Közvélemény-kutatás vagy csak egyszerű adatgyűjtés? A háborús szankciókról, az energiaárakról kérdezi egy honlap a „felvidéki magyar közösséget”

camera

1

Közvélemény-kutatás vagy csak egyszerű adatgyűjtés? A háborús szankciókról, az energiaárakról kérdezi egy honlap a „felvidéki magyar közösséget”

Fotó: Paraméter 

Megosztás

Az anyanyelvű oktatásról, az energiaárakról és az inflációról, a háborús szankciókról és a közös magyar választási listáról is kérdez egy újonnan létrehozott honlap, a kozvelemeny.sk, amit egy néhány hónapos szervezet, a ProRegia Cultura polgári társulás üzemeltet. A közvélemény-kutatásnak nevezett ankét azonban nem teljesen anonim, inkább adatgyűjtésnek tűnik, semmint komolyan vehető felmérésnek. Az embereket ajándékkal próbálják rávenni arra, hogy kitöltsék a kérdőívet, a honlap szerint egy okostelefont fognak kisorsolni a kitöltők között. A szervezet elnöke a Paraméter információi szerint a Szövetség MKP platformjának a tavalyi, a helyi és megyei önkormányzati választások előtti kampányába is bekapcsolódott.

Egy tavaly – név- és alapszabálymódosítással – létrejött, a kelet-szlovákiai Szepsiben bejegyzett polgári társulás, a ProRegia Cultura áll a kozvelemeny.sk honlap mögött, amelyre – néhány töltelékszöveg mellett – csak egy 11 kérdést tartalmazó kérdőívet töltöttek fel.

A szervezet kozvelemeny.sk néven a Facebookon is jelen van, és szórólapokon is hirdeti magát. A közösségi hálón február 17-től van profilja, de a cikk megjelenéséig csak néhány bejegyzése volt. Az egyik egy összefoglaló a szlovákiai magyar parlamenti érdekképviselet alakulásáról 1990-es parlamenti választásoktól, a legújabb pedig a kiszivárgott közigazgatási reformról szól. Ugyanezek a cikkek megtalálhatók a honlapon is.

A szövegek szerzőjeként Oriskó Norbert van feltüntetve, aki a Paraméternek elismerte, hogy a cikkeket ő bocsátotta a kozvelemeny.sk rendelkezésére. A honlapról, az oldalon szereplő kérdőívről, a felmérés céljairól és készítőjéről azonban állítása szerint nem tud semmit. Oriskó a Felvidek.ma munkatársa, de besegít a Szövetség Magyar Konzervatív Platformjának is, a közösségi médiáért felel.

Az április 13-i bejegyzés közvélemény-kutatás bejelentése, és egy link, ami a szervezet honlapjára, a közvélemény-kutatás kérdőívére visz. A tájékoztatás szerint a közvélemény-kutatás április 17-én indult „felvidéki területeken”.

A célja a szervezők állítása szerint publikációk elkészítése, amelynek „segítségével közös erővel ismertethetjük és érvényesíthetjük a felvidéki magyar közösség véleményét aktuális kérdésekben”.

A kérdőívet május 29-ig lehet kitölteni, a szervezők azt ígérik, hogy a kitöltők között május 31-én egy okostelefont sorsolnak ki.

Németh László és a Pro Regia Cultura

A honlapot létrehozó polgári társulás a ProRegia Cultura, amelynek Szepsiben van a székhelye. A szervezet vezetője a belügyminisztérium által vezetett civil szervezetek jegyzéke alapján Ladislav Németh, vagyis Németh László. A szervezet ezen a néven 2022 augusztusától működik, egy korábbi, még 2002-ben alakult szervezet átnevezésével jött létre, ekkor lett az elnöke Németh László.

Németh is a Szövetség MKP-hoz köti a közvélemény-kutatást és a Paraméter információi szerint már a tavalyi regionális önkormányzati választásokon is bekapcsolódott a Szövetség, elsősorban a Berényi József irányította Magyar Konzervatív Platform kampányának szervezésébe.

Németh: senki nem foglalkozik a magyar kisebbséggel

A ProRegia Cultura elnökét vagy a szervezet más képviselőjét kerestük a honlapon található e-mail-címen, de válasz egy hét alatt sem érkezett. Végül telefonon értük el Németh Lászlót, aki nem szívesen nyilatkozott.

„Magánember vagyok, nincs kapcsolódásom semmilyen más szervezethez, ezt a felmérést is magánemberként végzem – mondta Németh a Paraméternek. – Semmilyen más speciális célja nincs a felmérésnek, én azért kezdtem el, mert szerintem senki nem foglalkozik Szlovákiában a magyar kisebbséggel, annak ellenére, hogy elég nagyszámú.”

Arra a kérdésre azonban nem válaszolt, hogy részt vett-e a Szövetség őszi kampányában. „Nem vagyok közéleti személy, nincs válaszadási kötelezettségem” – mondta arra a kérdésre, hogy milyen kapcsolatban van vagy volt a Szövetséggel.

