Grendel: még az OĽaNO frakciója sem tudja, hogy előrehozott választást vagy kormányátalakítást akar-e – Interjú

camera

1

Grendel: még az OĽaNO frakciója sem tudja, hogy előrehozott választást vagy kormányátalakítást akar-e – Interjú

Grendel Gábor (Fotó: Paraméter - archív) 

Megosztás

Tomáš Taraba és két társa adott még két nap időt a kormánykoalíciónak azzal, hogy kiutat keressen a jelenlegi helyzetből. Ha ugyanis megbukna a Heger-kabinet, a parlament még az előrehozott választást sem tudná kiírni, előbb az alkotmányt kellene hozzá módosítani. Olyan módosítási javaslat pedig egyelőre nincs, amit alkotmányos többség támogatna. A kialakult helyzetről Grendel Gábort, a parlament alelnökét, az OĽaNO frakció tagját kérdeztük.

A parlament kedden csütörtökre halasztotta a kormány elleni bizalmatlansági indítványról szóló szavazást. Úgy néz ki, hogy megvan ugyan a többség a kormány leváltásához, de a kormány kapott még két napot. Mi történik majd ebben a két napban?

Napok óta különböző szinteken zajlanak a tárgyalások, és ezek tovább fognak folytatódni.

Vannak olyan képviselő kollégák, akik előrehozott választásban gondolkodnak, vannak olyanok is, akik a kormány átszervezésében gondolkodnak.

Mivel ezek a tárgyalások még nem zárultak le, ezért úgy döntött ma a parlamenti többség, hogy ezzel a szavazással biztosít még két nap időt.

Csak, hogy egyértelműbb legyen a kérdés: úgy tudom, hogy az SaS az, aki esetleg tudna, hajlandó lenne bizonyos feltételek mellett kívülről egy átalakított, kisebbségi kormányt támogatni. Az ellenzék többi része, beleértve a kormányt most kisegítő Taraba képviselőt és két társát is, pedig előrehozott választásokat akar. Melyik a valószínűbb megoldás?

Erre szerintem most, ebben a pillanatban senki nem tud választ adni. Épp ezért volt szükség arra, hogy a szavazást a bizalmatlansági indítványról csütörtökre halassza a parlament.

Kivel fog elsősorban tárgyalni a koalíció? Tarabáékat próbálja megnyerni, vagy esetleg az SaS-szel lesz egyeztetés?

Nehéz kérdés, mert meg kell találni az egyensúlyt ahhoz, hogy egyáltalán a kormánypártok kisebbségben lévő képviselői egyhangúlag támogassák azt a megoldást, amelyben végül egy parlamenti többség is beleegyezne. És nem egyszerű ezt a többséget megtalálni.

Tehát két nap tárgyalás jön. Mi lesz, ha ezek nem vezetnek eredményre, ha nem lesz megegyezés az előrehozott választásról sem, és csütörtökön bukik a kormány?

Ezt sem lehet kizárni ebben a pillanatban, de nem szeretnék most jóslásokba bocsátkozni, úgyhogy

ebben a pillanatban nincs semmilyen nagyon-nagyon biztos válaszom arra, hogy mi lesz csütörtökön 17 óra után most.

Ez a tárgyalások eredményétől fog függeni.

Az OĽaNO-frakció mit szeretne? Azt tisztázták, hogy milyen irányba indulna el a frakció, és melyik megoldást tudja támogatni?

Nincs még erről konkrét vagy végleges véleménye a frakciónak, mivel azokról az elképzelések, amelyek például a kormány átszervezéséről szólnak, eddig nem merültek fel. Tehát a frakciónak is meg kell vitatnia az egyes forgatókönyveket, és utána meghozni a döntést.

Jól tudom, hogy Richard Sulík ma reggel vetette fel, Heger kormányfővel való találkozása során, hogy esetleg egy átalakított kormányt kívülről tudnának támogatni?

Én erről a javaslatról ma hallottam először. Engem azonban ez nem nagyon lepett meg, valahogy a kezdettől fogva sejtettem, hogy az SAS az utolsó pillanatban ezt a megoldást fogja kínálni. Annak ellenére, hogy a legutóbbi napokban, itt a parlamentben, a bizalmatlansági indítványról folytatott vita során is rengeteg kritikát kapott Eduard Heger kormánya, maga Heger kormányfői munkája, ezzel indokolták, hogy ezt a kormányt le kell váltani.

A kormány, a koalíció már többször is az utolsó vagy akár az utolsó utáni pillanatig feszítette a húrt a megegyezés előtt, ilyen volt a tárgyalási folyamat az orvosokkal, de említhetem akár az SaS koalícióból való kilépése előtti tárgyalásokat, ahol szintén az utolsó napokban, órákban próbáltak tárgyalni a koalíciós partnerek, pedig előtte hónapjaik voltak rá. Most mi akadályozta meg azt, hogy ezeket a tárgyalásokat, amelyek a következő két napban lesznek, már lefolytatták volna. Mindenki napok óta tudhatta, hogy mire számíthat a mai szavazáson. Miért van szüksége mindig még egy utolsó utáni tárgyalásra is a koalíciónak?

Egy tárgyalás akkor ér véget, ha a tárgyaló felek úgy döntenek, hogy nincs miről tovább tárgyalni. És akkor meg kell hozni egy döntést. Na most ez ebben a konkrét esetben még nem történt meg.

Tehát ez azt jelenti, hogy még nem ment el a falig a koalíció, vagyis az ellenzék nem kényszerítette rá arra, hogy engedjen annyit, amennyi a megállapodáshoz szükséges?

Még nem zárultak le a tárgyalások. Ennél többet most nem tudok mondani.

Lajos P. János

Ministerstvo Kultúry Slovenskej RepublikyKult MINOREU Fond Regionálneho RozvojaIntegrovaný regionálny operačný program