A legsúlyosabb szankció az orosz földgáz- és kőolajimport leállítása lenne, most valójában mi finanszírozzuk Putyin háborúját – Interjú
Gazdasági szankciókkal próbálja megállítani a Nyugat az orosz tankokat Ukrajnában. Szankciókat jelentett be Boris Johnson brit miniszterelnök és Joe Biden amerikai elnök, csütörtökön éjjel pedig „példa nélküli gazdasági szankciókat” fogadott el az Európai Tanács, vagyis az unió tagállamainak vezetői. Mindenki „példa nélküli”, „rendkívüli”, „súlyos” szankciókról beszél. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint azonban a szankciók nem sokat érnek, azzal vádolja a Nyugatot, hogy magára hagyta Ukrajnát. Kevesli az eddig elfogadott intézkedéseket Zuzana Čaputová köztársasági elnök is. A szankciók lehetséges hatásáról Dudáš Tamás közgazdásszal, a Páneurópai Főiskola dékánjával beszélgettünk.
Tényleg olyan súlyosak ezek a szankciók, ahogyan egyes politikusok mondják? Putyin „megijed” tőlük?
Nem vagyok annyira biztos, hogy megijed tőlük. A szankciók első hulláma, amelyről még hétfőn döntöttek a nyugati államok, amikor Putyin elismerte a donyecki és a luhanszki „népköztársaságokat”, nem akadályozta meg abban, hogy elindítsa a katonai akciót. De az tény, hogy tegnap az USA és az Európai Unió is bekeményített.
A szankcióknak két iránya van: a bankszektorban a legfontosabb játékosokat megpróbálják elvágni a tőkepiacoktól, és ugye vannak a személyes szankciók, amelyek Putyin belső körére és az orosz milliárdosokra vonatkoznak.
Emellett pedig szankciókkal sújtják az egyes gazdasági ágazatokat is. Viszont tegnap Joe Biden is hangsúlyozta, hogy az energia piacok stabilitása érdekében az energia árának átutalását továbbra is engedélyezik. Ezt úgy is lehet olvasni, hogy nem mertük ezeket a tranzakciókat rangsorolni. A másik dolog, amiről már két napja folyik a vita, az Oroszország kizárása a nemzetközi fizetési SWIFT-rendszerből. Erről az uniós tagországok sem tudtak csütörtök éjjel megegyezni.
Joe Biden ezt úgy kommentálta, hogy négy nagy orosz bankot elvágnak a nemzetközi rendszertől, és szerinte ennek majdnem olyan hatása van, mintha lekapcsolnák a Oroszországot a SWIFT-ről. Tehát szerinte az elfogadott szankciók elég súlyosak. Így látja ön is?
Ehhez a részleteket is látni kellene, azt például, hogy pontosan mi mindenről kapcsolták le az orosz bankokat, de tény az, hogy hétfőn még csak a kisebb bankokról volt szó, tegnap viszont már eljutottunk a legnagyobb bankokig, a Sberbankig és VTB Bankig.
Mit jelent egy banknak, hogyha elvágják az európai vagy nyugati piacoktól, elzárják a nemzetközi bankrendszertől? Hogy érzi ezt meg a bank ügyfele vagy maga a bank?
Az kérdés, hogy pontosan mitől vágták el, a részleteket még nem ismerjük. Ha egy bankot elzárnak a nemzetközi pénzügyi piacoktól, akár az európai, akár az Egyesült Államok piacaitól, akkor csak a saját forrásaira támaszkodhat, vagy jelen esetben talán még kínai forrásokra, de az európai forrásokra és az amerikai forrásokra már nem számíthat.
Dudáš Tamás (Fotó: Páneurópai Főiskola)
És ez azt jelenti, hogy nem fogja tudni kifizetni az ügyfeleit, például a betéteseit?
Ez attól függ, hogy mekkora a tőkeerőssége, milyen a helyzete. Egy idő után fizetési nehézségek is felmerülhetnek.
