1
Vladimír Krčméry (fotó: Cséfalvay Á. András)
Megosztás
Vladimír Krčméry professzor, a Központi Válságstáb tagja adott interjút a Markízának, ebben beszélt többek között arról is, mire számít még a világjárvány kapcsán.
A szakember még két hullámra számít, mégpedig szeptemberben és októberben. "A világon számos olyan ország van, amelyek az új variánsok melegágyának számítanak. Ezek a szubtrópusi égövben keletkeznek, ahol nagyon alacsony az oltottsági szint. Ugyancsak kritikusak azok az országok, ahol magas a népsűrűség" – jegyezte meg, kiemelve, így terjedt el a koronavírus eredeti, vuhani variánsa, majd a delta Indiából Nagy-Britannián keresztül és az omikron is Dél-Afrikából. Utóbbi olyan helyről, ahol a legmagasabb a világon a HIV-fertőzöttek aránya, tehát az embereknek gyenge az immunrendszerük.
"Ha ezeken a helyeken nem érjük el, illetve az egész világon nem lesz a beoltottság 70-80 százalékos, akkor újabb hullámokra számíthatunk" – fogalmazott.
Krčméry elárulta, hogy ugyanakkor nemcsak a koronavírusoktól, de a zootonikus betegségek más típusaitól is tart, amelyeknek az eredetét az állatokban kell keresnünk, mint például volt a sertés- vagy madárinfluenza. "A globalizáció erős és a népsűrűség is nagy. Annak is megvan a szerepe, hogy olyan állatokból készült élelmiszerek kerültek be a táplálékláncba, amelyek azelőtt nem. Vagy az extravagáns életmód, vagy épp a szegénység miatt.
Beszélt arról is, hogy kockázatos hamar nyitni az omikron után is, és ezzel mi is vékony jégen táncolunk, ugyanakkor az emberek szerinte már belefáradtak az intézkedésekbe, amelyeket be kell tartaniuk. Miközben viszont az embereknek nagyobb szabadságot biztosítanak, szerinte figyelni kell arra, hogy a veszélyeztetett csoportok ne legyenek olyan nagy mértékben kitéve az új variánsoknak, mivel úgy véli, az omikron sem elhanyagolható.
Vladimír Lengvarský március végére jósolta a szigorítások teljes feloldását, ez Krčméry szerint is reális, sőt, úgy látja, hogy még előbb megtörténhet.
Nem kívánt találgatásokba bocsátkozni viszont arról, hogy hány adag vakcinára lehet még szükségünk. Az oltások kapcsán szerinte ugyanis három lehetséges forgatókönyv van.
Az egyik, hogy úgy, mint az influenza esetében, évente egy oltásra lenne szükség. A másik az orrspray formájú vakcina, amiből évente többet is be lehetne adni, a harmadik pedig az olyan oltás, melynek hatásfoka egy évnél hosszabb. Krčméry közölte, utóbbiból négy gyártó terméke van jelenleg a klinikai fázis előtt, egy pedig már benne.
