Lehet, hogy Szlovákiában is olcsóbbá teszik a benzint? 

A pozsonyi olajfinomító a magyarországi MOL-csoporthoz tartozik, amelyik társaság az európai konkurenseivel ellentétben orosz nyersanyagot, Urál típusú, úgynevezett nehéz kőolajat használ. A Sme lap szerint ez annyiban fontos részletkérdés, hogy ehhez a fajtához van hozzáigazítva a finomító technológiája. Mivel az oroszok katonai agressziójának következtében egy csomó szankciót vezettek be az EU-s országok, ráadásul embargó fenyegeti a kőolajukat is, megcsappant iránta a kereslet, és ezért most még olcsón lehet hozzájutni.

Csak hogy átlássuk a helyzetet: a február végén megindított háború előtt a Barátság kőolajvezetéken érkező Ural mindössze 2 dollárral volt olcsóbb a nyugati piacokon beszerezhető Brent olajnál, most viszont már 36 dolláros különbségre nyílt ki az olló. Ez azt jelenti, hogy a Slovnaft a nyersanyagot 25-30 százalékkal olcsóbban szerzi be a versenytársaihoz képest. Az Uralhoz kalibrált technológia miatt a cég eléggé függ az orosz kőolajtól, hiszen az átállítás csomó pénzbe kerülne, és eltartana pár évig.

A MOL átlagos finomítói nyereségkulcsa az olcsóbb beszerzéseinek köszönhetően márciusban és áprilisban a tavalyi átlaghoz képest a tízszeresére ugrott. Ezért állítólag a cég az áprilisi haszonkulcsát nem árulja el, amire korábban még nem volt példa. A cseh Trinity Bank elemzője szerint ez azért lehet így, hogy ez a gazdasági eredmény ne húzza fel az embereket. A Slovnaft a saját haszonrésének kérdését nem tartja irányadónak, mert abban még nincs benne számos más kiadás sem, ráadásul ez azt sem veszi figyelembe, hogy egész márciusban üzemszünet volt a Slovnaftban, és csak a kapacitásainak a felével működött. Arról meg nem is beszélve, hogy a haszon nagy részét lenyeli az a piaci helyzetet figyelmen kívül hagyó állami beavatkozás, amikor Orbán Viktor kormánya tavaly novemberben 480 forintban (1,26 euró) állapította meg a 95-ös benzin árát.

A Slovnaft nyilatkozataitól függetlenül

az olcsó orosz olaj hatása már a MOL gazdálkodásában is megmutatkozott. Az Erste Befektetési Zrt. elemzői szerint a cégnek ebből naponta nyolc-tízmillió euró haszna származik.

A Mol az első negyedévben 184 milliárd forint (486 millió euró) adózás előtti eredményt (EBITDA) ért el. Ez kétszerese a nyereségnek az előző év azonos időszakához képest. Ez a helyzet biztos örömmel tölti el a részvényeseket, de a magasabb haszon nem gyűrűzik be a végfelhasználókhoz. Hogy mi mennyiért tankolhatunk, az továbbra is a hollandiai szaktőzsdétől függ.

Richard Sulík gazdasági miniszter az orosz kőolajat érintő szankciók tervezetével kapcsolatban azt nyilatkozta, hogy Szlovákiának – körülbelül 3 éven át tartó – átmeneti időre lenne szüksége, amíg hozzáidomulna az új helyzethet. Ez a véleménye egybeesik Hernádi Zsolt MOL vezérigazgató állításával is. A szlovák kormány más tagja is aktív ebben a témában. Igor Matovič pénzügyminiszter például csütörtökön arról beszélt, hogy ezekről a kérdésekről tárgyalt már a külgazdasági ügyekért is felelős magyar külügyminiszterrel, Szijjártó Péterrel. A legerősebb szlovák kormánypárt elnöke azt is megjegyezte, hogy ennek kapcsán a Slovnaft irányítójával, Világi Oszkárral is találkozott.

A Denníkn hírportál felidézi Matovičnak a Rádio Expres műsorában tett megjegyzését, ahol elhangzott, hogy

körvonalazódik egy egyezség a kőolajjal kapcsolatban, amivel összefüggésben annyit még elejtett, hogy az előnyös lesz az emberek számára.

A lap megjegyezte azt is, hogy Matovič, és vele együtt egész Szlovákia a magyar-ukrán konfliktus mellékszereplőjévé vált, hiszen Kijev azt veti Budapest szemére, hogy nem támogatja kellőképpen a megtámadott országot, és nem hajlandó megszabadulni az orosz kőolajtól.

Karol Hirman energetikai elemző úgy látja, hogy ha Magyarországra nem lesz érvényes az orosz olajat érintő EU-s embargó, akkor az csupán a MOL – és vele együtt a Slovnaft gazdasági eredményeire lesz jótékony hatással, az autóikat tankoló emberek a rotterdami piaci árat fizetik meg.

Ha a Barátság kőolajvezetéket leállítanák, akkor ott van még a 2015-től létező horvátországi Adria vezeték. Sulík államtitkára szerint ha csak ezen keresztül érkezne a nyersanyag, akkor a Slovnaft termelése 30 százalékkal hanyatlana, ami lefedné az ország szükségleteit, de betenne a régiós országok energiabiztonságának. Azaz, ha továbbra is jön rendesen az orosz kőolaj, akkor a Slovnaft nem veszíti el az exportpiacait.

(Sme/Denníkn)