Kvótaper - EPP-frakcióvezető: elvárjuk, hogy minden fél tartsa tiszteletben a bíróság döntését

2017. szeptember 6. - 14:26 | Külföld

Weber az MTI-hez is eljuttatott közleményében kiemelte, hogy az ítélet megnyithatja az utat a közös uniós bevándorláspolitika előtt, általa esély nyílik a "sebek begyógyítására" az EU-ban.

Hozzátette: "a migrációs válság hosszú távú megoldása érdekében minden félnek készen kell állnia a kompromisszumra, a szolidarás nem egyirányú utca".

Gianni Pittella szociáldemokrata frakcióvezető hangsúlyozta, Magyarországnak és Szlovákiának eleget kell tennie kötelezettségeinek, meg kell kezdeniük a rájuk jutó néhány száz menedékkérő áthelyezését.

Amennyiben nem így tesznek, büntetést kell kiszabni rájuk - fűzte hozzá.

"A szolidaritás két irányban működik: szégyen, hogy Orbán Viktor további forrásokat követel az EU-tól egy értelmetlen fal felállítására, miközben nem tesz eleget az uniós tagsággal járó kötelezettségeknek" - írta Pittella.

Az olasz politikus mérföldkőnek nevezte a szerdai ítéletet, amelynek nyomán kötelező jellegű, állandó áthelyezési mechanizmust kellene létrehozni.

Mások mellett Claude Moraes, az Európai Parlament belügyi, állampolgári és igazságügyi bizottságának (LIBE) szociáldemokrata elnöke és Ska Keller zöldpárti társelnök is üdvözölte a bírósági döntést, kiemelve, hogy nem lehet tovább halogatni a görögországi és olaszországi transzfereket.

"Miután a bíróság elutasította Magyarország és Szlovákia fellépését a menekültek elosztása ellen, nem maradt több kifogás. Az Európai Bizottságnak folytatnia kell a Magyarország, Csehország és Lengyelország kapcsán kezdett kötelezettségszegési eljárásokat, amiért nem teljesítik a rájuk eső feladatot" - fogalmazott Keller.

Mint írta, "az olyan kormányfők, mint Orbán Viktor nem követelhetnek egyszerre pénzt határvédelemre, miközben blokkolják a menekültek befogadását".

A magyar és a szlovák kormány 2015 decemberében fordult az Európai Bírósághoz a 120 ezer menedékkérő áthelyezését célzó, kötelező jellegű mechanizmus ügyében, amelyet az uniós belügyminiszterek minősített többségi szavazással, mások mellett Magyarország és Szlovákia ellenkezése dacára fogadtak el néhány hónappal korábban. A keresetet szerdán kihirdetett döntésében elutasította a luxembourgi székhelyű bírói testület.

(MTI)