A kul­lancs­csí­pés le­het­sé­ges kö­vet­kez­mé­nyei 4.

Ter­mé­sze­te­sen lé­te­zik más vé­de­ke­zé­si mód is, amely lé­nye­ge­sen ol­csóbb: a kul­lancs­csí­pés me­gelőzé­se. Er­re egyéb­ként a védőol­tást ka­pott sze­mély­nek is szük­sé­ge van, hi­szen – s ezt ér­de­mes kü­lön hang­sú­lyoz­ni – a védőol­tás csak az agy­hár­tya­gyul­la­dás ki­a­la­ku­lá­sa el­len véd. Más, kul­lancs­csí­pés­sel ter­jedő be­teg­ség, így pél­dá­ul a tá­ja­in­kon is egy­re gya­ko­ribb Lyme-kór vagy bo­rel­li­ó­zis el­len ez a védőol­tás nem véd! Mind­két kór el­le­ni vé­de­ke­zés fő sza­bá­lyai a kö­vet­kezők. Ke­rül­jük a kul­lan­csok ked­venc tar­tóz­ko­dá­si he­lyén a fe­det­len test­fe­lü­let­tel, iz­zad­tan va­ló moz­gást, na­po­zást. Erdőben, fák közt ha­lad­va vi­sel­jünk jól zá­ró­dó ru­hát, hosszú szá­rú nad­rá­got (zok­ni­ba betűrve). A mun­ka, tú­rá­zás után azon­nal zu­ha­nyoz­zunk le s vizs­gál­juk át fi­gyel­me­sen bőrün­ket, kü­lö­nö­sen a fi­nom bőrű haj­la­ta­kot. Ha kul­lancs­ra le­lünk, a csi­pesz két po­fá­ja kö­zé eny­hén be­szo­rít­va, „csa­va­roz­zuk ki” őt a bőrből. Fel­tét­le­nül je­gyez­zük fel az el­tá­vo­lí­tás dá­tu­mát: ha né­hány nap múl­va pa­na­szunk tá­mad, or­vo­sunk­nak hasz­nos „fo­gó­dzót” nyúj­tunk a kul­lancs­csí­pés em­lí­té­sé­vel.