1
Illusztráció
Megosztás
A Csallóközi Hírlap 1927. január 2-i számában Mire jók a műkedvelők? címmel a szerző (valószínűleg Dobler Kálmán szerkesztő) nehezményezi, hogy a nyugat-szlovenszkói keresztényszocialista párt “furcsa eszközhöz fordult a párt megalapozása tekintetében”.
Közlése szerint a Lelley Jenő dr., a nyugat-szlovenszkói keresztényszocialista párt volt vezére és érdekbarátai Érsekújvárott összejöveteleket tartanak, “amelyeken a közeledő községi választásokra való tekintettel elhatározták, ujból felélesztik halottaiból a nyugat-szlovenszkói keresztényszocialista pártot, Keresztény Néppárt elnevezéssel. Azon kívül elhatározták, hogy ujból megindítják a Népakarat cimű hetilapot.” A szerző így folytatja: “A párt ma meg is kezdte lassu munkáját. Itt a Csallóközben (…) egyik főcsatlósuk: Knapp Vince a Csallóközi Lapok hasábjain Műkedvelők rovata címen rovatot nyitott pár héttel ezelőtt, melyben Csallóköz műkedvelőit oktatja, könyveket igér, színdarabokat ajánl. A rovatban mindig megtalálható a cím: Köztársaság tér 8., Pozsony. Kötelességünknek tartottuk felvilágosítani a mükedvelőket, hogy a Knapp Vince által hirdetett Műkedvelők szövetsége nem más, mint a Lelley-párt pozsonyi expozitúrája”.
Az írásból továbbá megtudható, hogy Dunaszerdahelyen nyolc esztendeje működik a Műkedvelő Gárda. Tekintélyes ruhatára és könyvtára van, s hozzá a műkedvelők bizalommal fordulnak – darabok, ruhák, díszletek és egyéb tanácsok ügyében – a széles környékről. Számtalan esetben rendezett előadásokat vidéken is. A Gárda egyesület, mely “minden párton és politikán kívül áll, s egyedüli célja kizárólag a magyar kultúra ápolása, fejlesztése és támogatása”.
Még egy hír 1927-ből. A lakszakállasi születésű Csallóközi Farkas Lőrinc (1898-1966) kapott megbízatást 1927-ben a gyulai művésztelep megszervezésére. A festő a budapesti Képzőművészeti Főiskolán tanult, majd a nagybányai és a kecskeméti művésztelepen képezte magát. Mesterei Ferenczy Károly, Zemplényi Tivadar, Révész Imre voltak. 1918-tól a Műcsarnokban és magyarországi csoportos kiállításokon szerepelt. Több műve található a Magyar Nemzeti Galériában és a nürnbergi Germán Múzeumban. Festői naturalizmusa problémáiban közel áll az impresszionizmus formabontó, atmoszféra érzékeltető irányához, viszont elválasztja tőle mélabúra hajló, magát sötét tónusokban kiélő egyénisége. Legismertebb munkái: Pásztorlány, Tanyaudvar, Folyóparton, Kukorica szedők, Folyópart szélmalommal, Indulás a vásárba, Vásárban, Szélmalom, Városliget a Szépművészeti Múzeummal, Tanya télen, A Szolnoki Színház, Csendélet, Felhős táj, Téli város alakokkal, Vízhordó, Városrész, Piac a szélmalommal.
(Lelkes Vince)