A Paraméternek azonban a Szövetség több képviselője is megerősítette, hogy ősszel részt vett a kampánystáb ülésein is. Rigó Konrád (Szövetség Híd Platform) szerint az MKP kampányában vett részt.

„A kampánystábban Forró Krisztián meghívására, az MKP részéről volt jelen. A „kopogtató” kampány szervezésével bízta meg az elnök” – mondta a Paraméternek Rigó.

A „kopogtató kampány”, az úgynevezett door-to-door kampány, ami a választók személyes megszólítását, felkeresését jelenti.


A kozvelemeny.sk szórólapja, amit több településen is terjesztenek (Fotó: Facebook/BorkaRoland)

Forró ismeri, de Berényi nem

Forró Krisztián, a Szövetség elnöke, az MKP képviselője sem tagadta, hogy ismeri Németh Lászlót. „Hallottam, hogy elindította ezt az oldalt. Tudom, hogy fontosnak tartja a közösségünket, ez adta neki az apropót az oldal elindításához” – mondta Forró. Szerinte azonban ennek a felmérésnek nincs köze ehhez a Szövetséghez.

„Kapcsolatban álltunk vele, de most nem tervezzük, hogy most részt venne a kampányban” – mondta a Szövetség elnöke.


Forró Krisztián, a Szövetség elnöke (Fotó: Cséfalvay Á. András)

Biró László, a Szövetség MKP nagyszombat megyei képviselője, aki az őszi kampány szervezésében is részt vett, állítja, hogy nem a platformhoz tartozik a kozvelemeny.sk. „A Közvélemény.sk-hoz nincs semmilyen közünk” – mondta a Paraméternek Biró László. Azt viszont elismerte, hogy a ProRegia Cultura szervezet vezetőjét, Németh Lászlót ismeri, de hivatalos kapcsolat nincs köztük. „Nem láttam a kérdőívet sem, de meg fogom nézni, lehet, hogy tudunk majd meríteni belőle” – mondta Biró. Berényi József, a platform elnöke állította, hogy nem is hallott még Németh Lászlóról.

„Nem tudom, hogy kicsoda Németh László, nem találkoztam még ezzel a névvel” – mondta Berényi.

A „közvélemény-kutatás”

A szervezet a honlapján úgy hirdeti a kutatást, mint amivel az energia-, az üzemanyag és az élelmiszerek drágulásával, a kisebbségi nyelvhasználattal, a hagyományok ápolásával, az anyanyelvű oktatással kapcsolatos témákban kérik a válaszadók véleményét.

„A közvélemény-kutatásokból demográfiai, szociológiai és statisztikai témájú publikációk készülnek közhasznú jelleggel” – állítja a honlap.


A kérdőív bevezető része (Forrás: kozvelemeny.sk/Paraméter)

A kérdőívvel kapcsolatban azonban több probléma is felmerül. Az első rögtön az, hogy nem anonim. Habár érzékeny személyes adatokat is kérdez a válaszadóktól – nemzetiség, milyen nyelven taníttatná gyermekét –, az adatlap végén kérik a válaszadó nevét, lakcímét, telefonszámát és e-mail-címét is.

Igaz, a név és a lakcím megadása nem kötelező, de a telefonszám, az e-mail-cím és az életkor megadása nélkül nem lehet kitölteni az űrlapot.

Vagyis a kérdőív kitöltői olyan adatbázist építhetnek akár nevek nélkül is, amely segítségével telefonon és e-mailen is elérhetik a válaszadókat, bizonyos mértékben ismerve azok értékrendi beállítottságát.

Németh szerint ezekre az adatokra szükségük van a „statisztikai feldolgozáshoz”.

„Ahhoz, hogy statisztikailag feldolgozható legyen, ahhoz szükségünk van néhány adatra, enélkül nem publikálható” – magyarázta álláspontját Németh.

A kérdőívről és a felmérésről megkérdeztük Lamp Zsuzsanna szociológust, a Fórum Intézet Szociológiai és Demográfiai Kutatások Részlegének igazgatónőjét is. Szerinte ezt a felmérést nem lehet közvélemény-kutatásnak nevezni, legfeljebb ankétnak. „Nem felel meg az egyik alapvető követelménynek, a reprezentativitásnak” – magyarázta a Paraméternek Lampl. Ehhez ugyanis meghatározott struktúrájú és számú embernek kellene kitöltenie a kérdőívet.

„Ezt legfeljebb csak ankétnak lehet nevezni” – mondta Lampl.

Szerinte ennek annyi haszna lesz, mint amikor egy áruház előtt arról kérdezik az embereket, hogy ízlik-e nekik egy bizonyos márkájú csokoládé. „Ha olyanok járnak arra, akiknek ízlik, akkor az ankét ezt az eredményt mutatja. De lehet, hogy sok embernek nem ízlik, csak ők nem jártak az áruházban” – magyarázza a szociológus a reprezentativitás fontosságát.

Nem érti azt sem, hogy miért van szükség érzékeny személyi adatokra, telefonszámra vagy e-mail címre az adatok feldolgozásához.

