Megosztás
Két igazán hangsúlyos személyiség is szónokolt a Fico-kormány büntetőjogi enyhítései ellen meghirdetett tüntetéssorozat dunaszerdahelyi állomásán. Aki esetleg nem volt tisztában vele, mire is készül a kormány, azt Jaroslav Spišiak korábbi országos rendőrfőkapitány közérthetően felvilágosította, Hunčík Péter pszichiáter, publicista pedig már 35 éve is a demokráciáról szónokolt a dunaszerdahelyi VMK épülete előtt, és csütörtökön este megtette ismét.
Országszerte több mint 30 városban az eddigi legnagyobb tüntetéssorozatot tartották február 1-jén este. A demonstrációk egyik felét a PS-SaS-KDH ellenzéki hármas helyi szervezetei szervezték, a többi polgári kezdeményezés nyomán indult. Dunaszerdahelyen előbbi esetről volt szó, de nem ez volt az első ilyen jellegű esemény, hiszen három héttel ezelőtt Szabó Michal, a Slovensko párt helyi koordinátora már szervezett egyet, csak arról nem sokan tudtak.
Miške Tamás, a PS helyi képviselője kérdésünkre kifejtette, hogy arról a tüntetésről nem volt tudomásuk, mivel pedig országosan számos városban a PS-SaS-KDH hármas szervezi a tüntetéseket, így Dunaszerdahelyen is ebből indultak ki. Éppen ezért a szónokok között is olyan személyek szerepelnek, akik e hármashoz kötődnek vagy pártfüggetlenek.
A PS parlamenti képviselőjeként mondott beszédet Jaroslav Spišiak egykori dunaszerdahelyi járási, később országos rendőrkapitány, aki szakavatottként tudta kritizálni a kormány tervezett büntetőjogi intézkedéseit, hiszen a megszüntetendő intézmények javát ő javasolta vagy részt vett abban a folyamatban, amelynek végén létrejöttek.
De nem ezzel kezdte beszédét, hanem azzal, hogy amikor az Országos Rendőrkapitányság élére került, akkor későbbi utódját, Tibor Gašpart, aki jelenleg a Smer parlamenti képviselője, és a legesélyesebb jelölt a szlovák titkosszolgálat (SIS) igazgatói posztjára, lényegében kidobta a NAKA elődje, a Korrupcióellenes Hivatal éléről.
„Úgy láttam ugyanis, hogy nem elég rátermett ahhoz, hogy vezesse ezt az alakulatot, mivel a korrupció elleni harc éppen stagnált” – fogalmazott. Hozzátette, hasonlóképp megvált Bernard Slobodníktól, akit pedig később, mikor már Gašpar volt a rendőrkapitány, megtettek a NAKA gazdasági bűncselekményekkel foglalkozó egységének főnökévé, a 2020-as kormányváltást követő, állami korrupciót leleplező politikai földrengéssorozat idején a rendőrségi ügyek együttműködő tanújává vált, és vallott számos politikai vagy egyéb vezető beosztású tisztségviselő piszkos ügyeiről.
Spišiak emlékeztetett, hogy a Büntető Törvénykönyv módosításainak két legfontosabb momentuma a kiszabható büntetéseknek, valamint a bűntények elévülési idejének jelentős csökkentése.
„Hosszú évekről lecsökkentik az elévülési időt három évre. Tehát ha három évig nem lesz egy elkövetőből gyanúsított, akkor lényegében megússza. Miért is teszik ezt? Mert ezáltal sokan, akik most gyanúsítottak, érinthetetlenek lesznek” – hangsúlyozta. A tömeg erre azt kezdte skandálni, hogy „szégyen”.
„Likvidálni akarják a rendszert, amit lényegében én építettem ki. Én javasoltam, ültettem át a gyakorlatba és alkalmaztam. Ez pedig a szervezett bűnözés és korrupció leleplezésének folyamata az együttműködő tanúkon keresztül” – fejtette ki. Elmondta, hogy a tervezett módosításokkal semmissé vagy a bíróság előtt felhasználhatatlanná tennék az együttműködő tanúk vallomásait.
VIDEÓ:
Elmagyarázta, hogy az együttműködő tanúk rendszerét likvidálják azáltal is, hogy a büntetési tételeket lecsökkentik. „Soha semmilyen bűnöző nem akar majd együttműködő tanú lenni, mivel a bűntényért, amit elkövet, feltételest vagy pénzbüntetést is kaphat, ezért pedig inkább kitart, minthogy tanúskodjon a főnökei ellen, elveszítve addigi pozícióját. Ez a legnagyobb probléma. A rendőrségnek nem lesz lehetősége leleplezni a legmagasabb szinten lévő bűnözőket – magyarázta.
