Korpás András, a felvidéki szőlészet legendás alakja Dunaszerdahelyen

2016. október 19. - 07:50

A dunaszerdahelyi borkedvelők október 21-én a Villa Rosaban személyesen is megismerkedhetnek a felvidéki szőlészet legendás alakjával. 

Korpás András, a felvidéki szőlészet legendás alakja Dunaszerdahelyen
Bindics Imre, Ing. Korpás András és Kovács Attila

Olyan szakmát választott, amelyben évtizedekig tarthat, míg a várt eredmény megszületik. Közreműködött mind a huszonhat regisztrált új szlovák szőlőfajta nemesítésében, és metszési módot is neveztek el róla. Korpás András elmúlt hetvenéves, de mi sem természetesebb számára, mint hogy tovább folytatja szőlőnemesítési kísérleteit.

Van-e még tavalyi bor a pincében? Be nem avatottként, szüretidőben, szabad erről kíváncsiskodnom?

Már hogyne volna! Ősi szólás, miszerint ahhoz, hogy a szőlész-borász biztonságban legyen, egy termésnek a szőlőben, egy termésnek a pincében és egy termésnek pedig a bankban kell lennie.

„Sok az új borászat, családi vállalkozások például, vagy cégek, de szőlőt nem sokan akarnak termeszteni, inkább megveszik az alapanyagot. Viszonylag olcsón meg lehet vásárolni, például éppen Magyarországról, pedig ha csak borászkodunk, akkor ugye a szőlőtermesztés kockázata elmarad.”

A minőségi bort előállító borászok nagy része viszont külföldön is nálunk is egyre inkább saját szőlőből dolgozik. „Így kellene, hogy legyen. A saját ültetvény arra van, hogy már ott befolyásoljuk, jó irányba tereljük a bor minőségét. Bár a borfogyasztás kultúrája nálunk fejlődik, azért még manapság is nagyon sokfélét el lehet adni, nem csak a csúcsminőségűt” – mondja.

Amióta világ a világ, a bor szerepe és dolga, hogy az embereket jókedvre derítse, fényesebbé tegye az élet emelkedett perceit, a szellem ihletőjeként pedig a mindennapok sokszínűségét gazdagítsa. Persze, én napi egy-két pohárka jó bor elfogyasztásáról beszélek, ami az ember gondolatvilágát megörvendeztetve s az egészségét szolgálva akár az élet vize lehet. A bölcs mértékkel fogyasztott kellemes bornak saját varázsa van, jóleső melege pedig bizonyos mítoszt kölcsönöz neki. Ízlelni, élvezni csak kortyolgatva érdemes, csupán így képes föltárulni a benne lakozó lélek. Mindez együttvéve adja azután azt az összképet, amit a kultúrák összességében kell vizsgálni.

Korpás Andrásnak melyik a kedvenc bora?

A fűszeres tramini, bár szívesen megkóstolok bárminő más szép bort, ez ugyanis szerves velejárója a szakmámnak.

(PR-cikk)