Kotleba folytathatja a politizálást, a Legfelsőbb Bíróság nem oszlatta fel pártját!

2019. április 29. - 10:57 | Belföld

A Legfelsőbb Bíróság szenátusa elutasította azt az indítványt, mely a Marian Kotleba vezette ĽSNS feloszlatását célozta.

Kotleba folytathatja a politizálást, a Legfelsőbb Bíróság nem oszlatta fel pártját!
Marian Kotleba (Fotó: TASR)

Csaknem két évvel azt követően hoztak döntést, hogy Jaromír Čižnár legfőbb ügyész benyújtotta a javaslatot. 2017. május 24-én indítványozta a párt feloszlatását arra hivatkozva, hogy fasiszta törekvésekkel bíró szélsőséges pártról van szó.

A Legfelsőbb Bíróság megítélése szerint az ĽSNS alapszabálya, programja és tevékenysége nem áll ellentétben a demokratikus berendezkedéssel, sem az alkotmánnyal, sem a törvényekkel.

A bíróság épülete előtt ez idő alatt tüntettek a Zabudnuté Slovensko kezdeményezés aktivistái, köztük Zuzana Krónerová színésznő, akinek véleménye szerint az ĽSNS-nek létre sem szabadott volna jönnie, hiszen már megalakulásakor szélsőséges jegyeket mutatott.

Korábban Gál Gábor (Híd) igazságügyi miniszter is kijelentette, véleménye szerint az ĽSNS egy fasiszta párt. "A fasizmusnak semmi keresnivalója Szlovákiában" - mondta hétfői érkezésekor Gál a Legfelsőbb Bíróság épületénél, ahol az igazságügyi tárca székhelye is található.

A bírósághoz érkeztek a párt hívei is, akik azt skandálták: Éljen Kotleba!

Hétfőn már csak az ítélet született meg, ugyanis a főtárgyalást április 9-én megtartották, akkor vették át a 20 oldalas vádiratot, valamint az ĽSNS ügyvédeinek több tucatnyi oldalra kiterjedő érvelését.

Ivan Minár ügyész azzal érvelt, hogy a párt a demokratikus rendszer lebontására és totalitárius rendszer kiépítésére törekszik. Az ĽSNS ügyvédei azzal kontráztak, hogy a párt hivatalos dokumentumaiban erről nem esik szó, éppen ezért hiányolják a konkrét bizonyítékokat.

A vádiratban szerepel, hogy az ĽSNS politikájának jó része irányul a roma közösség ellen, melynek negatív megnyilvánulásait felnagyítja, agresszorként állítja be őket, leginkább viszont arra tért ki, hogy egyének által elkövetett bűntényeket emel közösségi szintre.

Az ügyészség az ĽSNS 2016-os választási programjából indult ki érvelésekor, melyben olyan hangzatos jelmondatok jelentek meg, minthogy "rendet rakunk a telepek parazitái között", "megvédjük az embereket a fokozódó cigány terrorral szemben", "rendőrségi gyakorlatokat vezetünk be a fekete telepeken". A párt weboldalán is tömérdek cikk található a "cigányterrorról", "cigánybűnözésről".

Jana Zemková, a tanács elnöke hangsúlyozta, hogy megvizsgálták a vád által beterjesztett összes bizonyítékot. A demokrácia veszélyeztetésével kapcsolatban leszögezte, hogy ez a kockázat nem fenyeget közvetlenül, mivel a pártnak nincs annyi képviselője a parlamentben, hogy önállóan elfogadhatna olyan törvényeket, amelyek veszélyeztethetnék a demokráciát.

A bíróság elvetette a vád azon érvét is, hogy a párt elnöke és két képviselője ellen büntetőeljárás folyik. Az indoklás szerint erre nem tekinthettek súlyosbító körülményként, mivel a büntetőeljárás lezárásáig érvényes az ártatlanság vélelme. A Legfelsőbb Bíróság továbbá nem büntető, hanem közigazgatási bíróságként döntött az ügyben. Az indoklás szerint továbbá a vád nem volt megfelelően alátámasztva.

Alexandra Važanová, a Legfelsőbb Bíróság szóvivője a TASR hírügynökségnek elmondta:

az, hogy a párt a programjában Szlovákia NATO-ból való kilépését szorgalmazza, illetve népszavazás kiírását kezdeményezi az Európai Unióból való kilépésről, önmagában nem elégséges indok a párt feloszlatására.

„Eddig nem bizonyították, hogy az alperes a fenti célok elérése érdekében olyan eszközökhöz folyamodott volna, amelyek nincsenek összhangban a Szlovák Köztársaság jogrendjével” –olvasható a Važanová által küldött állásfoglalásban.

Ez utóbbi szerint a Legfelsőbb Bíróság a bizonyítási eljárást követően arra a következtetésre jutott, hogy az alperes pártot nem oszlathatják fel csak azért, mert bírálja az állam alkotmányos rendjét és jogrendjét, illetve mert részt vesz a politikai közbeszéd alakításában.

A Legfelsőbb Bíróság jogköre az ilyen típusú kontradiktórius eljárások esetében nem terjed ki arra, hogy elvégezze a felperes feladatait, és helyette keressen bizonyítékokat az állításai igazolására.

Jana Tökölyová, a Speciális Ügyészi Hivatal szóvivője hétfőn azt nyilatkozta, hogy a Főügyészség csak azután foglal állást, hogy kézhez kapta a Legfelsőbb Bíróság írásbeli határozatát a parlamenti ĽSNS párt feloszlatására tett indítvány elutasításáról.

A Legfelsőbb Bíróság 2006 februárjában már döntött egy szélsőjobboldali párt tevékenységének betiltásáról. Az ĽSNS elődjének tekinthető Slovenská pospolitosť - Národná strana (SP - NS) nevű politikai formációról volt szó, melynek több tagja ellen büntetőeljárás volt folyamatban. A párt feloszlatását az akkori főügyész, Dobroslav Trnka indítványozta arra hivatkozva, hogy a párt alapszabályával, programjával és tevékenységével megsérti az SZK Alkotmányát, törvényeit, illetve a nemzetközi szerződéseket is. A bíróság a párt betiltása mellett döntött. A feloszlatást indítványozó beadványt ugyanaz az ügyész, Ivan Minár dolgozta ki a Slovenská pospolitosť és az ĽSNS esetében is.

(Denník N)