– Ha lecsökkentik a büntetéseket, az lesz, ami a 90-es években. Nem lesz akadály, nem lesz semmi, ami megfékezné a maffiát, és ha nem lesznek fékek, akkor a maffia nőni kezd. Ezt aztán senki nem állítja meg. (…) Ezt én megéltem és önök is, mert Dunaszerdahelyen volt a legrosszabb.”
„Szégyen! Állítsuk meg őket!” – válaszolta a mintegy 150 fősre duzzadt tömeg.
Hunčík Péter civil szónokként érkezett a demonstrációra, és úgy is vezették fel őt a szervezők, mint aki már a ’89-es bársonyos forradalom idején is meghatározó személyisége volt a cselekményeknek. Az ismert pszichiáter, író, publicista vissza is utalt erre a beszéde kezdetén, kijelentve, hogy akkoriban szinte mindenkit ismert, aki az események környékén sertepertélt.
„Érdekes módon egy embert soha nem láttam. Nem volt résztvevője ezeknek a folyamatoknak, és ez az ember ma Szlovákia miniszterelnöke, negyedik alkalommal. Robert Ficóról van szó, aki egy interjúban azt mondta, hogy ’89-ben észre sem vette, hogy itt lezajlott egy forradalom és valami változás történt a társadalomban” – emlékeztetett, hozzátéve, hogy egy olyan embernek kellene elmagyarázni a demokrácia lényegét, akinek fogalma sincs arról.
Hunčík utalt egy elemzésre, mely szerint a demokrácia megmaradásának esélyei sokkal jobbak olyan országokban, ahol már évtizedek óta létezik, mert az emberek bele tudnak kapaszkodni. „Úgy gondolom, hogy Szlovákia a 30 éves demokratikus múltjával bizony elég nehéz helyzetben van és tényleg csak akkor tudja megvédeni ’89 vívmányait, ha össze tudunk állni és kifejezni véleményünket Szlovákia minden területén, Szerdahelyen és Komáromban is” – mondta.
Beszélt arról, hogy ezek a folyamatok, melyek Szlovákiában is, a világ számos pontján zajlanak, mivel a világ egyre komplexebb működése vonzóvá teszik a tömegek számára azokat, akik egyszerű válaszokat tudnak adni, tehát a populistákat.
„Ők mondanak néhány jól érthető, leegyszerűsített mondatot, de sosem az igazságot, és az emberek nagyon boldogok, hogy végre értik a világot. Odaállnak a populista mögé és nem veszik észre, hogy ők tulajdonképpen bedöntik, nem pedig segítik a demokratikus világot – fejtette ki Hunčík. – Győzzék meg a barátaikat, ismerőseiket, hogy demokrácia ilyen szempontból nem szlovák vagy magyar ügy, ez a mi közös ügyünk és csak közös munkával tudjuk elérni.”
A tüntetésen a KDH nevében Peter Štuller gyermekorvos szólalt fel, aki szarkasztikusan megjegyezte, hogy a kormány első 100 napjából az a jó, hogy ennyi már eltelt. Figyelmeztetett arra is, hogy ennyi idő elteltével sem tudni, mit terveznek az oktatás- vagy egészségüggyel.
„Az egészségügy sír, az oktatásból mindenki menekül, a legfontosabb nekik viszont elfogadni azt, ami miatt tüntetünk” – fogalmazott. A kisebb tömeg ekkor ismét azt kezdte skandálni, hogy „szégyen”.
Pozsonyban már hetedszer valósult meg a kormány intézkedései elleni tüntetés, Dunaszerdahelyen másodszor. Jövő csütörtökre ismét a Slovensko koordinátora, Szabó Michal jelentett be térfoglalást, a mai tüntetés szervezője, Miške Tamás egyelőre nem tudott részleteket mondani a következőről.
A tüntetés résztvevői között legalább fele-fele arányban voltak szlovákok és magyarok. Dunaszerdahelyről viszont legtöbben a Szövetségre és a Smerre szavaztak, nem pedig a tüntetéseket szervező ellenzékiekre. Miške Tamás azt üzente nekik, hogy még ha a kormánypártra is szavaztak, nem jelenti azt, hogy minden tervezett intézkedésükkel egyet kell értsenek. „Mondjuk ki közösen, hogy ez a törvényjavaslat nem jó nekünk, nem jó a szlovákiai állampolgároknak!”
(SzT)