Krajniak „talált” több mint egymilliárd eurót a nyugdíjbónuszra, de a Költségvetési Tanács úgy látja, azt már másra költötték

2022. január 15. - 10:09 | Belföld

Milan Krajniak (Sme rodina) szociális ügyi miniszter szerint megvan a pénz a családi nyugdíjbónuszra, amely az előzetes számítások szerint mintegy 550 millió euróba kerülne. A tárcavezető már jövőre fizetné is a nyugdíjasoknak. A Költségvetési Tanács (KT) azonban máshogy látja, szerintük a miniszter által felsorolt tételek nem újak, szerepelnek az elfogadott költségvetésben, és az is megvan, mire költené el az állam. Nem egységes a koalíció sem, az SaS szerint a bónusz egyáltalán nem teszi igazságosabbá a rendszert.

Krajniak „talált” több mint egymilliárd eurót a nyugdíjbónuszra, de a Költségvetési Tanács úgy látja, azt már másra költötték
Fotó: Paraméter

A nyugdíjrendszer rendkívül igazságtalan – állítja Milan Krajniak, aki ezzel indokolja a családi nyugdíjbónusz bevezetését. Az igazságtalanságot abban látja, hogy az anyák várható nyugdíja alacsonyabb, mint a velük azonos korú gyerektelen nőké, ráadásául a különbség annál nagyobb, minél több gyereket neveltek fel az életük során.

„A gyermektelen nők várható nyugdíja átlagosan havi 712 euró, míg az egy gyermekes anyáké 47 euróval, a kétgyermekeseké pedig 80 euróval kevesebb” – állítja Krajniak a Szociális Biztosító adatai alapján.

A különbség a gyerekek számával emelkedik, három gyerek esetében 184, négy gyereknél pedig már 246 euró a különbség. Krajniak szerint ezt orvosolhatná a nyugdíjbónusz, amely lehetőséget adna a kereső gyerekeknek, hogy járulékuk 2,5 százalékával közvetlenül kiegészítsék a nyugdíjas szüleik járadékát. Ez keresettől függően mintegy 16-50 eurós havi kiegészítést jelentene a nyugdíjasoknak egy kereső gyerektől.

Krajniak: Van 758 millió euró plusz 300 milliós tartalék

A miniszter szerint a nyugdíjbónusz kifizetése mintegy 550 millió euróba kerül, de megvan rá a fedezet. Krajniak megvárta a bejelentéssel a Szociális Biztosító 2021-es pénzügyi eredményeit, valamint Igor Matovič (OĽaNO) pénzügyminiszter által kitalált, „adóforradalomnak” nevezett adóreformot.

„Ha az adóreformot vagy annak egy jelentős részét elfogadja a parlament, akkor csak át kell számolni a nyugdíjbónuszt is, de ez csak technikai jellegű átszámítás, a rendszerek egymáshoz igazítása, ami nem veszélyezteti a nyugdíjbónusz kifizetését” – mondta a Paraméternek a miniszter.

Krajniak szerint a biztosító 758 millió euró forrást is tudna biztosítani a bónusz kifizetésére, de még a kiszámított maximális összegre, az 550 millióra sem lesz szükség. „Arra számítunk, hogy a jogosultak 90 százaléka él majd a nyugdíjbónusz nyújtotta lehetőséggel” – jelentette ki a miniszter. Krajniak szerint a 758 millió euró 5 tételből áll össze. A legnagyobb része a munkavállalók járulékainak jobb behajtásából származik, ebből 310 millió euróra számít a szaktárca. Paradox módon a járvány is hozzájárult a pluszforrásokhoz: a minisztérium szerint 200 millió euró spórolást jelent a „demográfiai struktúra pandémia okozta változása”. Ez azt jelenti, hogy mivel a járvány elsősorban az idősekre veszélyes, az elhalálozások miatt ennyivel csökkent a Szociális Biztosító nyugdíjkiadása. A harmadik legnagyobb tételt a szociális biztosításról szóló törvény módosítása jelenti, amely 140 millióval járul hozzá a forrásokhoz.

