Lényeg Az Antikrisztus már itt pusztít a szomszédban, de azt nem tudjuk, hogy milyen pornót néz

2022. december 28. - 21:44 | Belföld

Ez itt a Paraméter napi hírösszefoglalója, a LÉNYEG. A nap legfontosabb eseményeit szemlézzük, így garantáltan nem marad le semmiről.

LÉNYEG: Az Antikrisztus már itt pusztít a szomszédban, de azt nem tudjuk, hogy milyen pornót néz
Fotó: TASR/AP

A mai LÉNYEG meghallgatható itt:

Podcastjaink elérhetők az Apple Podcasts és a Google Podcasts alkalmazásban, valamint a Spotify-on is!


Ha cunami, földrengés vagy a szomszédban rettenetes háború nem pusztít, a két ünnep között tényleg alig történik valami. Ilyenkor jönnek jól az év végi felmérések, elemzések, esetleg bónuszként Nostradamus okosságai, ha történetesen valami napi összegzést kell összerántani.

Nostradamus megmondta

A francia reneszánsz neves alakja bizony olyan életművet hagyott maga mögött, hogy több száz éves jóslataival is képes megmenteni egy uborkaszezonnak beillő nap összefoglalóját. Főleg, ha az előttünk álló esztendőre durva dolgokat jövendöl. Ha nincs más a kéznél, neki is lehet hinni egy kicsit, elvégre beletrafált a londoni tűzvész rombolásába, anno Hitler hatalomra jutását is kiszimatolta, és hát, ha nagyon akarjuk, akkor valahol a koronavírus-járványt is előre látta. A műveinek ismerői szerint Nostradamus 2023-ra is mond meredek dolgokat, például több hónapig tartó háborúra számít. Ami elég reálisnak tűnik, tekintve, hogy az oroszok 10 hónapja gyilkolásznak a szomszédos Ukrajnában, és valószínűleg ezt az iszonytató szokásukat nem tudják levetkőzni pár hónapon belül. Ezzel kapcsolatos lehet a Mester azon próféciája is, hogy bizony jövőre meglátogatja az emberiséget az Antikrisztus. A híreket rendszeresen olvasók meg bólogathatnak, ő már bizony itt van köztünk huszonvalahány éve, és ezt a szörnyszülöttet Vlagyimír Putyinnak hívják. De ezt a pontatlanságot nem vethetjük a fél évezreddel ezelőtt jósolgató látnok szemére.

Nem tetszik nekünk a szétválás

Hogy pontosan mit mondott a híres jövendőmondó az 1993-as évvel kapcsolatban, az most így hirtelen nincsen meg. Mi már 30 esztendeje tudjuk, hogy ekkor bomlott fel a Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaság, és így maradtunk mi egy jóval kisebb ország polgárai. Azt viszont egy friss felmérés eredményeiből ismerjük, hogy mit is gondolunk erről a kettéválásról. Azt sejteni lehetett, hogy a társadalom ebben a kérdésben is megosztott, de hogy ennyire, az tényleg komoly teljesítmény. Szinte ugyanannyian tartják jó dolognak azt, hogy a cseh és a szlovák országrész különvált egymástól, mint amennyien az ellenkezőjéről vannak meggyőződve. Aztán itt van az is, hogy az addig közös ország felosztását kik, milyen társadalmi csoportok tartják rossz lépésnek. Itt jövünk be a képbe mi, "szlovenszkói" magyarok, akik túlnyomó részben negatívan értékeljük a felbomlást. Ebben biztos benne van az is, hogy a kulturáltabbnak tartott csehek irányából több jóindulatot feltételezünk, de ebbe a kérdésbe a felmérés már nem ad betekintést. Annyi biztos, hogy Csehszlovákia feldarabolásának ellenzőiként egy csapatba kerültünk a szélsőséges Republika és a Putyin-simogató, populista Smer szavazóival, akiknek hogy, hogy nem, szintén nem annyira jön be a 30 évvel ezelőtti szétválás.

Heger harmatgyenge volt

De huppanjunk vissza a jelenbe, és nézzük meg, a politológusok miként értékelik az évet a legnagyobb hatalmú politikusok tevékenységével összefüggésben. Kiderült a nyilvánvaló, hogy Eduard Heger, az ország irányításával ideiglenesen megbízott exkormányfő harmatgyenge miniszterelnök volt. Nem csupán az volt vele a baj, hogy pártszempontból az OĽaNO vezetőjének, Igor Matovič pénzügyminiszternek volt alárendelve. Tevékenységét ráadásul a Sme rodina elnöke, a szintén koalíciós Boris Kollár is megkérdőjelezte úton-útfélen. Ez utóbbi politikussal, a gyerekgyárosnak is titulált pártelnökkel kapcsolatban amúgy is sok a tisztázatlan kérdés, és így azt sem világos, hogy ha esetleg pornót néz, mire fanyalodik rá a mélyen tisztelt házelnök.

Utazik az állomás

Azonban annak már előre örvendhetünk, hogy Szlovákián keresztül is áthalad majd az a gyorsvasút, amely összekötné a V4-es fővárosokat. A szerelvények vagy 200 kilométeres sebességgel fognak repülni, ami azt jelenti, hogy Pozsonyból Prágába nagyjából másfél óra alatt juthatunk majd el. Ja, hogy ezt a tervek szerint csak 2040 után fogják majd átadni? Azt türelemmel kivárjuk. Addig bőven marad időnk arra, hogy fellapozzuk, Nostradamus pontosan mit is mond erről a szenzációs fejlesztésről.

Sidó Árpád

Címkék: LÉNYEG