Lengvarský nagy kórházreformra készül, megváltozhat, mely kórházakban mit kezdhetnek velünk
Vladimír Lengvarský (OĽaNO-jelölt) kórházreformjáról már tárgyalnak a koalíción belül, végleges formája augusztusra lehet, januártól pedig elkezdhetik megvalósítani. Lényege, hogy öt különböző kategóriára osztaná a kórházakat, és a reformnak köszönhetően az újjáépítési tervből kórházfelújításra, vagy -építésre is hívhatnának le pénzt. A Denník N foglalta össze a lényeget.
Egy ehhez hasonló kórházi reformot már Andrea Kalavská (Smer-jelölt) is tervezett Peter Pellegrini kormányzása alatt, a Robert Fico vezette Smer azonban lestoppolta.
Lengvarský tervének része, hogy bizonyos kórházak közösségi vagy regionális intézmények lennének. Ezeknek kell legközelebb esnie az otthonunkhoz és a legalapvetőbb egészségügyi ellátást biztosítaniuk. A nagyobb városokban komplex kórházak működnének, melyekben a betegségek nagy részét gyógyítanák, az állami kórházakat viszont tovább specializálnák. Ezek végeznék a legbonyolultabb beavatkozásokat.
Az egyes szintek közül az első lenne a közösségi kórház, ahol leegyszerűsítve a rehabilitációt és a gyógykezeléseket végeznék, esetleg egynapos műtéteket, emellett nappali ellátóként működnének és itt volna a sürgősségi betegellátás. Ezeknek a kórházaknak a lakosok 90%-a számára 20 percen belül elérhetőnek kell lenniük.
A regionális besorolású kórházak a régiók szintjén nyújtanának standard akut és tervezett ellátást. Alapvető akut sebészeti beavatkozásokat végeznének, mint például a vakbélműtét, vagy olyan tervezetteket, mint az ízületcsere, és ezekben a kórházakban zajlanának a szülések is. Ezek olyan régiót kell magukba foglalhanak, hogy a lakosok legalább 90%-a 30 percen belül eljusson az intézménybe. 100-200 ezer lakost, tehát két vagy három járás kiszolgálását célozná egy ilyen kórház.
A komplex ellátást nyújtó kórházak képeznék a harmadik szintet, ez nagyjából a megyei kórházaknak felelhet meg, az emberek 90%-ának egy órán belül el kell tudnia jutni ide. 450-900 ezer embert szolgálhatnának ki, akut és tervezett beavatkozások terén is. Súlyos balesetek sérültjeinek akut ellátása vagy közepesen súlyos onkosebészeti beavatkozások folynának ezekben az intézményekben.
A következő a végső vagy felső szint, melyeket 1,4-2 millió ember kiszolgálására szabnának, akiknek 90 százaléka 90 percen belül eléri az intézményt. Ez lényegében azt jelenti, hogy legalább egy ilyen kórházra van szükség az ország nyugati részében, közepén és keleti régióiban. Ezek a kórházak a kevésbé gyakori, specializált ellátást biztosítanák, mint például a szívsebészet, magas komplexitású idegsebészet, bonyolult onkológiai ellátás, vagy magas szintű specializáltságot igénylő gyermekellátás.
A nemzeti vagy országos szinten pedig egyetlen kórház volna, ahová a legbonyolultabb egészségügyi ellátást összpontosítanák, például a szívátültetéseket.
A reform egy további lényeges pontja, hogy a különböző szinteken lévő intézmények útmutatást kapnának, milyen gyorsan és milyen ellátást kell biztosítaniuk. Ma ugyanis a páciensek java nem tudja, hol mire jogosult. A reform a lakosok számára a lehető legközelebbi kórházban garantálná a számukra megfelelő ellátást.
Ugyancsak a reform egyik intézkedése, hogy csökkentené az akut ellátásra szolgáló betegágyak számát a hosszú távú kórházi kezelést, rehabilitációt igénylők vagy azok számára, akiknek súlyos, gyógyíthatatlan betegségük miatt palliatív, azaz életminőséget javító ellátásra van szükségük életük utolsó szakaszában.
Szlovákiában jelenleg mintegy 28 ezer akut ellátásra szolgáló betegágy áll rendelkezésre, és ugyan a járvány jelentősen megváltoztatta ezek felhasználását, alapvetően csupán a 60%-uk foglalt átlagban. 2030-ra ezek számát fokozatosan 17 ezerre csökkentenék, míg a többit az említett súlyos betegek számára különítenék el.
A Denník N felhozott egy példát e téren: tehát aki például súlyos agyvérzést szenved, annak az akut ellátás során akut betegágyra van szüksége, viszont később a rehabilitáción is el kell, hogy lássák, akár hosszabb távon, míg megtanul újra járni, beszélni. Ergo szükség van arra, hogy a betegágyak gyakran szabad harmadából tartósan átcsoportosítsanak például a rehabilitációra, ahol pedig nagyobb igény van rájuk.
(Denník N)
