1
Fotó: TASR
Megosztás
A Matovič-kormány egyes szociális intézkedéseiről már volt elképzelésünk, főleg, miután a kormányfő bejelentette, hogy az OĽaNO választási kampányának egyik elemét, a Rozhodni.to internetes szavazást 11 pontját be akarják építeni a kormányprogramba. Több családtámogatási juttatás összege emelkedne, a nyugdíjak emelését óvatosan kezelik, a 13. nyugdíjról szó sem esik, a gyerekek azonban hozzáfizethetnének szüleik nyugdíjához. A kommunista ügynökök nyugdíját viszont 50 százalékos kulccsal adóztatnák. A kormány vasárnap fogadta el a kormányprogramot, amelynek tárgyalását ma kezdte a parlament. A magyar kisebbséget érintő intézkedésekről itt írtunk.
200 euró a terhes nőknek, ingyen vonat, ingyen busz a gyerekeknek
Így már tudni lehetett, hogy a nők a terhesség 4. hónapjától havi 200 eurós támogatásra számíthatnak, a parlamenti választáson résztvevők 10 százalékos kedvezményt kapnak az államnak fizetett díjakból, a gyerekek, a diákok és a nyugdíjasok pedig a vonatok mellett ingyen utazhatnak majd a buszokon és a városi tömegközlekedésben is.
Szociális tervek 5 oldalon
Ezek az intézkedések valóban visszaköszönnek a kormányprogramban, a szociális intézkedések a 120 oldalas program viszonylag kis részét – 5 oldal – teszi ki a tervezett szociális intézkedések bemutatása. Nem szószátyár, jobbára a terevezett intézkedések felsorolásából áll, habár nem egy közülük kicsit nehezen értelmezhető, inkább csak a látszat kedvéért került bele. Ilyen például, hogy átvizsgálják az állami szociális támogatások rendszerét, hogy azokat „proaktívabbá” tegyék. Vagy lehetővé tennék „családi típusú kereskedelmi társaságok” létrehozását, és a családok a családi problémáik megoldásában egy „multidiszciplináris csapat” segítségét is igénybe vehetnék.
A költségesebb intézkedések
Vannak azonban sokkal nagyobb költséggel járó, konkrétabb elképzelések is. A program azonban nem törvénytervezet, tehát nem csatoltak hozzá költségelemzést sem, és egyik ponthoz sem írták oda, hogy mikortól várható a megvalósítása. Viszont, ha ez mind megvalósul, akkor komoly kiadást jelent majd az államkasszának. Néhány intézkedés a költségesebbek közül a már említettek mellett:
- 100 eurós évkezdési támogatást adnának minden alsótagozatos tanulónak,
- növelnék és rugalmasabbá tennék a gyermekgondozási segélyt (gyes) – az emelés – mértékét nem pontosítják,
- apasági szabadság bevezetése a gyermek születésekor – a szabadság hosszát nem írták bele a programba,
- havi 200 euróig adó- és járulékmentessé tennék a bevételeket az anyaságin és a gyesen lévő szülők számára (ahogy a diákok és a nyugdíjasok esetében most is működik),
- minden gyermek születésekor járna a teljes összegű állami támogatás – ez most 829,86 euró az első három gyermek esetében, a negyediktől viszont 151,37 – ezt az összeget emelnék 829,86 euróra,
- a családi pótlék fokozatos emelése, a gyermek életkorának függvényében – az emelés mértéke nem szerepel a programban,
- az adóbónusz megduplázása minden gyerek esetében (jelenleg a gyermek 6 éves koráig 44,34 euró havonta, 6 éves kortól 22,17 euró havonta), a harmadik gyermektől pedig gyermekenként az eddigi összeg háromszorosa járna, vagyis 66,51 euró,
- az árvaellátást 20 százalékkal növelnék.
A 13. havi nyugdíjról hallgatnak
A nyugdíjak esetében nincsenek ennyire „osztogatós” tervek, igaz, a 13. nyugdíj – ha megvalósul – komoly kiadás lesz az államkassza számára, és viszonylag nagy járadéknövekedés a nyugdíjasoknak. Erről azonban a korményprogram semmit sem ír, sem azt, hogy megtartják, sem azt, hogy megszüntetik.
Vannak itt is olyan pontok, amelyeket csak a kormány tudna értelmezni. Például a „nyugdíjrendszer mindhárom pillérének reformja, a nyugdíjrendszer pénzügyi stabilitásának javítása és a nyugdíjak emelése érdekében”, vagy a nyugdíjrendszer „fenntarthatósága érdekében szorosabban összekapcsolja nyugdíjkiadásokat és a demográfiai fejlődést”. Ez akár azt is jelenthetné, hogy megszüntetik a tavaly elfogadott nyugdíjkorhatár-plafont, amit az akkori ellenzék egy része, például Boris Kollár is támogatott.
Innovatív elem lenne a nyugdíjrendszerben, hogy
az aktív korúak "hozzáfizethetnek" szüleik nyugdíjához,
és ezzel csökkentenék a társadalombiztosítási kivetési alapjukat, vagyis kevesebb járulékot kellene fizetniük.
40 ledolgozott év után mindenkinek járna nyugdíj, és ebbe beleszámítana a gyereknevelés időszaka, vagyis – jobbára a nők esetében – figyelembe vennék a gyesen töltött időt.
Stabilabb nyugdíjrendszer
Vannak azonban pozitív intézkedések a „nyugdíjas csomagban is”. Péládul automatikusan a második pillér ügyfele lenne mindenki, aki 35 évnél fiatalabb, hacsak maga nem nyilatkozik úgy, hogy az egypilléres rendszerben akar maradni. Hasonló intézkedése volt a Radičová-kormánynak is, de azt Robert Fico a 2012-es választás után megszüntette. Az is pozitív javaslatként értelmezhető, hogy a nyugdíjrendszer stabilitása érdekében alkotmánytörvényben szabályoznák az első és a második nyugdíjpillér alapmutatóit.
Nyugdíjadó kommunista ügynököknek
A szociális program nemcsak jutalmazna, hanem büntetne is – 50 százalkékos nyugdíjadót vetne ki azokra, akik a szocialista titkosszolgálatnak, az ŠtB-nek dolgoztak. Az adót csak a nyugdajnak abból a részéből kellene fizetni, amit az ŠtB-ben eltöltött időért kapnak.
Lajos P. János