A tervezett ágazati korlátozások mit céloznak, mit akarnak ezekkel elérni?
Egyrészt a kettős rendeltetésű áruk kerültek a tiltólistára, olyan termékek, amit katonai célokra is lehet használni.
Ez mit takar, milyen árut értenek alatta? A számítógépek is ide tartozhatnak?
Igen, csipek, számítógépek stb., aminek katonai felhasználása is lehet. Joe Biden arról is beszélt, hogy a high-tech-től, a modern technológiától, például a szuperszámítógépektől kell elvágni Putyint.
Ez milyen hatással lesz Oroszországra? Lesz konkrét hatása a háború kimenetelére, vagy ezek inkább hosszabb távú intézkedések, amelyek gyengítik az orosz gazdaságot?
Az én olvasatomban hosszabb távú hatásokat lehet várni. Tehát ezektől nem omlik össze az orosz gazdaság a jövő hónapban sem, de minél tovább tartanak majd a szankciók, ezek a hatások annál komolyabbak lesznek.
Minél tovább nem jutnak ki a pénzügyi piacokra, nem vásárolhatnak modern technológiákat, csipeket, akkor egyre nagyobb problémákat okoz majd az orosz gazdaságnak.
Van a szankcióknak egy másik vetülete is: most szinte minden állam csatlakozott hozzájuk, nemcsak Amerika, Európa és Nagy-Britannia, hanem Japán, Ausztrália és Új-Zéland is, de a Dél-Korea és Tajvan is benne van. Vagyis szinte nem marad partnere Oroszországnak.
Volodimir Zelenszkij ezeket a szankciókat nem tartja elegendőnek, úgy értékeli, hogy a Nyugat magára hagyta Ukrajnát ebben a háborúban. Nem csak azért, mert nem küld katonákat, hanem mert a szankciók sem elégségesek. Milyen ennél szigorúbb szankciókat fogadhattak volna el? Le lehetne állítani a gázmegrendeléseket, vagy a kőolaj-megrendeléseket? Mi lehetett volna a most elfogadott szankcióknál szigorúbb?
Igen, ezeket is meg lehetett volna lépni. De szigorúbb lépés lett volna a SWIFT banki kifizetési rendszerből való kizárás.
Az utolsó, ultimátumszerű lépés, a legutolsó opció pedig az lenne, hogy nem vásárolnánk energiahordozókat Oroszországtól.
Ez viszont, legalábbis rövidtávon komolyabb problémákat okozna a Nyugatnak is. Nem is annyira az Egyesült Államoknak, mint inkább Európának, mert a földgáz csaknem 40 százaléka Oroszországból érkezik Nyugat-Európába. Ezt helyettesíteni kellene. Ha viszont nem mondunk le róla, akkor skizofrén helyzetbe kerülünk, hiszen végül is mi fizetjük a háború költségeit. Ezt úgy értem, hogy a háború miatt nőtt az energiahordozók ára, amit mi fizetnünk, így az oroszok több pénzt kapnak a földgázukért, meg az olajukért, mint a válság elején.
A háború hogyan hat az orosz gazdaságra? Tudjuk, hogy Putyinnak hatalmas pénzügyi tartalékai vannak, az orosz államadósság is nagyon alacsony, viszont azt is láttuk, hogy talán csütörtökön 40-50 százalékot zuhant az orosz tőzsde.
Az igaz, hogy az oroszok nagyon komoly devizatartalékkal rendelkeznek, mintegy 600 milliárd USD-re teszik ennek értékét, talán ezért is érezték magukat olyan magabiztosnak. Ez nem kevés, globális szinten is kevés országnak van ennél nagyobb devizatartaléka. Plusz még van egy orosz olaj-befektetési alap is, amiben további 200 milliárd USD van. Ebből a szempontból valószínűleg úgy voltak vele, hogy a szankciókat egy ideig át tudják vészelni.
