„Lehel, amikor kint voltál, akkor se nagyon szerettelek!”
Nagy sajtóérdeklődés mellett folytatódott a csótfai Horváth Lehel büntetőpere a bazini Specializált Büntetőbíróságon május 24-én.
A tárgyalás váratlan módon nem a 22 éves börtönbüntetését töltő Nagy Zsolt kihallgatásával kezdődött, mivel a vádlott még azelőtt fel akart szólalni, hogy a tanút bevezették volna a tárgyalóterembe.
Maffiavád, öt gyilkosság, és egy nagy értékre elkövetett lopás – erről szól a Horváth Lehel ellen zajló büntetőper.
Összes kapcsolódó cikkünk:
Horváth hosszasan sorolta panaszait, amelyek főként azt illették, hogy a bíróság nem nyújtotta rendelkezésére a korábbi tárgyalások jegyzőkönyveit és hangfelvételeit, hiába kérvényezte azokat már hónapokkal korábban. Szerinte ezzel a bíróság megsérti az igazságos eljáráshoz fűződő jogait.
A vádlott panasszal élt amiatt is, hogy az előző tárgyalásokon úgy érezte, nem kapott elég lehetőséget arra, hogy bizonyítsa a tanúvallomások ellentmondásait, és szerinte mindez azért történt, hogy
„a vád bizonyítani tudja a tömeggyilkos tanúk hazugságait.”
Horváth Lehel a vádlottak padján, jobbra háttal vádlottársa, K. Iván (Fotók: Paraméter)
Horváth Lehel továbbá elmondta: cukorbetegsége miatt szükséges, hogy este, a vacsora idejére visszaérjen nyitrai cellájába – ahol vizsgálati fogságát tölti –, és arra kérte a bíróságot, vegye ezt figyelembe, és a tárgyalási napoknak legkésőbb délután négykor mindig vessen véget.
Amiatt is panasszal élt, hogy mielőtt a tárgyalásra szállítják, nemcsak bilincset helyeznek lábára és kezére, hanem fejére fülhallgatót is raknak.
„Az utazás közben a fülemen erős hangon house zene szól, ami teljesen felborítja az egyensúlyomat”
– jelentette ki Horváth Lehel, hozzátéve, hogy ilyen állapotban – a betegségeit is figyelembe véve – az ő agyműködése nem képes a gyorsan elhangzó információkat feldolgozni.
A bíróság végül úgy döntött, hogy nem áll módjában elbírálni a vádlott panaszait, mivel azok az eljárás folyamatát érintik. A szenátus elnöke figyelmeztette Horváthot, hogy ne utasítsa arra a bíróságot, hogy az tartsa be a törvényeket, mert a bíróság ismeri a törvényt, sőt, felelős az eljárás törvényességéért.
A szenátus elnöke egyben szabálysértési bírság kiszabását helyezte kilátásba, amennyiben Horváth nem a tisztségük alapján szólítja meg a jelenlévőket, ha belevág a bírónő szavába, illetve ha túlzásba viszi a gesztikulációt, a mutogatást.
Nagy Zsolt a Specializált Büntetőbíróság tárgyalótermében (Fotók: Paraméter)
Meggyilkolt végrehajtó, fizetett ügyészek, bírók
Miután sikerült pontot tenni az elhangzott panaszok végére, a terembe vezették a dunaszerdahelyi alvilág egykori vezéreinek jobbkezét, Nagy Zsoltot – ismertebb nevén Csontit.
Miután a súlyos Covid-betegségből nemrég felépülő Nagy beszámolt arról, milyen tevékenységet végzett a bűnszervezet, elmondta, hogy tudomása szerint Horváth milyen bűncselekmények elkövetésében vett részt, amelyek a helyi maffiához köthetők.
„Részt vett a széfrablásban, megrendelte Karika Csaba meggyilkolását, fehér lovakat ástak el nála, lelőtte Sloboda végrehajtót – amit a saját szememmel láttam –, és Reisz Andort is lelőhette, mert én is ott voltam, és amikor a lövést hallva odafutottam, Sátor és Lehel kezében is fegyver volt”
– sorolta az eseteket Nagy. Amikor a tanú a Sloboda nevet említette, arra a dunaszerdahelyi végrehajtóra gondolt, aki annak idején közeli viszonyban volt a bűnszervezet egyes tagjaival, például 2003 végén megjelent Reisz Andor nagyszabású, 27. születésnapi ünnepségén is.
