A környezetvédelmi minisztérium csak ül a pénzen, pedig két év alatt megoldhatná a csallóközi falvak csatornázását
Tehetetlen a környezetvédelmi minisztérium, annak ellenére sem támogatja a kistelepülések csatornahálózatának fejlesztését, hogy van rá elég pénze, állítja a Szövetség. Pedig a csallóközi falvaknak még több mint egyharmadában nem biztosított a szennyvízelvezetés, miközben az ország ivóvízkészletének nagy része alattuk található. A szennyvíz elszállítása pedig egyre drágább, akár 150 euró is lehet egy-egy fuvar.
Még mindig nagyon sok csallóközi településen nem biztosított a szennyvízelvezetés, vagy a csatornahálózat vagy a szennyvíztisztító hiányzik, sok esetben mindkettő. A legkisebb, 1000 fő alatti településeken a legrosszabb a helyzet, amelyek a projektdokumentáció kidolgozását sem tudják fedezni a saját költségvetésükből.
„Ezek a települések a projektdokumentáció elkészítését sem tudják önmaguk finanszírozni, már egy 20-25 ezres pluszkiadás is a költségvetésük összeomlását okozhatja” – magyarázta Forró Krisztián, az Összefogás elnöke.
A párt azt szeretné, ha az állam átvállalná ezeket a költségeket is, mivel szerintük van rá pénze.
Pénz van rá
Sólymos László, a Szövetség Országos Tanácsának elnöke, volt környezetvédelmi miniszter szerint a környezetvédelmi minisztériumnak még sohasem volt ennyi pénze a települések támogatására, és segíti a megvalósítást a lex Csallóköz is, amit még Sólymos minisztersége idején fogadtak el.
„A csatornahálózat-fejlesztési program az előttünk álló tíz éves időszakra legalább félmilliárd eurót különített el a 2000 fő alatti települések csatorna- és vízvezetékek kiépítésére” – magyarázta Sólymos.
Emellett a minisztérium saját bevételre is számíthat, ami ugyancsak több száz millió euró. A Környezetvédelmi Alap, amely a szén-dioxid-kvóták eladásából származó forrásokat kezeli, hatalmas bevételre tehet szert. „A szén-dioxid-kvóta ára jelenleg sokkal magasabb, mint korábban. Becslések szerint 2021-ben háromszor annyi pénzt folyik be ebből, mint 2020-ban” – mondta a volt miniszter. Sólymos számítása szerint mintegy 400 millió euró érkezhet ebből a forrásból.
Leállt az állami támogatási program
Ezért is érthetetlen számára, hogy a minisztérium tavaly szinte alig támogatott csatornázási projektet. „Csak összehasonlításképpen: 2019-ben 231, 2021-ben 76 projekt kapott támogatást a szennyvíz-elvezetés területén” – magyarázta a miniszter. A 76 projekt közül egyik sem a csallóközi régióból érkezett. Sólymos szerint a 2020-as év még szomorúbb képet mutat, abban egyetlen támogatott projektet sem mutatott ki a minisztérium.
„A környezetvédelmi alap 2020-ban mindössze 20 kilométernyi újonnan épített csatornahálózatról tesz említést, de még az sem világos, hogy új projektekről beszélnek-e” – mondta Sólymos.
Azoknak az önkormányzatoknak is komoly problémájuk akadhat, amelyekben ugyan már kiépítették a hálózatot, de szennyvíztisztítóra nem kaptak pénzt, vagyis a rendszer nem működik. „Az uniós támogatás feltétele, hogy a lakosság 80 százaléka csatlakozzon a hálózathoz, és az működjön, ellenkező esetben a támogatást vissza kell fizetni” – figyelmeztet Balódi László (Szövetség), Hodos polgármestere. – Ha pedig nincs víztisztító, akkor a hálózat nem működhet.”
Balódi szerint a csatornahálózat hiányát az emberek a zsebükön is megérzik, mert egyre drágább a derítőkben összegyűjtött szennyvíz elszállíttatása is.
„Egy fuvar gyakran 150 euróba is kerül, ami egy kisnyugdíjasnak már szinte megfizethetetlen tétel” – mondta a polgármester.
80 millió euró és két év
Sólymos úgy véli, a csallóközi falvak csatornázása mintegy 80 millió euróból megoldható lenne. „Ezt a jelenlegi pénzbőség mellett két év alatt meg lehetne valósítani” – jelentette ki a korábbi miniszter. A minisztérium azonban nemcsak pénzt nem ad, elképzeléssel sem rendelkezik, vagy legalábbis erről nem tájékoztatja a településeket.
A témáról megkérdeztük a környezetvédelmi minisztériumot is, amint választ kapunk, a hírt bővítjük.
- lpj -