A kormányfő nem zárta ki, hogy visszavonják a veszélyhelyzetet

„Lehet, hogy megengedhetjük magunknak a nyári szünetet, amikor nem lesz veszélyhelyzet, aztán ősszel gyorsan kihirdetjük újból, mert le kell majd lassítanunk a vírus terjedését” – jelentette ki a szerdai kormányülés után. Hozzátette: jogászoknak kell foglalkozniuk azzal kérdéssel, hogy kihirdethető-e újból a veszélyhelyzet az előírt törvényes határidő lejárta után.

Matovič elmondása szerint a válságstáb kidolgoztatott egy jogi szakvéleményt, amely számba veszi, hogy milyen lehetőségeket veszítene el a kormány a veszélyhelyzet megszűnése esetén. Ennek alapján előzetesen kijelenthető, hogy a kormány nem engedheti meg magának a veszélyhelyzet visszavonását, hangsúlyozta.

A vonatkozó jogszabály értelmében a veszélyhelyzet legfeljebb 90 napra hirdethető ki. A törvény azt nem mondja ki egyértelműen, hogy a veszélyhelyzet meghosszabbítható-e, vagy kihirdethető-e újból. Matovič a jogszabályt úgy értelmezi, hogy a 90 nap letelte után, egy rövid szünetet követően a veszélyhelyzetet ismét ki lehet hirdetni további 90 napra.

A kormány 2020. március 16-án hirdette ki a veszélyhelyzetet, először csak az állami kórházakra, később egyre több területre kiterjesztette azt.

Több jogász szerint is csak június közepéig tarthat a veszélyhelyzet

A kormány által 2020. március 16-án kihirdetett veszélyhelyzetnek legkésőbb az első kihirdetésétől számított 90 napon belül, vagyis június közepén meg kell szűnnie. A törvény értelmében a veszélyhelyzet nem hosszabbítható meg. Ebben egyetért Lucia Berdisová, a Szlovák Tudományos Akadémia (SAV) Állam és Jogtudományi Intézetének munkatársa, valamint Marek Domin, a pozsonyi Komenský Egyetem alkotmányjogi tanszékének docense is. Arról viszont már mindketten másként vélekednek, hogy a veszélyhelyzet kihirdethető-e másodszor is.

Berdisová szerint a nemzetbiztonságról szóló alkotmánytörvény szövegét megszorítóan kell értelmezni. „Éppen a megszorító értelmezés véd meg minket attól, hogy a hatalom visszaéljen a veszélyhelyzet intézményével, és erodálja a jogainkat” – hangsúlyozta. Megjegyezte, hogy a törvény értelmében a rendkívüli helyzet meghosszabbítható, a veszélyhelyzet azonban nem. A veszélyhelyzet újbóli kihirdetése szerinte a törvény megkerülését jelentené. Úgy véli, az alkotmánytörvény alkotói nem számoltak egy ilyen jellegű világjárvánnyal.

A szakértő hangsúlyozta: nem a 90 napos határidő a lényeg, hanem az, hogy a veszélyhelyzetet csak a legszükségesebb mértékben, és a szükséges időre lehet kihirdetni. Így az visszavonható a 90 napos határidő letelte előtt is. Ha ez nem történik meg, 90 nap után automatikusan megszűnik.

Domin ugyanakkor el tudja képzelni, hogy ha a 90 napos határidő letelte után is fennállnak majd a veszélyhelyzet kihirdetését indokoló körülmények, akkor újból ki fogják hirdetni azt.

A két jogász abban egyetértett, hogy a 90 nap a veszélyhelyzet első kihirdetésétől számítandó, nem pedig a további területekre való kiterjesztés dátumától.

(TASR)