A hatóságok 2004 nyara óta kezelik eltűntként Sloboda Zoltánt (Fotó: rendőrségi felvétel)
Akkoriban Sloboda végrehajtói tevékenysége kapcsán felmerült, hogy törvénysértéseket követhetett el, majd 2004 nyarán a férfinak nyoma veszett. Eltüntetésével a Sátor-féle maffiát gyanúsítják, és a bűnbanda „sírásóinak” útmutatása alapján a rendőrök keresték is a holttestét az utóbbi években, de Sloboda földi maradványai nem kerültek elő.
Nem sokkal később sokatmondó párbeszéd alakult ki a vádlott és a tanú között.
H. Lehel: „Haragszik rám azért, mert az én vallomásaim alapján 22 évre ítélték?”
N. Zsolt: „Nem haragszok.”
H. Lehel: „Nem?”
N. Zsolt: „Nem.”
H. Lehel: „Akkor szeret engem, nem igaz?”
N. Zsolt: „Lehel, amikor kint voltál, akkor se nagyon szerettelek.”
H. Lehel: „...és én ennek nagyon örültem, hogy őszinte legyek!”
Ezen a ponton a bírósági szenátus elnöke elveszítette türelmét, és fennhangon közölte a vádlottal: újra eltért a tárgytól, és ha ezt még egyszer megteszi, akkor pénzbírsággal sújtják. Ezután a vádlott egy sor kérdését visszautasította a bíróság, mert nem a per vádpontjait érintették. Így Horváth arra sem kapott választ, hogy Nagy meg akarta-e őt gyilkolni 2016-ban, mielőtt – a csótfai vádlott lakhelyétől mindössze pár kilométerre – a rendőrök elfogták őt egy víkendházban.
Arra a kérdésre, hogy a bűnbandának voltak-e fizetett rendőrei, Nagy igennel felelt, és a szökésben lévő Boris Drevenákot nevezte meg – aki többek között 2003-ban segített a Sátorékkal konkuráló Écsi Béla meggyilkolásában. A tanú szerint más hatósági személyeket is fizetett a maffia, de ő ezt csak másodkézből tudja.
„Voltak fizetve ügyészek, bírók, de a nevüket nem tudom. Ezeket többnyire Reisz Andor vagy Kádár Krisztián rendezte. A tisztelt vádlott is tudja, hogy neki is hányszor el volt intézve, amikor megverte a feleségét vagy satöbbi”
– tette hozzá Nagy Zsolt.
Szemkontaktus tanú és vádlott között: háttal Nagy Zsolt, jobbra Horváth Lehel (Fotók: Paraméter)
A nagy széfrablás
A tanú kihallgatása során részletesen beszámolt arról a 2003-as dunaszerdahelyi lopásról, ami szintén a Sátor-féle bűnszervezethez köthető. A vád szerint 45 millió korona tűnt el egy dunaszerdahelyi banki széfből, amelyet egy helyi - korábban illegális gázolajbizniszekkel is összefüggésbe hozott – vállalkozó, Farkas Tibor használt. A tanú szerint az üzletember jóban volt Reisz Andorral, ugyanis ÁFA-csalásokat követtek el együtt. A jó viszonyra utal az is, hogy Sátor emberei – köztük Csonti is – huzamosabb ideig ingyen tankolhattak Farkas benzinkútján.
Nagy Zsolt elmondta: szem- és fültanúja volt annak, ahogy Horváth Lehel Reisz Andor irodájában felhozta: „Farkaséknak nagyon sok pénzük van a széfben”, és ebből a beszélgetésből született meg a lopás ötlete. Számoltak azzal is, hogy a készpénz esetleg gazdasági bűncselekményekből származhat, így a károsult nem biztos, hogy egyáltalán feljelentést tesz majd a rendőrségen.
