Lényeg Ficónak az segít a legtöbbet, ha a parlament nem módosítja az előrehozott választás dátumát, így a kormányt és az elnököt is szidhatja

Fotó: TASR

A mai LÉNYEG meghallgatható itt:

Podcastjaink elérhetők az Apple Podcasts és a Google Podcasts alkalmazásban, valamint a Spotify-on is!

Újra csalódnia kellett annak, aki abban bízott, hogy a parlament módosítja januári döntését, és a szeptember 30. helyett már június 24-én megtartjuk a parlamenti választást. A Smer kezdeményezésére összehívott rendkívüli parlamenti ülést megnyitni sem sikerült, a minimálisan szükséges 76 képviselő helyett csak 63 jelezte részvételét a szavazógéppel. Holnap ugyan még egy kísérletet tesznek az ülés megnyitására, de az egyes pártok képviselőinek nyilatkozatai alapján biztosra vehető, hogy az is sikertelen lesz.

Az OĽaNO és az SaS előre kijelentette, hogy nem hajlandóak asszisztálni a Smer által kezdeményezett „cirkuszhoz”, és az ellenzéki javaslatot eddig támogató Sme rodinának is kezd elege lenni a feleslegesnek tűnő rendkívüli üléseken való részvételről.

A legutóbbi rendkívüli ülés megnyitása éppen tíz nappal ezelőtt volt sikertelen, és egyre inkább úgy tűnik, hogy az ellenzéknek is csak az a célja, hogy bekerüljön a sajtóba az egymást követő kísérletekkel. Az ugyanis mindenkinek világos, hogy az ellenzék nem tudja – még a Sme rodina támogatásával sem – módosítani a szeptember 30-i időpontot, és mivel a hírek szerint a háttérben sem folynak tárgyalások, a rendkívüli ülés kezdeményezése csak néhány perc cirkuszra és az azt követő sajtótájékoztatókra ad alkalmat.

Az idő pedig egyre fogy, a június 24-i időponthoz március 6. előtt módosítani kellene januári határozaton, és a július 1-hez is legkésőbb március 13-ig dönteni kellene.

Persze a Smernek duplán jól jönnek ezek a felesleges „ülések”, mert a kormánypártok mellett Fico minden alkalommal belerúghat Zuzana Čaputovába is. Megpróbálja a köztársasági elnököt beleszorítani abba a helyzetbe, hogy ő a felelős a szeptemberi időpontért, mert – mondja Fico – „ha hivatalnokkormányt nevezett volna ki, akkor még Matovič is megszavazza a június 24-et”.

A Smer tehát addig folytatja ezeknek a felesleges üléseknek az összehívását, amíg a választójogi törvény erre lehetőséget ad, hiszen minden sikertelen ülés plusz támogatókat hoz neki.

Fico bárkinek eladná a MiG-eket, kivéve az ukránokat

Az ülés második témája – a MiG 29-esek átadásának megtiltása Ukrajnának – nemcsak felesleges, hanem még kártékony is. Szlovákia számára a gépek használati értéke már nulla, viszont Ukrajnának életmentők lehetnek.

A Fico által beterjesztett nyilatkozat azonban azt mondja ki, hogy a kormány a MiG-eket bárkinek eladhatná, kivéve Ukrajnát.

A Smer nem is nagyon erőltette meg magát a javaslatának indoklásával, annyival letudta, hogy a tavaly megbukott, és azóta csak „megbízottként” dolgozó kormánynak erre nincs hatásköre. Ficóék valószínűleg nem tiltakoznának, ha a kormány az oroszoknak akarná eladni, vagy akár ingyen visszaküldeni a jelenleg csak hangárban rozsdásodó „vasakat”.

Elkezdődött a harc a „keresztény kultúráért” is

A köztársasági elnöknek azonban nem hivatalnokkormányt, hanem inkább „hivatalnokparlamentet” kellene kineveznie, hogy az ország úgy-ahogy megőrizze a nagy nehezen kialakított kulturált, egyesek szerint talán túlságosan is nyugatias képet. A választási kampány közelségét nagyon érző képviselők már nemcsak euró milliárdokat szórnának a nép közé, hanem foggal körömmel védenék a „keresztény kultúrát” is.

Anna Záborská és társai is rájöttek, ha nem tesznek valamit, akkor Matovič lehagyja őket a listáról, ezért aztán éltek a kínálkozó lehetőséggel, és jól belerúgtak az Európai Parlamentbe.

Mert az EP merészelte kifogásolni, hogy a Vár utcai gyilkosság, vagyis az őszi terrorcselekmény óta már eltelt néhány hónap, és a melegjogok területén nemhogy előrelépés történt, hanem inkább hátramenetbe kapcsolt a kormány és a parlament. Záborská úgy gondolta, itt az alkalom egy határozat elfogadására, amelyben felhívják a túl kötözködő EP figyelmét arra, hogy ne nagyon foglalkozzon a szlovákiai melegek jogaival, hiszen Szlovákia szuverén állam, a szlovák államiság egyik „alappillére” pedig az, hogy Szlovákiában nincsenek is melegjogok.

Végre vádat emeletek Slota ellen

A korrupció elleni harc területén azonban még lehet tapasztalni kisebb sikereket. A speciális ügyészség vádat emelt Ján Slota, a Szlovák Nemzeti Párt korábbi elnöke ellen.

Ugyan nem milliós sikkasztásról vagy kenőpénzről van szó az ügyben, csak 10 ezer euró cserélt gazdát, amivel Slota azt akarta elérni, hogy egy ismerőse alacsonyabb büntetést kapjon egy halálos gázolás ügyében.

Slotának minden bizonnyal voltak ennél sokkal „zsírosabb” ügyei is a Mečiar-kormány vagy az első Fico-kormány idején, de hát ez is több mint a semmi.

Folytatódik az eljárás Rastislav Trnka, Kassa megye elnöke ellen is, akit szintén korrupcióval gyanúsít a speciális ügyészség. Trnka ugyan ártatlannak vallja magát és szabadlábon védekezhet, de a négy hókotró teherautó – az ügyészség gyanúja szerint – túlárazott megvásárlása miatt indított eljárás folytatódik ellene.

Lajos P. János