Ebből fedezné Krajniak a nyugdíjbónuszt:

1. Jobb járulékbeszedés a gazdaságilag aktív (kereső) emberektől: 310 millióra euró

2. A társadalombiztosítási törvény módosítása: 140 millió euró

3. A járvány hatása a demográfiai struktúrára (kevesebb nyugdíjat kell fizetni): 200 millió euró

4. A 13. és a 14. fizetés megadóztatása: 26 millió euró

5. Dinamikus gazdasági hatások – jobb adóbehajtás: 82 millió euró

Összesen: 758 millió euró

Kiegészítő tartalék: 300 millió euró

A miniszter a 758 millió euróhoz hozzászámít még további 300 millió eurót - a Szociális Biztosító egyszeri bevételeként -, ami szerinte abból származik majd, hogy a kórházak befizetik eddig felhalmozott tartozásaikat. Így jön össze a több mint egymilliárd euró.

A Költségvetési Tanács szerint ez már „elköltött pénz”

A költségvetési kiadásokat ellenőrző állami szerv, a Költségvetési Tanács azonban kétségbe vonja a miniszter szavait. Állítják, hogy a forrásként feltüntetett tételek egyáltalán nem újak, szerepelnek a 2022-2024-es költségvetésben, vagyis már el is vannak költve. „Ezek a források túlnyomó részben nem számítanak újnak, így nem kompenzálják a családi nyugdíjbónusz bevezetésének negatív költségvetési hatását” – tájékoztatott a KT.

A tanács tételenként szétszedte a minisztérium javaslatát. A nyugdíjasok magas elhalálozása, vagyis a járvány miatti 200 millió eurós megtakarítással kapcsolatban figyelmeztet, hogy ennek a hatása csak rövid időre szól, és hanyagul is van kiszámítva.

„Jó lenne, ha a minisztérium nyilvánosságra hozná az éves megtakarítás összegét, mivel az egyszerűsített számítással – átlagos havi nyugdíjjal számítva 500 eurós szinten – 30 ezer megszűnt nyugdíj esetében jönne csak ki a 200 milliós megtakarítás – írja a KT. – A hivatalos adatok alapján azonban sokkal kevesebb áldozata van a járványnak.”

Vagyis a KT elemzése alapján a minisztérium vagy nem mond igazat, vagy pedig a járvány során azok a nyugdíjasok haltak meg elsősorban, akik az átlagnál jóval magasabb nyugdíjat kaptak.

Nincs meg a koalíciós egység sem

Milan Krajniak kedden még azt jósolta, csütörtökön a koalíciós tanács is foglalkozik a javaslatával. Pénteken azonban a minisztérium nem válaszolt erre vonatkozó kérdésünkre, és ha volt is megbeszélés, megegyezés nem született. Az SaS ugyanis ellenzi a családi nyugdíjbónusz bevezetését.

„Egyetértünk a miniszterrel abban, hogy a nyugdíjrendszerünkben sok az igazságtalanság. A családi nyugdíjbónusz azonban nem orvosolná ezeket, hanem csak újakat hozna létre” – ismertette álláspontját Peter Cmorej, az SaS parlamenti képviselője.

A képviselő egyrészt a KT elemzésével érvel, másrészt arra hivatkozik, hogy több új egyenlőtlenség keletkezne. „A miniszter javaslata alacsonyabb nyugdíjat jelentene azoknak, akiknek a gyerekeik meghaltak, akiknek a gyerekei betegek vagy a pénzügyi karrier helyett olyan, társadalmi szempontból hasznos foglalkozást választottak, mint a tanító vagy az egészségügyi nővér” – magyarázza Cmorej.

A Költségvetési Tanácshoz hasonlóan Cmorej sem hiszi, hogy a nyugdíjbónusz anyagi fedezete rendelkezésre áll. „Nem szabad elfeledkezni arról, hogy a nyugdíjrendszer hosszú távon nem fenntartható, a hiány Szlovákia éves össztermékének a 300 százaléka – állítja Cmorej. – Ilyen helyzetben minden megtakarítható eurót félre kellene tenni a jövőbeli költségek fedezésére.”

Szerinte most a szociális ügyi miniszternek is meg kellene mutatnia, hogy képes a kompromisszumokra.

- lpj -