, de kérdés, hogy meg tudják-e állítani a közszolgálati média kormánypártivá formálását.
Elégedetlen a kormány és a koalíció a Szlovák Rádió és Televízió (RTVS) működésével, amit a képviselőik több alkalommal is hangoztattak. Legutóbb Robert Fico miniszterelnök próbálta megrendszabályozni a köztévé prágai tudósítóját a visegrádi négyek prágai sajtótájékoztatóján, mert nem tetszett neki Katarína Vítková kérdése, aki a kormányfő korábbi kijelentéseire hivatkozva kérdezte, hogy nem tart-e Szlovákia elszigetelődésétől. „Nem tart attól, hogy az ön egyre keményebb retorikája elszigetelheti Szlovákiát, és amikor legközelebb találkozik kollégáival, ők kezet adnak, de az érzékeny biztonsági információkat már nem osztják meg Szlovákiával?” – kérdeztek Vítková Ficótól a négy visegrádi miniszterelnök sajtótájékoztatóján.
Fico már a sajtótájékoztatón támadni kezdte a tudósítót.
„Ez a szlovák köztelevízió? Kérdezem, hogy a szlovák köztelevízióból jött-e” – piszkálódott a miniszterelnök a tudósítóval.
Majd a Facebookon indított támadást azt állítva, hogy a szlovák köztelevízió tudósítója politikai aktivistaként viselkedett és sértegette a szlovák kormányfőt. „Más ország kormányfőjét sértegetni hazugságokkal V4-ek komoly sajtótájékoztatóján az a csúcs és hatalmas szégyen az RTVS számára” – jelentette ki Fico a Facebookon.
Danko és a kemény kezű állam
A kormányfőhöz hasonlóan vagy még keményebben nyilatkoznak a másik két kormánypárt képviselői és maga Martina Šimkovičová (SNS) kulturális miniszter is. A tárcavezetőnek például nem tetszik, hogy nem kap „minden vélemény” teret a közmédiában. Andrej Danko, az SNS elnöke állami televízióról beszél, szerinte semmi szükség a közszolgálatiságra.
„Ne pofázzunk itt valamilyen kiválasztásról. Mi irányítjuk az államot a kultúrában is. Vállaljuk a felelősséget a kultúráért, minden területéért. Én a kemény kezű állam híve vagyok, és ha itt nem kemény kézzel fogunk kormányozni, akkor azt az ellenzék mindig kihasználja, mint a gyengeségünket” – jelentette ki Danko.
Martina Šimkovičová már egy héttel ezelőtt jelezte, hogy kész a terve a közmédia átalakítására, amit a kormány elé is terjeszt, viszont múlt héten ez még elmaradt. Hétfőn aztán elindították az RTVS-ről szóló törvény módosításának tárcaközi egyeztetését. A tervezet alapján az RTVS-ből STaR, vagyis Szlovák Televízió és Rádió (Slovenská televízia a rozhlas) lesz. A módosítás hatályba lépésével egy időben megszűnik az RTVS jelenlegi igazgatójának, Ľuboš Machajnak a mandátuma, ami pedig egészen 2027-ig tartana.
A programtanács lesz a „főcenzor”?
A módosítás legfontosabb része, hogy a közmédia, vagyis a STaR új igazgatóját már nem a parlament, hanem egy héttagú testület választja majd. A testület négy tagját a parlament választja, három tagot a kulturális miniszter nevezhet ki, ebből egyet a pénzügyminiszter javaslatára.
Ennél is súlyosabb módosítás lenne, hogy az új igazgatót ez a tanács bármikor, indoklás nélkül leválthatja.
Új elem a törvényben az is, hogy létrejön egy úgynevezett programtanács, amelynek feladata a közmédia programjainak ellenőrzése lesz. A 11 tagú tanács tagjainak többségét ugyancsak a parlament választja majd, a képviselők 9 embert választanak a testületbe, két embert pedig a STaR dolgozói jelölhetnek maguk közül.
A törvény szerint a programtanács „véleményezi és ellenőrzi a STaR programját a közszolgálati jellegének a betartása szempontjából”, amit a legtöbben a cenzúra visszaállításának tartanak.
A törvény kicsit javítaná az RTVS finanszírozását, de ezzel is a kormány befolyását növelné. A már a jelenlegi kormány ősszel csökkentette a közmédia állami támogatását, amely korábban a GDP 0,17 százaléka volt – ezt a támogatást 0,12 százalékban határozta meg. Most újabb 0,02 százalékot tennének hozzá, de külön szerződés alapján, amelyben a kormány megszabhatja, hogy mire lehet felhasználni.
Az RTVS dolgozói a törvénytervezet visszavonását követelik
A törvénytervezet miatt már nyilatkozatban tiltakozott az RTVS is. A nyilatkozat szerint az RTVS „aggódva figyeli a jelenlegi kormánykoalíciónak a közmédia elfoglalását célzó igyekezetét”. Szerintük a koalíció hamis magyarázattal próbálja meg politikai ellenőrzése alá vonni a közmédiát.
Úgy vélik, már a törvény indoklása is félrevezető, szubjektív információkat alapján mondja ki, hogy az RTVS nem felel meg a pártatlanság, az objektivitás és a kiegyensúlyozott hírszolgáltatás követelményeinek.
Kifogásolják, hogy a STaR igazgatóját a média tanácsa bármikor leválthatja majd mindenféle indoklás nélkül. A programtanács létrejötte szerintük súlyos beavatkozás lenne a közszolgálati média függetlenségébe és működésébe. Ľuboš Machaj igazgató szerint a változások teljesen ellentétesek a közszolgálati média európai védelmi elveivel. „Meggyőződésem, hogy a koalíció nem a tények, hanem benyomások alapján igyekszik megoldani a problémákat” – jelentette ki Machaj.
