1
Fotó: Szinghoffer Mátyás
Megosztás
A nyári vakáció nemcsak a fesztiválok, hanem gyakran a tudatmódosítás szezonja is. Létezik-e biztonságos kábítószerezés? Ilyen és ehhez hasonló kérdések záporoztak dr. Zacher Gábor felé a Gombaszögi Nyári Tábor paraméteres szervezésű beszélgetésén.
Hogy ki Zacher doki, azt talán nem kell magyarázni. Ő az a magyarországi toxikológus, akit mindenki ismer. A szakember – márcsak a beszélgetőtársa, Kálmán Norbert ráhatására is – nem kerülgette a kását, mindjárt a közepébe vágva a fesztiválozók számára összefoglalta, mit érdemes tudni a másnaposság állapotáról. Persze, a legfontosabb tudnivaló, hogy az ilyen stádiumot a legokosabb megelőzni. Ha az ilyen felelős hozzáállás mondjuk egy táborozás alkalmával mégsem jön össze maradéktalanul, akkor jó, ha van nálunk egy fájdalomcsillapító. Mert például egy paracetamol hatóanyagú szer simán elűzi a fejfájást, és mondjuk egy savcsökkentő gyógyszer a gyomor állapotát hozhatja rendbe. De
a közvélekedéssel ellentétben a kutyaharapást szőrével jegyében elfogyasztott reggeli gyógysör az nem működik.
Ugyanakkor ha az ember türelmesen vár 12-14 órát, akkor a másnaposság magától is elmúlik. És mindjárt jött egy jó tanács is: ebben a nagy melegben lehetőleg ne töményet igyunk, az hamar felszívódik a szervezetben. A toxikológus azt tanácsolja, hogy ehelyett inkább fröccsöt vagy sört fogyasszunk.
A szakértő szólt arról, lát-e különbséget a szlovákiai és a magyarországi drogfogyasztás között. Szerinte vannak különbségek, és úgy véli,
a magyarországi helyzet kicsit durvább, nálunk, Szlovákiában nem tűnik annyira problematikusnak a helyzet.
Ez lehet, azért van, mert az itteni fiatalok kevésbé kíváncsiak, és a drogfogyasztás amúgy is a nagyobb településekhez kötődik, ahol a fogyasztó eltűnik a tömegben. Ha a magyarországi drogtérképet nézzük, a szerhasználat városokra koncentrálódik. Illetve vannak szertipusok, mondjuk a szintetikus marihuánaszármazékok, ami a szegregátumra, szegénytelepekre jellemző. És ez Szlovákiában is hasonlóképpen van.
A legjellemzőbb fesztiváldrog természetesen a "tréfás" fű, amit manapság könnyű beszerezni. Elég egy telefon, és pár perc után megáll egy lesötétített üvegű Golf, és megtörténik a tranzakció. És mondjuk a chillout sátor környékén biztos előfordulhat egy kis ecstasy is. Csak bízni lehet abban, hogy a már említett szintetikus marihuánának nem hódol senki sem. Zacher reméli, a jelenlévőknek van annyi eszük, hogy ez utóbbire nem fanyalodik senki sem, mert ez nagyon romboló tud lenni. Magyarországon ez a legolcsóbb szer, cigarettába sodorva már 150 forintért – 40 centért – hozzá lehet férni. De ez egy tipikus zombiszer, amibe bele lehet pusztulni.
Azt viszont ránézésre nehéz felismerni, ki, milyen drogot fogyasztott, bár alapból a szemek árulkodóak lehetnek. De már annyira összefolynak a külöböző szerek, hogy ez megnehezíti a szakemberek munkáját. Különben is, ha el kell látni a pácienst, akkor a tüneteket kell gyógyítani. Ami meg a drogprevenciós előadásokat illeti, olyat csak abban az értelemben van értelme tartani, hogy beszélni kell arról, a droghasználat szempontjából mennyit változott a világ, és a célunk az kell legyen, hogy minél többen jó döntést tudjunk hozni,. Az 1969-es
Woodstocki Fesztiválon a fiatalok még olyan marihuánás cigarettát szívtak, amelyiknek a pszichoaktív hatóanyaga, a tetrahidrokannabinol tartalma (THC) mindössze 2-3 százalékos volt. Azzal semmi különösebb gond nem akadt. Jelenleg azonban már gyakran 10-15 százalékos hatóanyagú spanglit árulnak.
Sőt, a csehek egy kis génmódosítási technikával már közel 40 százalékosat is elő tudnak állíti. Tehát a szakemberek feladata az információk átadása, mert beszélni kell a különböző kockázatokról, ugyanakkor az elrettentésnek nincs értelme. Felmerülhet a kérdés, mi történik akkor, ha az ember kipróbál egy marihuánás cigit? Elindul lefelé a lejtőn? Nem feltétlenül. Sokan megállnak a kannabisznál. De azzal a hozzáállással is baj lehet, ha azt gondoljuk, ez meg sem kottyanhat, mert nem halunk bele. Mert
nincs olyan szer, ami száz százalékosan biztonságos lenne.
Lehet, hogy már ötször szívott mariskát valaki, aki a szertől jól érezte magát, rasztafári érzés kerítette hatalmába, ellazult, de mondjuk a hatodiknál beüt egy pánikzavar. Hirtelen úgy érezheti, hogy megmozdul a Föld, és hányni kezd a fűtől. Ezzel szemben más lehet az alkohol fogyasztása, ha azt egy keretrendszeren belül "üzemelteti" az ember. Mondjuk két sörnél vagy ugyanennyi fröccsnél pontosan tisztában van az ember azzal, mire számíthat. Viszont a drognál nem tudhatja senki sem, pontosan mi van az anyagban, ezért azt nem is lehet ilyen keretrendszerben használni.
Ha az lenne a kérdés, hogy hogyan drogozzunk biztonságosan, a válasz egyértelmű: sehogy. "Ha kapsz egy tabléttát valakitől, nem tudod, mi az, hiszen nincs minőségbiztosított szer". Napjaink szerhasználata olyan, mint az orosz rulett. Nem tudni, mit tartalmaz, hányféle és milyen erős hatóanyagot. Ezért aztán a biztonságos szerhasználat a nulltolerancia.
Ott azonban, ahol például legalizálták a marihuánát, ott ellenőrzött körülmények között gyártott, bevizsgált hatóanyagú a fű, és így minimális a félrecsúszás veszélye. Ezért aztán
nem ördögtől való, hogy eljussunk a legalizációig a mi régiónkban is,
de most sokkal égetőbb problémáink vannak, mondjuk az, hogy Putyin elvtárs elzárja a gázt. Zacher a fokozatosság híve, először az orvosi célú használatot engedélyezné, aztán jöhetne a dekriminalizálás, és végül a legalizálás. Amikor Zacher doki még pályakezdőnek számított, a szerek szempontjából az más világ volt. Pár évtizede még a heroinosok domináltak, és akkor még ő is hitt az elrettentésben.
Egy provokatívnak szánt kérdésre a toxikológus megjegyezte, ha mindenképpen egy kábszert kellene alkotnia, akkor az olyan lenne, amelyiknek nincs mellékhatása, hiszen a jelenleg ismert vagy 1100 szer egyikének a hatása sem garantál jó trippet.
(sp)