1
Díszvendégek a születésnapi ünnepségen (balról jobbra): Miloš Zeman, Andrzej Duda, Alexander Van der Bellen, Markéta Pekarová Adamová és Iryna Vereščuk (Fotó: TASR)
Megosztás
Ez itt a Paraméter napi hírösszefoglalója, a LÉNYEG. A nap legfontosabb eseményeit szemlézzük, így garantáltan nem marad le semmiről.
A mai LÉNYEG meghallgatható itt:
Podcastjaink elérhetők az Apple Podcasts és a Google Podcasts alkalmazásban, valamint a Spotify-on is!
A cseh, a lengyel, az osztrák és az ukrán állam vezetői mellett Magyarország köztársasági elnökét is meghívta Zuzana Čaputová január 1-jére, a Szlovák Köztársaság megalakulásának 30. évfordulójára. Csehországot Miloš Zeman, Lengyelországot Andrzej Duda, Ausztriát pedig Alexander Van der Bellen köztársasági elnökök képviselték, a háború dúlta Ukrajnából Iryna Vereščuk miniszterelnök-helyettes jött el. Csehországból még egy „bónusz-vendég” is érkezett: itt volt Markéta Pekarová Adamová, a cseh képviselőház elnöke is, de hát ez a jó cseh-szlovák kapcsolatok esetében nem meglepő.
Magas rangú magyar vendég azonban nem vett részt a pozsonyi Vigadóban tartott ünnepségen.
Novák Katalin államfő hivatala hétfőn sem adott magyarázatot arra, hogy a magyar államfő miért nem tudott részt venni a vasárnapi ünnepségen.
A szlovák köztársasági elnök hivatala szerint Novák ugyan előre jelezte, hogy nem jön el, de azt nem közölte, hogy ennek mi az oka, írta a Napunk című hírportál.
A magyar köztársasági elnök így arról is lemaradt, hogy Zuzana Čaputová magas állami kitüntetésben részesített két szlovákiai magyart is: Takács András koreográfus a Pribina-kereszt I. fokozatát vehette át a Szlovák Köztársaság kulturális fejlődéséhez való kiemelkedő hozzájárulásáért, elsősorban a folklór területén. Korpás András pedig a szőlőtermesztés és a borászat területén szerzett rendkívüli érdemeiért kapta Čaputovától a Pribina-kereszt II. fokozatát.
„Ahol az emberek nagy része hisz a hazugságoknak”
A köztársasági elnök új évi köszöntőjében azt emelte ki, hogy a 30 éves országunk egyik legfontosabb tulajdonságának annak kellene lennie, hogy biztonságos otthont nyújt minden állampolgárának. Olyan Szlovákiát szeretne, ahol az igazságszolgáltatás mindenkire egyformán érvényes, ahol az emberek bízhatnak az államban, mert segít a nehéz helyzetekben, ahol az államot a politikusok irányítják nem pedig káoszba vezetik.
Elismerte azonban, hogy nem könnyű ezt egy olyan országban biztosítani, ahol az emberek viszonylag nagy része hisz a hazugságoknak és a propagandának.
Heger még miniszterelnöknek tartja magát
Mondott ünnepi beszédet Eduard Heger lemondásban lévő miniszterelnök is, aki a beszéd alapján még mindig tényleges kormányfőnek tartja magát. Legalábbis ez derül ki abból, hogy még mindig az ország irányítójának tartja magát. „Csináljunk együtt 2023-ban egy jobb helyet Szlovákiából, ahol jobb élni!” – szólította fel a lakosságot Heger. Azt csak a beszéde végén említette, hogy kormánya még karácsony előtt megbukott. Szerinte ez a „demokraták veresége volt, akik a kulcsfontosságú pillanatban nem tartottak össze”. Megható volt hallgatni, hogy bukott miniszterelnökként sem adja fel. Talán korábban kellett volna kicsit jobban „odalépni”, és a nyár végén egyben tartani a négyes koalíciót.
Most azt kívánta, hogy „a 2023 a konstruktív párbeszéd éve legyen, ne a destrukcióé”. Nem kis kívánság egy választási évben.
Vannak jó hírek is 2023 elején: az energia ára szinte nem változik, a nyugdíj nő
Az új évtől azonban – legalábbis a körülményekhez képest – nem kell csak rosszat várni. A parlament – és a kormány – azzal, hogy egy nappal karácsony előtt elfogadta a 2023. évi költségvetést, az egyik legkomolyabb energiaár-kompenzációt is elindította.
A lakossági villanyáram ára így csak minimális mértékben, mintegy 2,5 százalékkal nő 2022-höz képest,
miközben még a „rezsibajnok” Magyarországon is 28 százalékkal drágult átlagosan az áram, a földgáz ára pedig 124 százalékkal ugrott meg. A földgáz nálunk 15 százalékkal lesz drágább 2023-ban, a távhőért pedig szintén 15 százalékkal fizetünk majd többet, de ezt átlagosan kell érteni.
A tavalyi magas infláció idén megmutatkozik a nyugdíjak emelkedésében is, januárban az állami járadék 11,8 százalékkal emelkedik.
Ez egy átlagos, mintegy 500 eurós nyugdíj esetében már viszonylag szép emelést, havonta több mint 50 eurót jelent majd.
A nyugdíjasok közérzetét ez biztosan javítja, legalábbis addig, míg észre nem veszik, hogy az infláció idén sem áll meg. A Szlovák Nemzeti Bank előrejelzése szerint még idén is 10 százalék körüli drágulásra kell számítani, és az első hónapokban az élelmiszerárak emelkedése lesz a legmagasabb.
Lajos P. János