Hagyományos keresztény vagy modern szabadeszméjű?

További probléma, ami több kérdésnél is felmerül – a helyesírási hibák, és a magyartalanság mellett – a szakmai hozzá nem értés és a manipulatív kérdésfeltevés. Németh szerint a kérdéseket „saját kis csapatuk” állította össze. „Aktuális közéleti kérdések, amelyek minden állampolgárt, nemcsak a magyarokat érinti” – mondta Németh.

A gyerekek taníttatására vonatkozó egyik kérdés például így hangzik:

„Melyik oktatási módszert tartaná legmegfelelőbbnek gyermekei tanítására?” A négy megadott válasz: „Hagyományos keresztény”, „Modern szabadeszméjű”, „Vallási eszmék nélküli”, „Nem tudom megmondani”.

A gond a válaszokkal az, hogy nincs hagyományos keresztény oktatási módszer, mint ahogyan nincs szabadelvű sem. Az pedig mindenképpen jó, ha a matematikát, a fizikát, a biológiát vagy például az idegen nyelvet vallási eszmék nélkül tanítják.

„Sokféle oktatási módszer van, ezek általában tantárgyfüggők, de sem keresztény, sem szabadeszméjű módszert nem ismerek” – mondta a Paraméternek Prékop Mária, az oktatási minisztérium korábbi főosztályvezetője, tanítónő.

Németh szerint mindenki eldöntheti, hogyan válaszol. „Szabad a véleménynyilvánítás, mindenki azt gondol róla, amit akar, aki akarja, kitölti, aki nem akarja, nem tölti ki” – mondta Németh.

Milyen mértékben veszi észre vagy milyen mértékű?

Az energiaárakra vonatkozó kérdéssel is több probléma felmerül. A kérdés: „Milyen mértékben veszi észre az energiaárak emelkedését a tavalyi szinthez viszonyítva?” Aki nem fizeti a csekkeket, nem figyeli a híreket az talán észre sem veszi a drágulást, tehát nyugodtan válaszolhat úgy, hogy „semmilyen mértékben”, mert a kérdés erre vonatkozott. A kérdezők azonban valószínűleg azt akarták megtudni, hogy milyen mértékű áremelkedést tapasztal a válaszadó. A válaszok is érdekesek, mivel a kérdőív összeállítói szerint csak 0, 20, 40, több mint 50 százalékos lehet az emelkedés, más értéket nem lehet megadni.

Drágább a földgáz a háborús szankciók miatt, de csak a nyugati beszállítóknál?

Az orosz-ukrán háborúhoz két – meglehetősen manipulatív – kérdés is kapcsolódik, habár azt sehol sem írják le, hogy az orosz-ukrán háborúról van szó. Az egyik kérdés a földgáz áráról, a másik – talán – Ukrajna segítéséről kérdezi az embereket. „Egyetért azzal, hogy hazánk a háborús szankciók hatására drágább földgázt vásároljon nyugati beszállítóktól?” A kérdés már önmagában két megkérdőjelezhető állítást is megfogalmaz: a földgáz a „háborús szankciók” hatására drágul, illetve azt csak a „nyugati beszállítóknál” kerül többe. Az Európai Unió nem vetett ki szankciókat az orosz földgázra, azt Oroszország használja fegyverként a Nyugat ellen.

Habár pontos árakat nehéz megtudni, sok ország titkosan kezeli az Oroszországgal kötött gázszerződéseit, viszont iparági elemzők szerint az orosz Gazprom egyáltalán nem adja olcsóbban a gázt, mint a „nyugati beszállítók”.

A másik kérdés az Ukrajnának adandó segítségre kérdez, anélkül, hogy Ukrajnát megnevezné. „Ön szerint Szlovákiának hogyan kellene segítenie a háborús övezetben lévő szomszédos országot?” A válaszok közül csak egyet lehet bejelölni, tehát aki a „Humanitárius segítséggel” választ jelöli meg, az „Anyagi segítséggel” vagy „Élelmiszercsomagokkal” válaszokat már nem tudja megjelölni, mint ahogyan a „Hadieszközökkel” választ sem.

Részt szokott venni a közigazgatási választásokon?

A 10. kérdés – talán – a helyhatósági választásokra vonatkozik. „Részt szokott venni a közösségünket érintő közigazgatási választásokon?” – teszi fel a kérdést a honlap. A helyes válasz az, hogy nem, mivel közigazgatási választások nincsenek, így azokon nem is lehet részt venni. Vannak azonban helyhatósági, helyi vagy megyei önkormányzati választások, a kérdőív szerkesztője valószínűleg erre gondolhatott.

A közvéleménykutatás adatkezelésével kapcsolatban megkérdeztük az adatvédelmi biztost is, a válaszukról tájékoztatjuk olvasóinkat.

Lajos P. János

Ministerstvo Kultúry Slovenskej RepublikyKult MINOREU Fond Regionálneho RozvojaIntegrovaný regionálny operačný program