A külföldre szóló levelezés korlátozásáról

Komárom vármegyei mindennapok a Nagy Háború árnyékában című helytörténeti alsorozatunkkal fel- és megidézzük olvasóinknak, hogyan zajlottak a hátországi emberek mindennapjai, ill. hogyan alakult a tájhoz kötődő személyiségek élete és munkássága az Alsó-Csallóközben az 1914–1918. évi világégés idején. Forrásunk a korabeli regionális sajtó.

(CLVIII. rész)

A külföldre szóló levelezést a hírszolgálat katonai ellenőrzés alatt tartotta. A megszabott korlátozások között szerepelt:

1. A külföldre szóló levél csak nyitott borítékban adható postára.

2. A szöveg terjedelme a levélpapír két oldalát nem haladhatta meg.

3. A levelekhez nem volt szabad olyan mellékleteket csatolni, amelyek híreket tartalmaztak.

4. Az írásnak tisztának és jól olvashatónak kellett lennie.

5. Titkos vagy jelírások (gyorsírás) nem voltak használhatók.

6. A sorok túlsűrű alkalmazása, úgyszintén a sorok fölé keresztben más sorok írása tilos volt.

7. Üzleti leveleknél, ha azok egyébként a fenti feltételeknek megfeleltek, a szöveg hosszabb lehetett két oldalnál – számlák, árjegyzékek és hasonló üzleti mellékletek csatolása engedélyezett volt.

8. A levél burkolásához csak olyan borítékot volt szabad használni, amely egyrétű papirosból, vagy más burkoló anyagból állt, tehát selyem papírral vagy más anyaggal bélelt borítékot használni nem volt szabad.

„Azok a feladók, akik a fenti szabályokhoz nem alkalmazkodnak, önmaguknak tulajdonítsák, ha az ellenőrzési teendők megnehezítése folytán levelezésük tetemes késést szenved vagy egyáltalán nem továbbíttatik“ – szólt a hivatalos figyelmeztetés.

*

Sajtóközlemény: „Achátz Istvánné, Alapi Juliska, Brandstein Etelka és Mirkva Tercsi úrnők 20 koronát küldtek be lapunk szerkesztőségéhez a háborúban elesett hősök özvegyeinek és árváinak javára a Lakatos Károly honvéd főhadnagy ravatalára szánt virág megváltása címén.“

*

Weil Ilus komáromi amatőr festő a Nádor utcán, a Jókai Könyvnyomda kirakatában állította ki képeit.

Lelkes Vince