Kotlebáék 10-25 év börtönt kérnek a kormányra, a koalíció nem egységes, de van esély a védelmi megállapodás ratifikációjára

Látszólag éles vonal mentén választja el az USA-val kötött védelmi megállapodás és az orosz-ukrán konfliktushoz való hozzáállás a szlovákiai pártokat. A koalíció a megállapodást támogatja és Ukrajnát segíti a NATO-val és a Nyugattal együtt az orosz katonai fenyegetés árnyékában, az ellenzék pedig az ország „amerikai megszállásáról” beszél a védelmi megállapodás és a tervezett mintegy ezer NATO-katona szlovákiai állomásoztatása kapcsán.

Kotlebáék 10-25 évet vagy életfogytiglant kérnek a kormányra

A ellenzék fasiszta része, vagyis a Kotleba-féle ĽSNS és az abból kivált képviselők természetesen elutasítják a megállapodást, abban versenyeznek, ki tud nagyobbat mondani.

Kotlebáék csütörtökön feljelentették az egész kormányt a „béke veszélyeztetése miatt”.

A feljelentés szerint ezt azzal indokolják, hogy a kormány rábólintott a védelmi megállapodásra. Ilyen tétel egyébként tényleg szerepel a büntetőtörvénykönyvben, alapesetben 1-10 év adható érte, de ha idegen hatalommal együttműködve, szervezetten vagy veszélyhelyzet idején teszi ezt valaki, akkor már 10-25 év a tétel vagy akár életfogytiglan is adható érte. Kotleba feltehetően az utóbbira gondol.

Forrás: Facebook

Mindkét csoport egyébként Putyint tartja a béke zálogának. A Kotlebáéktól elszakadt Republika vezetője, Milan Uhrík Orbánt méltatta annak keddi moszkvai útja miatt.

„Szégyenkezem Čaputová és Heger miatt. Hasonlítsátok össze őket Orbánnal, aki ma találkozott Putyinnal. Békésen tárgyaltak az együttműködésről, a kereskedelem fejlesztéséről és Magyarország és Oroszország jó kapcsolatairól – írta Uhrík,

aki a jelenleg erősebb, a felmérések alapján a parlamenti küszöböt is átlépő neofasiszta pártot, a Republikát vezeti. – Ugyanabban az időben Čaputová az USA kottájának megfelelően azzal ijesztgetett mindenkit, hogy Oroszország veszélyt jelent számunkra.”

Fico és Pellegrini egy húron pendülnek

A Smer és a Hlas határozottan elutasítja mind a megállapodást, mind pedig a NATO-katonák szlovákiai letelepítését, ős ugyan kicsit enyhébb retorikát használnak a fasiszta pártok képviselőinél, de az „USA kottája” szlogen náluk is ismert. A Smer szerint „az USA pozsonyi nagykövete sem mondhatta volna jobban” annál, ahogyan Čaputová beszélt.

Robert Fico gyakran hivatkozik Volodimir Zelenszkij ukrán elnökre, aki az utóbbi napokban úgy próbálja tompítani a feszültséget az országában, hogy a nyílt háború kitörését nem tartja valós veszélynek. Ennek ellenére az ukrán lakosság készül a háborúra, az ország legtöbb részén óvóhelyeket alakítanak ki vagy hoznak rendbe, az esetleges légitámadásokra készülve.

„Míg maga Ukrajna és képviselői azt üzenik a NATO-nak és az USA-nak, hogy ne túlozzák el az ukrajnai katonai konfliktussal való fenyegetést, addig Čaputová elnök folytatja az ijesztgetős retorikát” – kommentálta Čaputová keddi beszédét a Smer.

Peter Pellegrini hasonlóan vélekedik. „A köztársasági elnök élő adásban mondott csődöt” – jelentette ki a Hlas elnöke. Szerinte a köztársasági elnöknek azzal kellene foglalkoznia, hogy az emberek nyugodtan élhessenek. „Azt vártam, hogy az elnök megnyugtatja az embereket, hogy a kormány képes úrrá lenni a helyzeten” – mondta Pellegrini.