A gond már csak az volt, hogy a banki széf kinyitásához két kulcsra volt szükség – a trezoron lévő egyik zárat egy banki alkalmazott nyitotta ki a bank kulcsával, majd a kliens ezután egyedül maradt a teremben, és a saját kulcsával kinyitotta a második zárat, és ezzel a trezort is. Ezt a nehézséget azonban sikerült áthidalni, és a bűnözők dolgát könnyítette, hogy bizonyos kulcsok több széf kinyitására is alkalmasak voltak.
„Lehel szólt Andornak, hogy kéne szerezni egy embert a bankban, aki kihozza a banki kulcsot, vagy legalább annak lenyomatát. Ez meg is történt, és ezután Lehel szerzett egy embert, aki kibérelt egy olyan trezort, aminek a kulcsa nyitja Farkasék széfjét is”
– részletezte a lopás tervezési fázisát Nagy. Hozzátette: amikor mindez megtörtént, a bankban szintén széfet bérlő Horváth Lehel, valamint a másodrendű vádlott, K. Iván kipróbálták, nyitható-e Farkasék trezorja a megszerzett kulcsokkal. Ezután küldhették be a banktól szintén trezort bérlő Karika Csabát – Horváth alkalmazottját –, aki végül végrehajtotta a lopást.
Nagy Zsoltot a Specializált Büntetőbíróság tárgyalótermébe vezetik (Fotók: Paraméter)
Az ominózus napon Nagy Zsolt elmondása szerint azzal volt megbízva, hogy titokban a bank előtt várja az elkövőt, majd kövesse őt, hogy nem lóg-e meg a pénzzel. Visszaemlékezése szerint Karika nem próbált meg lelépni, a pénzt egy kofferben a dunaszerdahelyi Euromarket egykori épületéhez szállította, ahol Horváth Lehel akkoriban diszkót üzemeltetett. Kicsivel később maga Nagy is bement az épületbe.
„Reisz Andor behívott, és megmutatta a pénzt, ott állt halomban az asztalon. Azt mondta, hogy 30 millió korona. Összeraktuk a pénzt, és este fölvittük Sátorhoz Pozsonyba, aki akkor épp ott lakott”
– idézte fel emlékeit a tanú. A 30 milliós zsákmányt Sátor Lajos és Reisz Andor osztották szét a bűnszervezet tagjai között. Nagy másfél millió koronát kapott az összegből, amiből berendezte új lakását.
A 2003-as lopást a maffia nagy sikerként könyvelte el, később azonban ez a bűncselekmény mégis vihart kavart a bűnszervezet körében. A belső konfliktust Raisz Csaba – aki az 1999-es tízes gyilkosság gyanúsítottjaként ült előzetesben 5 évet – robbantotta ki, amikor 2005-ben kiszabadult a vizsgálati fogságból.
„Ő jóban volt Farkasékkal, akik azt mondták neki, hogy nem 30, hanem 50 millió korona volt a széfben. Sátor számon is kérte Andort, hogy mit akar ez jelenteni, aki erre azt mondta, hogy hazudnak, mert a rendőrök kipróbálták a széfet, és nem is fért volna bele 50 millió korona. Később kitudódott, hogy Lehel és Andor eltettek belőle 20 millió koronát, és elosztották egymás között”
– ismertette Nagy Zsolt a helyzetet. Arról egyébként, hogy a lopás értelmi szerzői „lefölözték” az összeget, korábbi tanúk is hasonlóan szóltak. Ilyen volt például Kádár Krisztián vallomása is, aki többek között azt állította, hogy Sátor Lajos részben az eltitkolt „bevétel” miatt gyilkolta meg 2006-ban Reisz Andort.
Az egybehangzó kijelentések szépséghibája, hogy a lopás teljes összege nem teljesen stimmel bennük: Kádár 40-50 millió koronáról beszél, míg Nagy Zsolt 50 milliós összegről, a vádirat, valamint a károsultak szerint pedig 45 millió korona volt a trezorban. A hatalmas összeget a bank hosszú évekig tartó pereskedés után egyébként visszafizette a sértettnek, vagyis Farkas Tibornak.
Nagy Zsolt fegyőrök gyűrűjében (Fotók: Paraméter)
Nagy Zsolt maratoni kihallgatása este hat óra után ért véget, és kedden, május 25-én folytatódik.
(Barak Dávid)
