1
-illusztráció- (Fotó: Unsplash)
Megosztás
Körülbelül 7000 nyelvet beszélnek világszerte. A válasz arra a kérdésre, hogy melyik nyelv a legrégebbi, még mindig nem világos a tudósok számára.
A legkorábbi ékírással írt feljegyzések Mezopotámiából a Kr. e. 8. évezredből, míg a sumér írás a Kr. e. 3. évezredből származnak.
A kínai nyelv több mint 3000 éves. Az első kínai karakterekkel ellátott szöveg i.e. 1250-ben jelent meg. A legfrissebb adatok szerint ma a kínai a legszélesebb körben beszélt nyelv, amely 37 országban mintegy 1,24 milliárd ember első nyelve.
2010 óta az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) évente egy napot a világ egyik nyelvén – angolul, arabul, kínaiul, franciául, oroszul és spanyolul – ünnepel. Április 20-a a kínai nyelv napja.
A dátum Zhang Tie történetíró születéséhez kapcsolódik, aki Chuang-ti, a mitikus kínai sárga császár udvarában dolgozott (i.e. 2600 körül). A legenda szerint Zhang Tie készítette a kínai karakterrel rendelkező könyvet.
Az archaikus vagy ókori kínai nyelvet a Zhou-dinasztia kora-középső szakaszában használták, amely az i.e. 11. és 7. század között létezett. Az ókori kínai szövegek minden bizonyítékát bronz tárgyakra írták, a Shujing-versre, amelyet a történelem könyvének is neveznek, a Shijing dalok könyvére és Yi Jing műveire.
A kínai nyelv fejlődése több ezer évig tartott, ezalatt különböző dinasztiák váltották egymást. Kína különböző régióiban különböző kínai dialektusokat használnak, amelyek sok esetben teljesen érthetetlenek egymás számára. Ma a kínai nyelv legtöbb formája a mandarin kínai és a kantoni.
A kínai karakterek története a 15. századra nyúlik vissza. Kr.e. napjainkig, amit hosszú fejlődés követ, mind az új karakterek létrehozásának elvei, mind a grafikai forma tekintetében.
A kínait hagyományosan az analitikus nyelvek közé sorolják, e tekintetben szintaktikai szerkezetét tekintve az angolhoz hasonlít. Ugyanakkor a kínai nyelv tonális nyelv, ami azt jelenti, hogy magának a szótagnak a kiejtésén kívül hangszín is kapcsolódik hozzá. Az írott nyelvben négy van, plusz nulla hang. Itt tér el az irodalmi nyelv a déli dialektusoktól, amelyekben több hangot használnak.
A modern kínai nyelv alapvetően a 19. század második felétől formálódik, és az 1920-as években a nyelvpolitikában is jelentős változások következtek be.
2010. február 19-én az Egyesült Nemzetek Szervezete úgy döntött, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezetének hat hivatalos nyelvét külön ünnepli az év egy napján. A döntést az ENSZ Tájékoztatási Osztályának képviselői hozták meg az anyanyelv nemzetközi napjának előestéjén, amelyet február 21-én ünnepel az Egyesült Nemzetek Oktatási, Tudományos és Kulturális Szervezete (UNESCO).
Az Egyesült Nemzetek Hivatalos Nyelvi Napjainak célja, hogy felhívják a figyelmet mind a hat hivatalos ENSZ-nyelv történetére, kultúrájára és fejlődésére. Egy másik cél továbbra is a többnyelvűség és a kulturális sokszínűség, valamint az ENSZ mind a hat hivatalos nyelvének azonos szintű használatának előmozdítása.
Az ENSZ a francia nyelv napját (március 20.), a kínai nyelv napját (április 20.), az angol nyelv napját (április 23.), a spanyol nyelv napját (április 23.), az orosz nyelv napját (június 6-án) és az arab nyelv napját (december 18-án) ünnepli. ).
A Kr.e. 15. században a teknőspáncélokra és a marhahús lapockákra rögzített feliratokat használták például a jóslásban. Az ezen a tartós anyagon megörökített írás piktográfiai, azaz képi jellegű.
A kínai karakterek története az ie 15. századtól napjainkig hosszú fejlődésen ment keresztül mind az új karakterek létrehozásának elvei, mind a grafikai forma tekintetében.
Az északi és déli tartományok hagyományosan a Long Rivertől (Yangtsi) északra és délre oszlanak. A Kínában élő kínai lakosság többsége északi dialektusokat beszél. Becslések szerint több mint 800 millió lakos beszéli ezeket a dialektusokat, és megértik egymást. A déli dialektusokat több mint 350 millió lakos beszéli.
Az egységes írott nyelv népszerűsítése 1948 előtt kezdődött, de csak az elektronikus média – különösen a rádió – megjelenésével mutatták be Kína déli vidékein is.
A kínait hagyományosan az analitikus nyelvek közé sorolják, e tekintetben szintaktikai szerkezetét tekintve az angolhoz hasonlít.
A kínai nyelvet 1988-ban kezdték el tudományos alapon oktatni Szlovákiában. A Kelet-Ázsiai Tanulmányok Tanszék az egyetlen akadémiai munkahely Szlovákiában, ahol kínai és más keleti nyelvek, például japán és koreai oktatás folyik. Régebben a kínait hatévente nyitották meg, manapság minden második évben a japánnal felváltva.
Az első évfolyamra legfeljebb 25 diák léphet be, ebből körülbelül 20 diák végzi el. Négy év kínai alapképzés után a hallgató mester- vagy doktori fokozatot szerezhet a pozsonyi Comenius Egyetem (FiF UK) filozófiai karán, vagy kínai egyetemeken folytathatja tanulmányait.
2016-ban a Zólyomi Műszaki Egyetemen Konfuciusz tantermet alakítottak ki az Idegen Nyelvek Intézete és a Kelet-ázsiai Nyelvek Tanszék (FIF UK) együttműködése alapján, ahol a Konfuciusz Intézet működik.
TASR/para