Viszont a háborúnak vannak negatív hatásai, a rubel összeomlott tegnap, a tőke kezdett menekülni az országból, a tőzsdeindex összeomlott.
Minél tovább fognak tartani ezek a szankciók, annál jobban érvényesülnek majd ezek a hatások az orosz gazdaságban. Valahol az a kérdés, hogy ki bírja tovább: mi vagy az oroszok.
De látva ezeket a tartalékokat, akkor hónapokról beszélünk.
Egyetértek, az oroszok pár hónapig biztosan ki tudják húzni ezeket a szankciókat összeomlás nélkül.
A szankciók, illetve a háború negatív hatással lesz a mi gazdaságunkra is. Drágább lesz a kőolaj, így drágább lesz az üzemanyag, és tovább nő a földgáz ára. Mire kell számítanunk ezen kívül?
Ez az alap, az energiahordozók ára tovább emelkedik majd, és ez tovább fűtheti az inflációt, mert az energiahordozók az ára beépül az összes további terméknek az árába. Az infláció már e nélkül is nagyon magas volt, Szlovákiában majdnem 8 százalékos. Tovább emelkedik majd az élelmiszer ára. A további hatások attól függnek, hogy meddig tart majd a konfliktus, hogyan végződik. Nem tudom megjósolni, hogy mi lesz ennek az egésznek a végkimenetele. De a kereskedelmi kapcsolatok is sérülhetnek. Oroszország ugyan nem a legfontosabb célország az export számára, de vannak szlovák vállalatok, amelyek oda szállítanak, például az autógyárak is. Emellett lesznek egyéb költségek is, például az, hogy érkeznek-e menekültek, mennyi menekült jön Szlovákiába. Ennek is lesz pénzügyi hatása, hiszen a menekülteket el kell helyezni, biztosítani kell a szállást stb.
Az ellátásban várhatóak esetleg akadozások? Lesz elég benzin, földgázra? Van valami más, amit csak Oroszországból tudunk beszerezni, és hogyha leáll a szállítás, akkor hiányozni fog?
A földgáz az, ami a legvészesebb. Kőolajat tudunk beszerezni más forrásból – például az Adria kőolaj-vezetéken át – délről. Igaz, már földgázból is jobban állunk, nem vagyunk annyira elszigetelve, mint 2009-ben, amikor az ukrán-orosz válság miatt januárban leállt néhány hétre a gázszállítás.
Most már jobban rá vagyunk kötve a nyugati hálózatokra, földgázt is tudunk venni máshonnan, nemcsak Oroszországból, hogyha nagyon szorul a helyzet.
Kérdés, hogy lesz-e elegendő földgáz. Amerika próbálja cseppfolyósított földgázzal helyettesíteni. Katar is ígérte, hogy tudna cseppfolyósított földgázt szállítani, de ők be vannak táblázva, nagyrészt Dél-Kelet-, Kelet-Ázsiába szállítanak. Ha valamivel tehát probléma lesz, az a földgáz. Most ugyan éppen tavaszodik, de az ipar, az energiatermelés nyáron is használ földgázt.
Kinek fájna jobban, ha nem vennénk tovább földgázt Oroszországtól? Nekünk, mert drágábban és máshonnét kellene beszerezni, vagy Oroszországnak, mert nem tudná eladni a földgázát?
Rövid távon nekünk, mert adaptálódnunk kellene erre a helyzetre, de hosszú távon az oroszoknak. Ha megnézzük, hogy milyen Oroszország exportstruktúrája, abban a nyersanyagok komoly százalékot tesznek ki. Ha az európai országok nem vásárolnák az orosz olajat, gázt, vasércet, akkor az nagy lyukat ütne az orosz külkereskedelemben, az orosz költségvetésben is, úgyhogy hosszú távon nekik jobban fájna.
Lajos P. János
