1
Fotó: aktuality.sk
Megosztás
Mivel most már el lett temetve a politikai korrektség, tulajdonképpen szóra sem kellene méltatni, ha egy politikus nemzetáruló kurváknak minősíti sajtórtekezletén vendégeit. Az újságírókat nevezetesen. Elvégre Donald Trump, az USA frissen megválasztott elnöke is épp így beszélt a sajtó képviselőivel a minap. Miután eszmecserére invitálta őket ő is…
Akkor meg miféle hírértéke lehet annak, ha a szlovák kormányfő, Robert Fico is úgy gondolta, elküldi melegebb vidékre a sajtó embereit? Méghozzá a politikai korrektség kivéreztetését elkövető vagy azt megkönyebbülésel, sőt, üdvrivalgással fogadó politikuskollégái keresetlen stílusában. (A politikai korrektséget mellőző stílusban ugyanez így szól: a vérbunkó csürhe kocsmai stílusában.)
Fico egyébként azért akadt ki, mert a sajtó tudatta a nyilvánossággal, hogy egy munkahelyén egy volt állami hivatalnok (aki a mutyizást látva önszántából felmondott munkahelyén) szerint gyanús közbeszerzések zajlottak a külügyminisztériumnál. Konkrétan azt gyanította, hogy a szlovák EU-elnökség előkészületeivel összefüggő rendezvényekre ellenőrizetlenül költötték el az adófizetők pénzét. Ebbéli gyanúját pedig azért tudatta a sajtómunkásokkal, mert az illetékes miniszter tétlen maradt észrevételeit követően.
Érthető, miről van szó? A kormányfő szerint azért kurvázhatja és nemzetárulózhatja le jogosan a sajtó embereit, mert azok a munkájukat végezték, végzik. Vagyis tárgyilagosan tudatták, tudatják az olvasóikkal, hallagatóikkal, nézőikkel, vagyis a nagyérdemű adófizető közönséggel, ha valami gyaníthatóan bűzlött, bűzlik.
Ilyen alapon a nagyérdemű adófizető közönséggel is közölhette volna agresszív kismalacként a miniszterelnök, hogy húzzon a büdös francba. Enyhén szólva, hiszen a politikai korrektség eltemetése után ugyanezt sokkal vulgárisabban, nagyokat anyázva is el lehet követni.
Egészen addig, amíg a címzetteknek, mármint a nagyérdemű adófizető közönségnek le nem esik, hogy mit gondolnak róla az általuk fizetett alkalmazottaik. Igen, a politikusok, akik a nagyérdemű közönség által az államkasszába befizetett adókból élnek. Közszolgaként és magányszemélyekként egyaránt. Méghozzá olyannyira, hogy még az általuk összehívott sajtóértekezletek költségeit is a nagyérdemű közönség fizeti.
De mi lesz akkor, ha esetleg túlfeszülnek némely húrok? Azok is mellőzhetik ám a politikai a politikai korrektséget, akik a számlákat fizetik!
Az efféle kurvázásra is volt már példa. És nem volt benne köszönet…