1
Illusztráció (Forrás: oceansasia.org)
A már két éve felbukkant és állandóan mutálódó koronavírus terjedése ellen használt szájmaszkok miatt drasztikusan növekszik a háztartási szilárd hulladék mennyisége. Például a 10 milliós kínai Vuhanban - a világjárvány egykori gócpontjában - az egészségügyi szemét napi 40 tonnáról 240 tonnára sokszorozódott és az elhasznált védőeszközök a tengerekben és óceánokban is felhalmozódnak. A mindent ellepő maszkok miatt a kutatók is törik a fejüket, hogyan lehetne elejét venni annak, hogy belefulladjunk a hulladékunkba.
Az OceansAsia társaság becslése szerint
2020-ban mintegy másfél milliárd szájmaszk került az óceánokba
és ezeknek az egyszer használatos védőeszközöknek a használata világszerte egyre csak növekszik, és környezetvédelmi szempontból komoly kihívást jelent a szemét megsemmisítése.
A Zsolnai Egyetem (UNIZA) kutatói most egy olyan projekten dolgoznak, ami a védőmaszkok felhasználásáról szól.
Mechanikai kezelést feltételező eljárással a maszkokból olyan adalékanyagot készítenek, ami pellet, azaz magas nyomáson előállított fagranulátum kiegészítő elemévé válhat.
A szakértők azt vizsgálják, hogy ilyen művelettel ökológia szempontoknak megfelelve mennyire csökkenthető a Covid elleni küzdelem miatt megszaporodott egészségügyi hulladék. Az így legyártott fapelleteket tesztelésnek vetik alá, hogy a végtermék megfelel-e az előírt normáknak, hogy aztán később ezt az anyagot tüzelésre felhasználhassák.
Az észak-szlovákia város egyetemének kutatói a laboratúriumukban présgépet használnak arra, hogy a fűrészport, faaprítékot, vagy faforgácsot eggyé gyúrják a szájmaszk anyagával. A vizsgálat során aztán mindenféle mérőeszközt bevetnek, köztük egy termogravimetrikus analizátort is, mely képes meghatározni a minta hamu-, nedvesség- és illékony anyagtartalmát.
A világjárvány katasztrofális mértékben hatott a környezetünkre, ezért szükség van arra, hogy újrahasznosítsuk az általunk termelt szemetet. A zsolnai szakik éppen ezen buzgólkodnak.
(A noizz.aktuality írása alapján)