1
A történelmi pénzverde főbejárata
Megosztás
Az Európai Kulturális Örökség részévé nyilvánították ma a körmöcbányai pénzverdét. Az intézmény ezáltal olyan műemlékek sorába zárkózott fel, amely kulcsfontosságú szerepet tölt be az európai történelem és a jelenlegi kultúra értelmezésében. Az intézmény ebből az alkalomból leleplezte a pénzverde alapítójának, Károly Róbert magyar királynak a mellszobrát.
A körmöcbányai pénzverde az egyik legrégibb olyan intézmény nemcsak Európában, de az egész világon, amely folyamatosan működik – hét évszázada. 1955 óta műemlékként védik.
A körmöcbányai pénzverde működését 1328. november 17-étől számíthatjuk: Károly Róbert ekkor adta ki II. Vencel cseh király 1300-ban kelt „Ius regale montanorum” nevű bányajogi kódexének mintájára azt a kiváltságlevelet, amely a körmöcbányai telepeseknek a csehországi Kutná Hora hospeseihez hasonló szabadságjogokat biztosított. 1329-ben indult meg az ezüstgarasok, majd legkésőbb 1335-ben firenzei fiorino d'oro mintájára az aranyforintok verése, ezeket később dukátnak nevezték A pénzverdét a 15. században költöztették a városfalakon belülre, a város északnyugati részébe. Ott is maradt egészen 1986-ig, amikor a város szélén épített új, modern üzemegység vette át feladatát, mely sokkal kevésbé zavarja a városközpont egyedülálló légkörét. A régi, belvárosi üzemrészben csak az emlékérmek gyártása maradt.
A közel 700 éves pénzverde híres volt az ott vert aranyak (később dukátnak nevezett forintok) tisztaságáról, így azok a korabeli Európa közkedvelt fizetőeszközei voltak. Itt készült mind az első, mind a második Csehszlovákia összes pénzérméje. 1993-tól itt verték a szlovák korona pénzérméket, 2008-ban pedig megkezdődött a szlovák euróérmék gyártása.
sita/para