Lényeg Elkezdődött a népszámlálás, Daniel Lipšic speciális ügyész letette az esküt, a déli járásokban enyhén csökkent a fertőzöttek aránya

2021. február 15. - 20:42 | Belföld

Ez itt a Paraméter napi hírösszefoglalója, a LÉNYEG. Minden hétköznap csokorba szedjük a nap legfontosabb eseményeit, így garantáltan nem marad le semmiről.

LÉNYEG: Elkezdődött a népszámlálás, Daniel Lipšic speciális ügyész letette az esküt, a déli járásokban enyhén csökkent a fertőzöttek aránya
Fotó: NRSR

A mai LÉNYEG meghallgatható itt:

Podcastjaink elérhetők az Apple Podcasts és a Google Podcasts alkalmazásban, valamint a Spotify-on is!


Elindult a népszámlálás, jövőre megtudjuk. mennyi az annyi

Célegyenesbe fordult a népszámlálás, hétfőn nulla órától kitölthetővé vált a népszámlálási ív. A korábbi népszámlálásokhoz képest nagy változás, hogy csak elektronikusan lehet kitölteni a kérdőívet, ami a korábbi gyakorlathoz képest sokkal rövidebb: mindössze 13 plusz egy kérdésből áll. Ez a pluszkérdés – a nemzetiségre vonatkozó második kérdés – az, ami miatt majdnem az utolsó pillanatban módosult a kérdőív, elsősorban magyar – Összefogás, MKP és OĽaNO – politikusok miatt.

A módosítást arra hivatkozva kezdeményezték, hogy nem tudják, a kormány hogyan fogja értelmezni az eredményt – mert az előző kormánykoalíció ezt nem rögzítette legalábbis alkotmánytörvényben.

Furcsa ez a magyarázat, főleg egy olyan kormánypárti képviselőtől – Gyimesi Györgytől (OĽaNO) – aki folyamatosan azt hirdeti, hogy a jelenlegi kormány tesz a legtöbbet a kisebbségekért.

Talán ezt is megbeszélhetné Igor Matovič kormányfővel. Sajnos a nemzetiségre vonatkozó két kérdés kapcsán eljutottunk olyan érveléshez is, hogy ki a magyar – mert valahogy mindig ide jutunk. És most nem a kormány értelmezéséről van szó, hanem arról, hogy mi, szlovákiai magyarok el tudjuk-e fogadni magyarnak azt, aki a magyar mellett feltünteti második helyen mondjuk a szlovákot vagy a romát, sőt, esetleg csak második helyre írja be a magyart, mondjuk a roma után. Attól tartok, hogy sokan nem, pedig a nemzetiség nemcsak a gyökerekről, hanem a vállalásról is szól, és nemcsak az a magyar, aki „nekem” is tetszik. Még bízom benne, hogy az utóbbi hetek sok esetben felesleges vitája nem riasztott el a vártnál is több embert attól, hogy beírja a népszámlálási ívbe – mindegy melyik ablakba –, hogy ő magyar. Egy év múlva, az eredmények ismeretében okosabbak leszünk.

Daniel Lipšic lett a speciális ügyész

Hétfőtől Daniel Lipšic lett Szlovákia speciális ügyésze, miután letette az esküt Boris Kollár házelnök kezébe. Lehet, hogy Lipšic megválasztása lesz a jelenlegi parlament legellentmondásosabb döntése, amivel talán átlépte a Rubicont. Lipšic minden jogászi képessége és a szlovákiai politika jobbítása érdekében tett lépése ellenére

megmarad a kétség, hogy jó megoldás-e egy volt politikust választani a szervezett bűnözés felszámolására létrehozott ügyészi hivatal élére.

Ráadásul ő nemcsak egy volt politikus, hanem az a politikus, akit vagy nagyon szeretnek vagy nagyon utálnak, vagyis az egyik legmegosztóbb. A speciális ügyészi pozícióra fokozottan érvényes a mondás, hogy nem elég pártatlannak lenni, annak is kell látszani. A pártatlanság látszatát nem segítette elő, hogy tavaly nyáron módosították a törvényt úgy, hogy erre a funkcióra nem ügyész is pályázhasson, amit az ellenzék rögtön elnevezett lex Lipšicnek. Ráadásul egyetlen nem ügyész jelentkezőként miniszterbarátja, Milan Krajniak a szociális ügyi tárca vezetője intézte el neki a megválasztáshoz szükséges nemzetbiztonsági átvilágítást. Utálok egy oldalra kerülni Robert Ficóval, de attól tartok, ebben a kérdésben közelebb áll hozzám, mint szeretném.

Ahogy örültem neki, hogy Fico nem lett alkotmánybíró, örültem volna annak is, ha Lipšic nem lett volna speciális ügyész.

Legalább már oltják a pedagógusokat

A sok rossz Covid-hír között akad néhány pozitív is. Ugyan továbbra is rengeteg beteg szorul kórházi ápolásra, továbbra is magas a napi új fertőzöttek száma és aránya, de legalább már a hétvégén elkezdték oltani a pedagógusokat is. Ezzel újabb lépéssel közelebb kerülhetünk ahhoz, hogy legalább azok a gyerekek – az alsó tagozatosok és azok, akik végképp nem jutnak hozzá az online oktatáshoz – végre újra iskolába járhassanak. Persze ehhez nem elég csak beoltani a tanárokat, meg kell oldani a tanulók rendszeres tesztelését is, de talán ebben segíthet majd a gargarizálós tesztelés, ha szerdán a kormány is jóváhagyja.

A már említett rossz COVID-adatok mellett pozitívum, hogy az egy héttel korábbihoz képest javult a helyzet a Dunaszerdahelyi, a Komáromi és az Érsekújvári járás településein, legalábbis a hétvégi antigén tesztelés szerint. Jó lenne, ha ez mielőbb megmutatkozna a kórházak telítettségének a csökkenésében is.

Az abortusz, az örökzöld téma

Nem tud leválni a kormánykoalíció konzervatív része, és főleg Marek Krajčí egészségügyi miniszter az abortusztémáról. Valószínűleg úgy gondolja, ha nem jött be az őszi törvényi szigorítás, akkor legalább saját hatáskörben meg kellene nehezíteni a különben is nehéz helyzetben lévő nők dolgát. Most miniszteri rendelet módosításával akarja elérni, hogy a 40 feletti nők is fizessenek az abortuszért – most még ingyenes számukra –, ha annak nincs egészségügyi oka. És itt nem is az esetek számáról van szó – valószínűleg nem olyan sok –, mint inkább arról, hogy negyven felett jobbára szociális okai vannak az abortusznak. Magyarul: a szegény nők kérik az abortuszt.

A miniszter logikája szerint tehát ha szegény és nehéz helyzetben van, akkor még az állam is vegyen el tőle.

Bízzunk benne, hogy ezzel a lépéssel nem a járvány elleni intézkedések csődjéről akarja elterelni a figyelmet a miniszter, mert az már minősíthetetlen lenne. Legalább annyira minősíthetetlen mint az, hogy Szlovákia nem képes megbízható és pontos adatokat szolgáltatni a fertőzöttek számáról külföldi intézményeknek. Talán ha az egészségügyi miniszter kevesebbet foglalkozna az abortusz szigorításával, jobban menne az összeadás is.

- lpj -