„Láttál már nálunk türelmesebb, segítőkészebb, igazabb embert?”

Három hónap után, május 16-án folytatódott Horváth Lehel és fia, Tibor bírósági tárgyalása, akiket azzal vádolnak, hogy súlyosan bántalmazták az apa feleségét.

„Láttál már nálunk türelmesebb, segítőkészebb, igazabb embert?”
Fotók: Paraméter - további képekért kattints!

Mi történt eddig?

  • Horváth Lehelt és fiát 2018 márciusában súlyos testi sértéssel és veszélyes fenyegetéssel gyanúsította meg a rendőrség, egy nagyszabású akció keretén belül vették őket őrizetbe csótfai otthonukban.
  • Horváth Lehel 2016 óta védett tanúként szerepelt a csallóközi maffia ellen zajló büntetőeljárásban. A csótfai férfi volt az, aki 2016-ban életét féltve úgy döntött, felkeresi a rendőrséget, és vádalku ellenében kitálal a Sátor Lajos-féle dunaszerdahelyi maffia által 2001 és 2010 között elkövetett legsúlyosabb bűncselekményekről, bizonyos gyilkosságokról, amelyek az ő csótfai birtokán történtek.
  • A vád szerint Horváth a fiával súlyosan bántalmazta a feleségét. A nő első vallomásában, 2018 márciusában azt állította, hogy meg akarták etetni az oroszlánnal. A feleség kritikus állapotban került a dunaszerdahelyi kórházba.
  • 2018 októberében a Nemzeti Bűnüldözési Ügynökség (NAKA) testi sértésről gyilkossági kísérletre minősítette át a csótfai férfi és fia, Tibor ellen tavaly márciusban indított büntetőeljárás tárgyát.
  • A következő tárgyalásra 2019. február 14-én került sor, és nem várt fordulat következett: a feleség megváltoztatta vallomását, és azt állította a bíróságon, hogy korábban hamisan tanúskodott, a vádlottak nem bántották és baleset miatt került kórházba.  

A május 16-i tárgyalásra két tanút idéztek be, akik meg is jelentek.

Akárcsak a februári tárgyaláson, Horváth most is hangsúlyozta, hogy felesége akkoriban ópiáttartalmú gyógyszereket szedett, és ezért szerinte nem lehetett tudatánál, amikor a rendőröknek először vallomást tett.

A tanúk közül elsőként B. Alfrédot hallgatták ki, aki az ominózus estén éppen jelen volt Horváthéknál. A szűkszavú tanú hosszú éveken át dolgozott a vádlottnak, ez idő alatt pedig úgy tűnt neki, bár voltak veszekedések, jó volt a családi viszony.

Elmondása szerint aznap kiabálásra lett figyelmes, és közben kiszabadult az oroszlán. Arra a kérdésre, hogy mit látott a saját szemével, a tanú elmondta, ő csak a munkáját végezte, nem foglalkozott a körülményekkel, de annyit látott, hogy Iveta késsel érkezett meg, amit Tibor elvett tőle. A vallomása szerint a nő ittas állapotban volt, és elképzelhetőnek tartja, hogy gyógyszereket is bevett. Megkérdezték tőle, hogy szemtanúja volt-e testi bántalmazásnak. A tanú azt felelte, a szóbeli viták gyakoriak voltak, de nem látott olyat, hogy ez tettlegességig fajult volna.

Ezt követően a vádlott is kérdezhetett a tanútól, és ekkor hangzott el a tárgyalási nap legmaradandóbb dialógusa.

- Láttál olyat, hogy a családban bántottam volna valakit? - kérdezte Horváth.

- Biztosan nem - válaszolta a tanú.

- Volt rá okom valamikor, hogy szétrúgjam a segged, és megtettem valamikor?

- Volt rá ok, de nem tette meg.

- Láttál már nálunk türelmesebb, segítőkészebb, igazabb embert? Szerinted hazudnak, akik mást állítanak?

- Nem láttam, szerintem hazudnak.

A következő tanú, Cs. László, aki a börtönben találkozott Lehellel és fiával, és korábban terhelő vallomást tett ellenük, ezúttal megtagadta a vallomástételt. A férfi ezt azzal magyarázta, hogy a legfontosabb számára a családja biztonsága.


(tt)