Kutyaélet a kutyák élete Dunaszerdahelyen?

2018. július 5. - 16:08 | Régió

Kutyaélet címmel hívott össze lakossági fórumot Mészáros Andrea dunaszerdahelyi lakos szerda estére az Europe Center nagytermébe, aki a kutyatartók, a nem kutyások, a városi rendőrök és a városvezetés szemszögéből is szerette volna megvizsgálni a kutyatémát. Igaz, az összejövetelre csak közel 20 ember volt kíváncsi, mégis akadtak vitás kérdések.

Kutyaélet a kutyák élete Dunaszerdahelyen?
Fotók: Cséfalvay Á. András, Angyal Sándor

Dunaszerdahely városában 2016-ban 1933 kutyát tartottak számon, ebből 829 lakótelepen élt és 48 volt nagytestű közülük. A kirótt 17 438 euró kutyaadóból 2350 euró nem érkezett be, azaz 86,5 %-os a befizetés. A tavalyi évben 1695 kutyát tartottak nyilván a városban, és 15 583 euró kutyaadót róttak ki, amit a lakosok 95,5 %-a be is fizetett. Idén május végéig 84 új kutyát jelentettek be a városi hivatalban.

„Szeretnénk tudni, hogy ezek a pénzek mire és hogyan vannak felhasználva?”

dobta fel a labdát a fórum kezdeményezője statisztikai beszámolója után. Elmondta, hogy körbejárva a városi parkokat, illetve a kutyasétáltatásra kijelölt területeket azt tapasztalta, hogy nagyon kevés kuka van kihelyezve, ezek sok esetben pedig meg is vannak rongálva.

Mészáros Andrea prezentációja

„Ami számomra érthetetlen, hogy a városközpontban a szökőkút mellett a sétálóutcán összesen öt ilyen kuka van elhelyezve, háromméteres távolságokra egymástól. Ennek nem látom az értelmét. Ami nagyon pozitív, hogy ettől függetlenül a városközpontban több kukát is találunk, ahova a kutya után felszedett piszkot be tudjuk dobni” magyarázza Andrea, majd hozzáteszi: „Úgy érzem, ha ilyen mértékű az adóbefizetés, akkor rendbe lehetne rakni ezeket a parkokat, és több kukát ki lehetne helyezni, hogy érezzük, foglalkozva van a témával.”

Példaként Pozsony Récse városrészét hozta fel, ahol a kutyaadót befizetők kutyazacskókat kapnak. Véleménye szerint ezt a példát a Dunaszerdahelyi Városi Hivatal is követhetné. A résztvevők között volt Hervay György a városi hivatal műszaki és beruházási osztályának vezetője, aki elmondta, ez az ötlet megvalósítható.

Nem foghatja meg a kutyát!

A beszélgetésen részt vett Csicsay Csaba a városi rendőrség kötelékéből, aki az őket érintő kutyás problémákról beszélt. Elmondta, szeptember 1-től ismét kötelező lesz a csippelés, amit nagyon jó ötletnek tart. „Ez rendkívül fontos, ugyanis számtalan esetben előfordul, felhívnak bennünket, hogy találtak egy kutyát, nézzük meg, van-e benne csip. Nagyon gyakran megesik, hogy nincs, vagy nincs regisztrálva, tehát nem olvashatóak le róla az adatok. Volt olyan eset is, hogy be volt jegyezve a gazdi, de amikor értesítettük, kiderült, hogy már rég elajándékozta az állatot Ekecsre” magyarázza Csicsay.

Csicsay Csaba és Hervay György

Megtudtuk azt is, hogy a városi rendőrség munkatársai közül azok, akik néhány alkalommal megfogtak már kóbor kutyát, saját épségüket kockáztatva tették, ugyanis a törvény nem írja elő számukra a kóbor állatok befogását. „Ezzel kapcsolatban el kell oszlatni a tévhiteket, ugyanis törvény szabályozza a városi rendőrség munkáját, ami kimondja, hogy a városi rendőrség alkalmazottja nem foghat meg kóbor kutyát. A rendőrség alkalmazottainak biztosítani kell a befogás helyszínét, hogy például ne fusson oda kisgyerek vagy anyuka babakocsival. Ezután meg kell várni, amíg kiérkeznek az állatvédők. Akik persze előfordul, hogy három napig nem jönnek. Ráadásul jelenleg lejárt a szerződés a szóban forgó állatvédő-egyesülettel és nincs megújítva” ecseteli az egyenruhás.

Ám ha mégis megfogják a kóbor ebet és az megmarja, megsebezi őket, esetleg még fertőzést is kapnak, nem minősül munkabalesetnek, sőt, nekik származhat az ügyből problémájuk. Hozzáteszi, a bejelentők száma nagyon nagy és sokszor olyan dolgokat várnak el tőlük, amit törvény szabályoz és nem is tehetik meg. Ha pedig megtörténik a baj, őket vonják felelősségre.

