1
Fotó: TASR/AP
Megosztás
Ez itt a Paraméter napi hírösszefoglalója, a LÉNYEG. A nap legfontosabb eseményeit szemlézzük, így garantáltan nem marad le semmiről.
A mai LÉNYEG meghallgatható itt:
Podcastjaink elérhetők az Apple Podcasts és a Google Podcasts alkalmazásban, valamint a Spotify-on is!
Csak 4 szlovák állampolgár harcol(hat) hivatalosan az ukrán hadseregben, Zuzana Čaputová köztársasági elnök ugyanis ennyi engedélyt adott ki. Más ország hadseregében való csatlakozáshoz ugyanis engedély kell, ellenkező esetben eljárás indulhat az engedély nélkül külföldi hadseregben szolgálatot vállaló katona ellen.
A köztársasági elnök összesen 10 kérvényt kapott, ebből hatot elutasított.
Az elnök szóvivője szerint Čaputová a védelmi, a bel- és a külügyminisztérium javaslatai szerint bírálta el a kérelmeket.
Arról nincsenek statisztikák, hogy engedély nélkül hányan vállaltak fegyveres szolgálatot az ukrán háborúban. Korábban olyan szlovák állampolgárokról is érkeztek hírek, akik már az orosz-ukrán háború kitörése előtt, a 2014-es konfliktus óta harcoltak Ukrajnában, voltak, akik az ukrán oldalon, de olyanok is, akik az orosz szeparatisták oldalán harcoltak.
Jön a negyedik oltás a Covid ellen
A védőoltás negyedik, megerősítő adagjának bevezetését mérlegeli a COVID 19 ellen az egészségügyi minisztérium.
„Számos országban oltják a vakcina negyedik adagjával a 60, vagy az 55 évnél idősebbeket. Figyeljük ezt a tendenciát, és hamarosan tájékoztatni fogjuk a lakosságot a második emlékeztető adag beadatásával kapcsolatos lehetőségekről” – magyarázta a szaktárca szóvivője.
Egyelőre csak a 60 év felettiek számára tennék elérhetővé a vakcina negyedik adagját, de a szaktárca figyelmeztet, hogy az immunhiányos betegek jelenleg is kérhetik – életkortól függetlenül – a vakcina negyedik adagját. Betegség utolsó hullámában a fertőzöttek száma februárban érte el a csúcsot, azóta csökkent május végéig, de néhány hete enyhe emelkedés figyelhető meg, és egyre magasabb az elvégzett tesztek pozitivitása is. Vasárnap 156 fertőzöttet mutattak ki PCR teszttel, kórházban pedig 310 fertőzött, illetve fertőzésgyanús pácienst kezelnek.
125 új település kap kétnyelvű falutáblát
Újabb 125 településen használhatják majd hivatali ügyintézés során is a kisebbségek nyelvét, ennyivel bővül azoknak a helységeknek a listája, ahol a kisebbségek aránya meghaladja a 15 százalékot.
Eddig 638 ilyen település volt, vagyis a növekedés arányában is jelentős. Az „új” kétnyelvű települések között csak 5 a magyar, a legtöbb ruszin és roma.
A kétnyelvű települések számának emelkedése egyrészt annak köszönhető, hogy a korábbi 20 százalékos határ 15-re csökken, másrészt pedig a tavalyi népszámlálás során úgynevezett második nemzetiséget is meg lehetett adni. Ennek köszönhetően gyakorlatilag nem fogyott a magyarok száma, míg 2011-ben 458 ezren, addig 2021-ben 456 ezren vallották magukat magyarnak.
Hétfőn a Margit hidat foglalták el a tüntetők
Hétfőn is folytatódott Budapesten a tüntetés a kedvezményes adózási forma, a kata eltörlése, valamint a „rezsicsökkentés” korlátozása miatt. A magyar Országgyűlés múlt héten fogadta el a törvényt, amely a legtöbb katázó számára megszünteti ezt a kedvezményes adózási lehetőséget, azóta szinte naponta ezrek vonulnak ki az utcákra, a legtöbbször hidakat lezárva.
Hétfőn a biciklis futárszolgálatok dolgozói tiltakoztak, a Margit hidat zárták le reggel fél nyolc táján.
„Nem arról van szó, hogy nem akarunk adózni, meg lehetett volna ezt oldani normálisan, de velünk nem konzultáltak” – idézte a Telex az egyik tüntetőt.
A rezsicsökkentés megőrzése a Fidesz egyik legfontosabb választási ígérete volt az áprilisi parlamenti választás előtt, ezért váltott ki nagy felháborodást, hogy augusztustól – bizonyos mennyiség felett – a piaci árat kell fizetniük a lakossági fogyasztóknak is a villanyért és a gázért.
Lajos P. János