1
Illusztráció
Megosztás
Egy szlovákiaira 200 ezer dollárnyi gazdagság jut, ami hatszor kevesebb, mint ami a legtehetősebbnek számító svájciakra és norvégokra esik. Mindez abból a vaskos világbanki kiadványból derül ki, amit október legvégén publikáltak, és amiről az Aktuality hírportál számolt be.
A Washingtonban székelő pénzügyi intézmény ötszáz oldalas anyaga, amely A nemzetek változó jóléte 2021 címet viseli, egyebek mellett azt vizsgálja, hogy 1995-től számítva mennyit fejlődtek az egyes országok 23 év leforgása alatt, azaz 2018-ig. Ez alapján az válik világossá, hogy minden probléma ellenére
Szlovákia azon országok közé tartozik, ahol a leggyorsabb iramban növekszik a jómód.
A szomszéd országokkal összevetve egyedül Lengyelország gyarapodási tempója bizonyult szaporábbnak, ahol a vizsgált időszakban száz százaléknál nagyobb volt a növekedés.
Magyarország fejlődése – Szlovákiával együtt – az 51 – 100 százalékos sávban mozgott, míg Csehország és Ausztria az 1-től 50 százalékig terjedő mezőben.
Ukrajnának a teljesítménye ennél is sokkal rosszabb, Kijev mínusz 5 és 0 százalék közötti hanyatlást könyvelhetett el 1995 és 2018 között.
Európában a Lengyelországhoz hasonló lendületet egyedül a balti államok (Észtország, Lettország és Litvánia) produkálták, valamint Fehéroroszország, továbbá Bulgária és Bosznia-Hercegovina. Ebbe az "elit csoportba" tartozik a világ két legnépesebb országa is, Kína és India.
A világbanki tanulmány nem kizárólag a bruttó hazai termékre összpontosított, hanem tágabb összefüggésekben vizsgálta az államokat. Mert néhány ország GDP-je a jövő generáció rovására növekedett, ami nem tekinthető fenntarthatónak, tehát az ilyen esetekben a jóléti mutató csökkent. Hiszen, még ha az adott országban növekedett is a lakosság bevétele, de ha a másik oldalon a kormány és a vállalati szféra lelkén szárad az erdőirtás, a talajromlás és a túlhalászás, akkor a jómód gyarapodásáról nem lehet beszélni.
A globális jómód egyenetlen elosztására is fény derült. Néhány alacsony jövedelmű ország egyre inkább lemorzsolódni látszódik a többi államtól. Olyan országokan él a világ összlakosságának 8 százaléka, ahol az elmúlt 23 esztendő alatt alig lépett előre. A másik oldalon meg ott vannak a világ leggazdagabbjai, ezek közül is kiemelkedik Svájc, Norvégia és Luxemburg.
Egy svácira majdnem 1,3 millió dollár jut, egy szlovákiaira 200 ezer, egy csehre 276 ezer, egy magyarra 174 ezer, egy lengyelre 139 ezer, egy osztrákra 633 ezer és egy ukránra 55 ezer dollár.
Mindez piaci árfolyamon (MER) értendő, és kissé más a helyzet, ha az úgynevezett vásárlóerő-paritást (PPP) vesszük figyelembe, amit mindenekelőtt a nemzetközi életszínvonal-összehasonlításokra használnak.
A Világbank közgazdászai azt javasolják a kormányoknak, hogy
a szegényebb államokban legfőképpen a humán tőkébe fektessenek be, az egészségügybe és a környezetvédelembe.
Fontos, hogy az infrastrukturális beruházások – utak, vasút, energetika – mellett a fenntartható mezőgazdaságra és a biodiverzitásra is ügyeljenek. Azok az országokb, ahol az utolsó évtizedekben elsősorban az ásványi kincsek kitermelésére fókuszáltak, ott a jólétet illetően minimális fejlődést, esetleg visszaesést tapasztalhattak csupán.
(az Aktuality cikke alapján)