Lényeg Heger aláírásokat gyűjt, és új kormányt alakítana, állítólag a hétvégéig meglesz a 76 támogató

2023. január 9. - 20:45 | Belföld

Ez itt a Paraméter napi hírösszefoglalója, a LÉNYEG. A nap legfontosabb eseményeit szemlézzük, így garantáltan nem marad le semmiről.

LÉNYEG: Heger aláírásokat gyűjt, és új kormányt alakítana, állítólag a hétvégéig meglesz a 76 támogató
Hegernek Kollárt is rá kell vennie az újabb kormányalakításra (Fotó: TASR - illusztrációs felvétel)

A mai LÉNYEG meghallgatható itt:

Podcastjaink elérhetők az Apple Podcasts és a Google Podcasts alkalmazásban, valamint a Spotify-on is!


Újra kormányt alakítana Eduard Heger megbízott miniszterelnök, ezért megpróbálja összegyűjteni 76 parlamenti képviselő aláírását. A feladat nem könnyű, hiszen a decemberben megbukott kormánya már szeptembertől, az SaS távozása óta kisebbségben kormányzott. A decemberi bizalmatlansági szavazás során 72 képviselő nem szavazta meg a Heger-kormány bukását, de ez nem jelenti azt, hogy a későbbiekben támogatnák egy új kormány megalakulását.

A 72-be például beletartozik a Sme rodina 17 képviselője is, Boris Kollár pártelnök azonban az utóbbi hetekben az előrehozott parlamenti választás kiírását részesítené előnyben. Heger először vele tárgyalt, állítólag külön kezelik a kormányalakítást és az előrehozott választás kérdését.

A Sme rodina azonban nem lesz elég, egy új kormány megalakításához kellene az SaS képviselőinek a támogatása is. Richard Sulk pártelnök azt ugyan kizárta, hogy pártja minisztereket küldene egy új kormányba, de azt elképzelhetőnek tartja, hogy kívülről, szerződésben rögzített feltételek mellett támogatna egy kisebbségi kormányt. Heger egyelőre bizakodó, már ezen a héten szeretné összeszedni a támogató aláírásokat. Ha ez meglenne, akkor már csak a köztársasági elnöktől kellene kormányalakítási megbízást szereznie, majd formálisan is el kellene fogadtatnia új kormányának programját a parlamenttel.

Tovább csökken földgáz ára

Az új évben is folytatódik a földgáz árának csökkenése, ami jó hír a vállalkozóknak és a kormánynak is. A lakossági gáz ára ugyan kötött, és a kormány vállalta, hogy idén csak mintegy 15 százalékkal nő a tavalyihoz képest, de a piaci és a lakossági árszint közötti különbséget a kormánynak, vagyis mindannyiunknak kell kifizetnie. Minél kisebb a piaci és a lakossági ár közti különbség, annál kevesebbet kell rá költeni az állami költségvetésből.

Jelenleg 70 eurónál is olcsóbb a gáz megawattóránként, miközben nyáron még 340 euró felett is járt. Ez alacsonyabb, mint amennyit tavaly ilyenkor, még az orosz-ukrán háború kitörése előtt fizettünk a földgázért.

Az ár csökkenése egyrészt köszönhető az enyhe – európai – télnek, másrészt pedig annak, hogy sikerült más forrásokból – például Norvégiából – pótolni a nagy részét annak a mennyiségnek, amit korábban Oroszországból szereztünk be. A csökkenő gázár Putyinnak is komoly fejtörést okozhat, hiszen Oroszország egyre kevesebb gázt és egyre olcsóbban kénytelen eladni, pedig ebből finanszírozza az Ukrajna elleni háborúját. Európa gázellátása azonban még korántsem tekinthető megoldottnak az orosz gáz nélkül, de az alacsony ár azt jelzi, hogy jó úton járunk a megoldás felé.

Üröm az örömben, hogy a kőolaj ára viszont enyhén emelkedik, de elemzők szerint ez majd csak néhány centet dob a kiskereskedelmi áron.

Jól jöhet Babišnak a felmentő ítélet

Nem találta bűnösnek a bíróság Andrej Babiš korábbi cseh miniszterelnököt, hétfőn felmentette a költségvetési csalás vádja alól. Az egyik leggazdagabb, szlovák származású vállalkozó-politikus ellen a Gólyafészek-ügyben folyt eljárás, amelyet 50 millió cseh koronás uniós támogatás felhasználásával építettek. Babiš ugyan tagadta, hogy csalás történt volna, de az ügyészség szerint a beruházás azért cserélt papíron gazdát, hogy az uniós támogatást megkaphassa. A támogatást ugyan a cég visszafizette, miután büntetőeljárás indult az ügyben, de a volt miniszterelnököt így is több évnyi börtön fenyegette.

A felmentés azért is jókor jött, mert a hétvégén tartják a köztársaságielnök-választás első fordulóját Csehországban, Babiš pedig a három legesélyesebb jelölt között szerepel.

Ugyan a második fordulóban a felmérések szerint már nem lesz esélye a győzelemre, de ez a mostani felmentő ítélet akár még ezen is változtathat.

Az Orbán-féle „magánosításnak” az egyetemek isszák meg a levét

A magyar egyetemisták ihatják meg annak a levét, hogy Orbán Viktor kormánya sajátosan „magánosította” a legtöbb magyarországi egyetemet, az Európai Unió ugyanis ki akarja zárni ezeket az Erasmus ösztöndíjprogramból.

Az uniónak nem is a magánosítással van baja, hanem azzal, hogy az egyetemek irányítása csak papíron független, valójában azonban a kormány által irányított alapítványok kezébe került. Az alapítványok kuratóriumaiban ugyanis jobbára a jelenlegi vagy a korábbi Fidesz-kormányok miniszterei ülnek.

Az unió már korábban is kifogásolta, hogy politikusokkal „tömték ki” az alapítványok irányító testületeit, most azonban már konkrétabb szankciót is kilátásba helyezett. Az intézkedés, ha tényleg életbe lép, a legnagyobb magyar egyetemeket, például a Budapesti Corvinus Egyetemet, a szegedi és a pécsi tudományegyetemeket, vagy a győri Széchenyi Egyetemet, ezek hallgatóit is súlyosan érintheti.

Lajos P. János