Néhány képviselőn múlhat a ratifikáció

A kormánypártok közül elvben mindegyik támogatja a védelmi megállapodást az USA-val, a minisztereik legalábbis a kormányban már megszavazták. Ilyen értelemben beszélt minden pártelnök, igaz, Richard Sulíknak volt egy rossz mondata, hogy nem kellene erőltetni ezeket a szankciókat Moszkva ellen, mert nekünk is ártanak, Oroszország meg úgysem fogja visszadni a Krímet. A pártja által jelölt külügyminiszter, Ivan Korčok azonban határozottan kiáll mind a védelmi egyezmény, mind pedig a NATO- és az EU-országok közös fellépése mellett Oroszország ellen.

A parlamentben azonban már nem lesz olyan egyértelmű a helyzet. A képviselők jövő héten kedden tárgyalják az egyezményt, a ratifikációhoz többségre lesz szükségük.

Boris Kollár, a Sme rodina elnöke már jelezte, hogy pártja 5-6 képviselője biztosan nem támogatja majd az egyezményt.

Várható, hogy az OĽaNO sem tudja majd rávenni az összes képviselőjét a megállapodás ratifikációjára, a koalíció azonban számíthat majd olyan, korábban a koalíciós pártokból távozott képviselőkre, mint például Miroslav Kollár vagy Tomáš Valášek.

Szövetség: a védelmi megállapodásra szükség van

A Szövetség a DCA kérdésében egységes, az orosz-ukrán viszony többi aspektusában viszont vannak nézetkülönbségek a platformok között. „Nem mi vagyunk az első ország Közép-Európában, aki ilyen szerződést köt, Lengyelország és Magyarország is aláírt ilyen megállapodást az USA-val – Mondta a paraméternek Forró Krisztián, a Szövetség elnöke, az MKP platform tagja. –

Ha a Szövetség most parlamenti párt lenne, akkor megszavaznánk az egyezményt.”

Hasonlóan vélekedik a két másik platform legmagasabb szintű képviselője Sólymos László (Híd platform), az országos tanács elnöke, és Mózes Szabolcs (Összefogás platform) a párt alelnöke.

„A DCA egy tíz évre kötött kormányközi keretegyezmény, amelyet Szlovákián kívül 23 ország írt alá a NATO legbefolyásosabb tagjával, az Egyesült Államokkal – válaszolta a Paraméternek Sólymos. – Ha Andrej Danko, az SNS elnöke nem akadályozta volna meg, Szlovákia ezt az egyezményt még 2019-ben megköti, és a parlamenti ellenzék most nem moshatná össze az ukrán-orosz válsággal.”

Mózes Szabolcs szerint a DCA egy standard katonai szerződés, amilyet Magyarország és Lengyelország is kötött az USA-val. „Ha a szélsőséges ellenzék nem fújja fel az ügyet, illetve ha a kormánypártokban lennének államférfiak, akik ki mernek állni a döntéseik mellett, akkor ez egy percig sem lenne téma, hiszen ennél ezerszer égetőbb problémái vannak a társadalomnak” – véli Mózes.

Jöhetnek a NATO-katonák, de még nem biztos, hogy most

A NATO-katonák szlovákiai telepítése már kicsit megosztja a Szövetséget. A Híd platform képviselője nem lát ebben sem problémát, az MKP és az Összefogás egyelőre még nem érzi szükségét, hogy ezzel is erősítsük az ország védelmét. „Elsősorban azt kell elérni, hogy az orosz-ukrán konfliktus békés úton rendeződjön, ha Szlovákia biztonságát veszélyeztetné ez a konfliktus, akkor támaszkodhatunk arra, hogy a NATO megvédje, de jelen pillanatban szerencsére még nem tartunk ott – mondta Forró. –

Jelen pillanatban nem látom indokoltnak, hogy NATO-katonák érkezzenek Szlovákiába, de ez csak az én véleményem.”

Sólymos nem lát különösebb problémát abban, hogy a szövetségeseink katonákat állomásoztassanak az országban.

„Azt, hogy lesz-e háború vagy sem, nem az az 1000 NATO-katona jelenléte döntené el, hanem Putyin” – mondta Sólymos.

Mózes álláspontja inkább Forróéhoz áll közelebb. „Számos tagállamban állomásoznak szövetséges csapatok, benne szlovák katonákkal is, így normális esetben bevett gyakorlat. A jelenlegi hisztérikus társadalmi helyzetben viszont több kárt okozhatna, mint hasznot – mondta Mózes. –

Ezer szövetséges katona semmivel sem növeli Szlovákia védelmi képességeit, viszont muníciót adna a börtön elől menekülő Ficónak és Kotlebának

a további bohóckodáshoz, elvonva a figyelmet az egyébként a kormány számára is kellemetlen problémákról, mint például az árak növekedése vagy az önkormányzatok ellehetetlenítése.”