A törvény elfogadása ellen petícióval tiltakoznak az RTVS dolgozói, és a törvény visszavonását követelik.
A politikai hatalomtól független irányítási mechanizmust és stabil finanszírozást szeretnének elérni. A nyílt levelet a két nap alatt a közmédia több mint 800 dolgozója írta alá, összesen több mint ezren dolgoznak az RTVS-ben
Forró bízik benne, hogy jobb lesz a közmédia
A magyar politikusok jobbára elutasítják a törvénytervezetet, de vannak kivételek. A Magyar Szövetség politikusainak az álláspontja sem egységes. Forró Krisztián pártelnök és köztársaságielnök-jelölt válaszából arra lehet következtetni, hogy elégedetlen az RTVS jelenlegi munkájával, és nincs annyira ellenére a kormány terve.
„Jelenleg nem tudjuk pontosan, hogy fog kinézni a törvény – írta e-mailban a Paraméter kérdéseire Forró. – Bízunk benne, hogy több objektivitást és kiegyensúlyozottságot fog hozni a közszolgálati médiaszolgáltatások terén.”
Habár több kérdést tettünk fel, csak ezt az általános választ kaptuk. Arra sem válaszolt, hogy nem tart-e attól, hogy a kormány teljesen elfoglalja a közmédiát, és arra sem, hogy nem félti-e a Pátria rádió és a televízió magyar adásának további sorsát.
Mózes: a szocialista gőzhenger tovább tarol
Mózes Szabolcs, a párt korábbi alelnöke, most elnökségi tagja viszont élesen bírálja a kormány elképzelését.
„A szocialista gőzhenger tarol tovább. Az igazságügy után a közmédián a sor. A nem burkolt cél a vezetőség leváltása és a hírműsorok politikai áthangolása” – írta Mózes a bejegyzésében a közösségi médiában.
A tervezett programtanácsot a kormány meghosszabbított kezének tartja. „Hogy biztosra menjenek, és az új médiavezető még véletlenül se felejtse el, milyen utasítások alapján kell tartalmat gyártatnia, létrehoznak egy Programtanács nevű szervet is. Ennek gyakorlatilag közvetlen hatása lesz a műsorokra, egyfajta cenzori tanácsként működhet majd” – írja Mózes.
Szerinte a tervezet nem segít majd a Pátrián és a tévé magyar adásán sem. „A tervezet a nemzetiségi műsorszórás szabályain lényegében nem változtat, vagyis ezután is marad a botrányosan kevés magyar nyelvű műsor” – magyarázza Mózes.
Rigó: az ellenzéknek kell többet tennie
Hasonlóan elítélően nyilatkozik a törvényről Rigó Konrád, a Híd politikusa, korábbi kulturális államtitkár.
„A törvény elfogadása esetén nem beszélhetünk majd közmédiáról, legfeljebb állami médiáról. Ez oly mértékben függ majd a mindenkori államhatalomtól, hogy az már nagyon káros lesz – mondta a Paraméternek Rigó. – Közép-Európa nincs erre felkészülve, látjuk ezt Magyarország példáján.”
Szerinte az ellenzéknek kellene határozottabb lépéseket tennie a törvény elfogadásának megakadályozásáért. „Nem elég tüntetést szervezni és sajtótájékoztatót tartani, találniuk kellene négy, jelenleg még kormánypárti képviselőt, akik nem hajlandóak belemenni abba, hogy állami propagandagépezetté alakítsák a közmédiát” – véli Rigó.
Szerinte ez a változás negatívan érinti majd a közmédia magyar adásait is. „Ha az egész média »államosodik«, az megjelenik majd a magyar adásokban is, még ha ez a törvényben nincs is lefektetve” – magyarázta Rigó.
Szerinte a közmédia beszántása az egyik jellemzője a demokrácia fogyatkozásának Közép-Európában.
„Ez az újfajta közép-európai hatalomgyakorlásnak, leginkább annak a stílusnak a jellemzője, amit Magyarországon a Fidesz képvisel, itt pedig a Smer igyekszik másolni” – mondta Rigó. – Minél nagyobb hatással akarnak lenni a közbeszédre, amihez szükségük van a médiára.”
Az ellenzék tiltakozik, még Maďarič is megszólalt
Az ellenzéki parlamenti pártok tiltakoznak a törvénytervezet elfogadása ellen, a Progresszív Szlovákia és az SaS péntekre tiltakozó nagygyűlést szervez, Igor Matovič Szlovákia pártja szerint a miniszter a kormány szolgálójává akarja tenni az RTVS-t.
Az RTVS átalakítását bírálja Marek Maďarič korábbi smeres kulturális miniszter is. Szerinte a törvény egyértelmű célja a jelenlegi igazgató leváltása és új kinevezése, valamint a kormány ellenőrzésének biztosítása az intézmény felett.
„Elég, ha lesz benne egy öttagú, helyes beállítású és összetartó csoportocska, amely ellenőrző szervként fődramaturg, producer és cenzor is lehet egyben a STaR-ban” – írja Maďarič a Standard.sk-n megjelent véleménycikkében.
A kormánykoalíció egyelőre egységes, a hlasos miniszterek sem tiltakoznak Šimkovičová elképzelése ellen, pedig a tervezet elfogadását a jelenlegi parlamenti erőviszonyok mellett csak valamelyik koalíciós párt vagy annak néhány képviselője tudná megállítani.
– lpj –