Lényeg Igor Matovič mindent megtesz, hogy aktív miniszternek mutassa magát a kormány bukása előtti napokban

2022. augusztus 19. - 21:01 | Belföld

Ez itt a Paraméter napi hírösszefoglalója, a LÉNYEG. A nap legfontosabb eseményeit szemlézzük, így garantáltan nem marad le semmiről.

LÉNYEG: Igor Matovič mindent megtesz, hogy aktív miniszternek mutassa magát a kormány bukása előtti napokban
Fotó: TASR

A mai LÉNYEG meghallgatható itt:

Podcastjaink elérhetők az Apple Podcasts és a Google Podcasts alkalmazásban, valamint a Spotify-on is!


Igor Matovič pénteken is bizonyítani akarta, hogy a kormány a koalíciós válság ellenére is tettre kész, minden működik, mintha az SaS nem is akarna kilépni a kormányból. Ezúttal az orvosoknak próbálta „eladni” a szerinte még elfogadható béremelést. 16 százalékot ígér átlagosan, a kezdő, szakvizsga nélküli orvosok ennél nagyobb emelést kapnának. A javaslat azonban sok sebből vérzik.

Az első és talán a leganyobb seb ugyanaz, mint a nővéreknek csütörtökön tett ajánlata esetében: csak a kórházi orvosokra vonatkozik, megfeledkezik a járóbetegellátásró.

Az orvoshiány valóban súlyos a kórházakban, és most éppen a kórházi orvosok tiltakoznak az alacsony bérek és az egészségügy gyatra működése ellen azzal, hogy beadják felmondásukat, de egyáltalán nincsenek „eleresztve” a járóbeteg kezelésben, vagyis a rendelőkben dolgozó orvosok sem. Az orvoshiány ott még talán nagyobb, az orvosok többsége már túl van a nyugdíjkorhatáron, nagyon sokan már 70 évnél is idősebbek. A fiatalok – akik valami furcsa ok miatt Szlovákiában akarnak maradni – pedig inkább a kórházakban kezdenének, ott mégiscsak biztosabb a fizetés, jobb lehetőségek vannak a szakmai előmenetelre.

A javaslatot nem is fogadta kitörő örömmel az orvosszakszervezet, Matovičnak és Lengvarskýnak – ha komolyan gondolják a megegyezést – még csiszolniuk kell az javaslatot.

Talán már szombaton eldől a kormánykoalíció sorsa

Matovič béremelési javaslatának azonban csak egyik problémája a szakma elutasítása: a másik, hogy mire kidolgozzák, talán már nem lesz meg a koalíció, amelyik a parlamentben is el tudná fogadni. A héten az OĽaNO és az SaS is intenzív kommunikációs kampányt folytatott, ez alapján egy dolog van, amiben mindketten egyetértenek: a hibás a másik fél. Jana Bittó Cigániková, az SaS parlamenti képviselője a Paraméternek nyíltan kimondta, hogy szerinte

pártja hamarosan távozik a kormányból és a koalícióból. Megerősítette azt is, hogy ragaszkodnak Matovič távozásához a kormányból, különben nincs egyezség.

Azt viszont Grendel Gábor, az OĽaNO-frakció tagja erősítette meg, hogy Matovič nem lesz hajlandó lemondani. Eduard Heger kormányfő ugyan bízik abban, az általa kidolgozott új koalíciós szerződéstervezet rábírja majd az SaS-t a maradásra, de Sulík újra megerősítette, hogy vagy Matovič megy a kormányból, vagy az SaS miniszterei. Holnap, szombaton újra találkoznak a négy párt képviselői, az sem kizárt, hogy estére – így vagy úgy, de – eldől a koalíció sorsa.

Sok a párhuzam 1968 és 2024 között

Talán a koalíciós tanács szombatra összehívott ülése is okozta, hogy a hivatalos megemlékezést Csehszlovákia 1968-as megszállásáról két nappal annak évfordulója előtt, augusztus 19-én tartották. A megszállás ugyanis 1968 augusztus 20-án, éjfél előtt kezdődött, 21-én pedig már kapitulált is a csehszlovák hadsereg. A megszállás hivatalos emléknapja is augusztus 21.

Nem meglepő módon az ország vezetői – a köztársasági elnök, a házelnök és a miniszterelnök is – sok hasonlóságot talált az 1968-as csehszlovákiai események és a jelenlegi orosz-ukrán háború között. 54 évvel ezelőtt a Moszkva ugyanúgy az érdekszférájának a védelmére hivatkozva szállta meg Csehszlovákiát, mint ahogyan most megpróbálta elfoglalni Ukrajnát.

Ezt az olvasatot erősíti az is, hogy az orosz külügyminiszter tavaly decemberben még azt is követelte, hogy a volt szocialista államok lépjenek ki a NATO-ból, mert ez „Oroszország biztonságának egyik feltétele”.

Nekünk 23 évet kellett várnunk, mire 1991 júniusában az utolsó orosz katona is elhagyta az országot, nem csoda, ha Kijev mindent elkövet, hogy be se tegyék a lábukat az országba Putyin katonái. Zuzana Čaputová köztársasági elnök szerint már csak ezért is kötelességünk segíteni Ukrajnát az Oroszország elleni harcában.

„Lehetőségünk van rá, és kötelességünk is úgy cselekedni, hogy ne ismétlődjön meg 1968 augusztusának drámája. Ez ma 1968 üzenete” – jelentette ki az államfő.

Az orosz-ukrán háború kitörése miatt is szomorú a Globsec felmérésének az eredménye. A 35 évnél fiatalabbak harmadának nincs véleménye az 1968-as megszállásról. Ezért nem is lehet csodálkozni azon, hogy az oroszok által terjesztett propaganda komoly visszhangot tud kiváltani a fiatalok körében.

Lajos P. János