Sólymos: Oroszország már most is „háborúban áll” velünk

Az orosz-ukrán konfliktus kialakulása Sólymos szerint egyértelműen Oroszországhoz köthető. Erről különben így vélekedik a Szövetség választóbázisának a többsége is, a Focus felmérése szerint 57,7 százalék. „A konfliktus egyébként nem most kezdődött, hanem 2014-ben. A Krím félsziget megszállása és elcsatolása miatt új geopolitikai helyzet állt elő. Ukrajna szomszédjaként nem tehetünk úgy, mintha ez rendben lenne” – mondta Sólymos.

Szerinte már különben is évek óta háborúban állunk Oroszországgal, igaz, ez nem fegyveres konfliktus.

„Ne feledkezzünk meg arról a háborúról, amit a Kreml évekkel ezelőtt indított ellenünk. Ezt hibrid háborúnak hívják, és sajnos úgy tűnik, vesztésre állunk, az orosz propaganda kiválóan működik”

– utalt Sólymos arra a felmérésre, amely szerint a teljes lakosság 44 százalék szerint a NATO felelős az orosz-ukrán feszültség éleződéséért, miközben Oroszországot csak 34 százalék hibáztatja. „Ha nem szedjük össze magunkat, és most nem csak Szlovákiára, hanem az Európai Unióra is gondolok, az orosz propaganda rakéták és harckocsik nélkül is szétzülleszt minket” – mondta a Szövetség OT-elnöke.

Hasonlóan vélekedik Mózes Szabolcs is. „Nem a felelősöket, a megoldást kellene megtalálni.

A felelős esetében ugyanakkor elég a tényekre hagyatkozni: Oroszország tolt fenyegetőleg bő 100 ezer katonát a határra, lengette be a háború lehetőségét és küldött teljesíthetetlen ultimátumot, nem fordítva – mondta a párt alelnöke.

– Örülök, hogy egy friss felmérés szerint a Szövetség választóinak jelentős többsége is így látja ezt.”

Forró több kérdés után sem volt hajlandó elmondani, hogy kit tart a helyzet felelősének. „Azzal, hogy mutogatni fogunk arra, akit mi hibásnak tartunk, még nem oldjuk meg a problémát – mondta el többször is a Szövetség elnöke. – Miért kellene nekünk bűnöst keresni, elsősorban a problémát, a kialakult konfliktust kell megoldani.”

Orbán, a béketeremtő – kár, hogy Zelenszkijhez nem ment el

Az Orbán-Putyin találkozó megítélésében is vannak kisebb eltérések, de azt mindhárom politikus hangsúlyozta, hogy tárgyalni kell a helyzet megoldása érdekében.

„Minden kommunikáció oldja a feszültséget, az, hogy Orbán Viktor elment Moszkvába, segítheti a helyzet kezelését – véli Forró. – Teljesen érthető a magyar kormányfő magatartása, Magyarország érdekeit tartja szem előtt.”

Nem lát kivetnivalót a találkozóban Mózes Szabolcs sem. „Egy standard jellegű, legmagasabb szintű államközi találkozó volt, amit hosszú ideje terveztek alapvetően gazdasági témákkal foglalkoztak, s amely a nyilatkozatok alapján a tervezett célok teljesítését hozta Magyarország számára” – mondta Mózes. Arra sem ő, sem Forró nem reagált, hogy egy ilyen feszült helyzetben valóban indokolt-e a gazdasági témákról tárgyalni.

Sólymos a találkozót nem kifogásolja, de szerinte egy konfliktust nem így kell kezelni. „Azzal, hogy Orbán Viktor Moszkvában járt, nem lenne baj, csak helyén kell kezelni a látogatást. Aki viszont békemisszióra adja a fejét, annak mindegyik fél ajtaján be kell kopognia” – mondta Sólymos, vagyis szerinte Zelenszkijjel is találkoznia kellett volna Orbánnak, ha valóban az orosz-ukrán helyzet megoldása lett volna a célja.

Lajos P. János