Kútba ugrott a nemeshodosi cselédlány

Csallóközi lenyomatok XXXV. 

Kútba ugrott a nemeshodosi cselédlány

Hírek 1925-ből. A hodosi Patócs Júlia halva született gyermekét a temetőben elásta. A csecsemőt azonban a kutyák kikaparták. A leleplezett anya egy őrizetlen pillanatban kútba ugrott, de hozzátartozóinak sikerült őt kimenteniük.

Az első világháborúban hősi halált halt dr. Mrva Gyula tetemét, mely átmenetileg a trencséni sírkertben pihent, 1925. július 2-án Mrva Margit várkonyi tanítónő exhumáltatta, és a pozsonyi Szent András temetőben helyeztette nyugalomra.

A nagymadi református egyház ünnepelt. A templomra „ráültették” az eget és földet ábrázoló gömböt és csillagot. Az istentisztelet a gyülekezet énekével kezdődött, mely után Tóth Zsigmond lelkész „magasztos szavak kíséretében megáldotta a jelvényt”. Boldoghy Gyula komáromi ipartestületi elnök a torony tetejéről mondott köszönetet a dunai református keresztyén egyházkerület vezetőségének, az egyházközségnek, az építő munkásoknak az összefogásért.

A dunaszerdahelyi óvoda növendékeinek évzáró összejövetelt tartottak az Einbeck-kávéház nagytermében. A Csallóközi Hírlap beszámolója szerint „az apró-cseprő gyermekek kedvesebbnél kedvesebb szavalatokat, énekszámokat és színdarabokat adtak elő. (...) Különösen kitűnt Sidó Rezsike az Egy-kettő c. páros jelenetben. Az álom c. tündérjáték nagyon kedves műsor volt, melyben valamennyi között kivált Aubermann Sárika, aki a ráncos képű nagymama szerepében felnőtteknél is megirigyelni való előadást produkált. Garai Manci, Horváth Annus, Jakubcsik Manci s Weisz Rózsi. A Javíthatatlan c. darabban Sidó Vili, Lederer Annus és Juliska, Anda Erzsi, Szabó Olga és Aubermann Ottó léptek fel. Az ünnepély sikerének előmozdítója Aubermann Miklósné volt, aki a rengeteg fáradságot nem kímélve kedves napot szerzett a kicsikéknek és felnőtteknek egyaránt”.

Dr. Szeif Géza vezércikkében üdvözli az aratás eljövetelét. „...a föld, a drága csallóközi föld nem hagyja el a benne bízó szegény lakósokat. Fekete kebléről ontja a fehér áldást, a mi mindennapi kenyerünket, miden balsorsunkban megvígasztalónkat...” – fogalmazott a szerkesztő 1925 nyarán.

Özvegy Goldstein Edéné (Dunaszerdahely, Fő utca) pedig hírdetésben ajánlja gazdák és cséplőgéptulajdonosok figyelmébe, hogy üzletébe „kitűnően felszerelt mentőszekrények érkeztek” (értsd: elsősegély nyújtásához szükséges orvosi szereket tartalmazó kis méretű szekrény).

Somorján a hatóság rendeletben tiltatta el sertésvész miatt ideiglenes időkre a csorda kihajtását.

Az előző részek:
 
Száznyolcvan éve született Kalocsa Róza
A Csallóközt is bejárta a világhírű olasz földrajztudós
Nyolcvan évvel ezelőtt nyílt meg az első csallóközi középiskola
A dunaszerdahelyi Berger Lipót korszakalkotó találmánya
Kisváros a vidék közepén
Víg, bohókás Szilveszter-estek 1925-ben
Magyarország monographiája
Saul nagymagyari fiai
Maga alá temette a bedőlt fal
Felmetszette a hasát az öreg juhász
Ketten udvaroltak egy lánynak Móroczkarcsán
Az első szlovák lap Dunaszerdahelyen
Vámbéry Ármin a francia császárnál
A Csallóközt sújtotta csapásokról
Déryné lucskos pástétoma
Shimmy, tangó, fox-blues
Országos vásár Nemesócsán
Recseg, ropog a vereknyei vasúti fahíd
Alsónyárasdon gyilkolt a vörheny
Templomépítés Nagymadon
Főispán, plébános és lelkész beiktatása
Vásárút irodalmi kincsei
A keresztény szociálizmus szolgálatában
Hirtelen halál Nagyudvarnokban
Prelúdiumok sorozata az élet
Tüdővész elleni liga Dunaszerdahelyen
Egy öreg halász halála Bősön
Magyar papokat a magyarságnak
Harangszentelés Légen és Kulcsárkarcsán
Alistál hitközség rabbijai
Országos katolikus tanítói segélyalap a 19. század végéről
Százhetven évvel ezelőtt végezték ki az előpatonyi Petőcz Györgyöt
„Árajánlat a Szent György-templommal történendő munkákra”
Megbokrosodott lovak gázolták el a kisfiút

Lelkes Vince