Valami készül

Azt is megtudtuk, hogy egy magánbefektető kutyaiskolát nyitna Dunaszerdahelyen, amit, ha minden igaz, jövőre kezdenek kiépíteni. Itt minden bizonnyal fizetni kell majd a szolgáltatásokért, de számos kutyatartónak hasznára válna.

Hervay György a városi hivatal képviseletében elmondta, ez nem egy olyan téma, amit a szőnyeg alá akarnak söpörni. Azt is hozzátette, hogy a város azon lakosainak, akik befizetik a kutyaadót, 2011-től a ingyen biztosítja a csipeztetést. Ám arra, hogy mire megy el a többi pénz, nem tudott egyértelmű választ adni, mivel az a többi adóval együtt ugyanarra a számlára érkezik be.

Hervay elárulta, hogy szeptember 1-től a törvény szerint karantént kell kiépíteniük a kóbor kutyák számára.

„A városnak ketreceket kell biztosítania, kell egy fűtött helyiség, ahol van asztal, víz és szociális helyiség. Egy állatorvosnak meg kell vizsgálnia a kutyát, mielőtt betesszük a karanténba, ha kell, be is oltja. Meg kell oldani a hulladékproblémát, az orvosságok, az étel bebiztosítását. Nagyon sok tényező van, amire megoldást kell találni, de már elkezdtünk rajta dolgozni” magyarázza az osztályvezető.

A karanténban 28 napig kell tartaniuk a kutyákat, ezután menhelyre, vagy új gazdihoz kerülnek. Egy kutyát sem altatnak el. A karantén mellett egy futtatót is ki kell alakítani, hogy az állatok mozogni tudjanak. Sok még a kérdés az üggyel kapcsolatban, de remélik, ezek szeptemberig tisztázódnak.

Milyen kutyánk legyen?

Nagyon fontos az, hogy a lakhelyünkhöz, az életritmusunkhoz megfelelő négylábút válasszunk. Sokszor azért vásárolnak az emberek kutyát, mert látták a tévében, reklámban, filmben, és megtetszett nekik, csak sokszor nincsenek tisztában az állat igényeivel.

„Mert az egyik reklámban láttak egy Jack Russel Terriert és tetszett nekik. Megveszik és felviszik a kétszobás panellakásába, de azzal nincsenek tisztában, hogy a Jack Russel Terrier vadászkutya, a napi mozgásigénye 20 kilométer, nem elég napi fél óra séta. Tehát nem lakásba való kutya” világít rá Csicsay Csaba. A kutyát viszont a város területén, pontosabban közterületen nem lehet elengedni, erre kijelölt hely pedig nincs Dunaszerdahelyen, tehát patthelyzet.

Ha valaki közterületen póráz nélkül sétáltatja a kutyáját, arra a törvény szerint 30 eurós pénzbírság róható ki. „Volt egy kiskutyám, 20 éves, alig tudott már járni, de sétáltattam a templom körül, megállítottak a városi rendőrök és kérdezték, miért nincs rajta póráz. Mondtam nekik, hiszen foga sincs, kit harapna meg?” szólal fel az egyik résztvevő a városi rendőrség képviselőjének szegezve a kérdést.

„A törvény nem szabályozza, hány éves kutyára kell póráz és hány évesre nem. A törvény azt mondja ki, hogy a kutyára közterületen pórázt kell tenni” érkezik a válasz. Tehát attól függetlenül, hogy idős, fiatal, szelíd, vagy éppen vadállat, van-e foga vagy éppen nincs, a törvény előírja, hogy minden kutyára kötelesek a gazdik pórázt tenni. Ellenkező esetben büntetésre számíthatnak.

Az önkormányzati képviselők közül Sebők Pál vett részt a fórumon, aki elmondta, nagyon jó kezdeményezésnek tartja az összejövetelt, hiszen sokan csak az interneten írják a problémáikat, de nyilvánosan nagyon kevesen beszélnek róla. „Nincs menhely a városban, nincs a közelben sem, sőt, szerződésünk sincs eggyel sem. Pozitívum, hogy szeptembertől igyekeznek megoldani a kóbor kutyák problémáját. Persze ez sem 100 százalékos megoldás. Kiindulási alapnak azonban nagyon jó” mondja Sebők.

Tehát szeptembertől változások következnek be „kutyafronton”, és reméljük, mihamarabb rendeződnek a kutyagondok a városban. A fórumnak, a szervező elmondása alapján ősszel lesz folytatása, addig igyekeznek összegyűjteni a panaszaikat, felírni, hol és milyen hiányosságokat tapasztaltak.

(alsa)